Mikor és hogyan indult az államosítás?

2024. április 30-án, az önkormányzati választások előtt néhány héttel szavazta meg a parlament a Semjén Zsolt-féle salátatörvény-javaslatot, amely 10 józsefvárosi önkormányzati tulajdonában álló ingatlan kisajátítását is tartalmazta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kampuszának állítólagos bővítése volt az ürügy: az épületek lebontása és rehabilitációja után az NKE 2025 szeptemberében induló pedagógusképzése kapott volna ott helyet.

Melyik józsefvárosi épületeket érinti a kisajátítás?

A törvényben kezdetben 8 lakóingatlan – a Sárkány utca 1., a Diószegi utca 18., 22., 24. és 26., a Korányi Sándor utca 20. és a Dugonics utca 11. szám alatti bérház –, valamint a Dugonics utcai iskolaépület és a Sárkány utcai hulladékudvar szerepelt. A törvény 2025. júniusi módosítójában már a Diószegi utca 20. is szerepelt, ami az eredeti törvényből vélhetően adminisztrációs hiba miatt maradt ki.

Mi volt a DIÓ2030, és miért hiúsította meg a kisajátítási törvény?

A kisajátítás ténye egy huszárvágással végezte ki a Józsefvárosi Önkormányzat DIÓ2030 elnevezésű városrehabilitációs projektjét, amit a képviselő-testület 2023 szeptemberében fogadott el. A koncepció szerint a Diószegi utca 18–20. szám alatti épületeket felújították és egybenyitották volna, zömében önkormányzati bérlakásokat alakítottak volna ki, a lakások kisebbik részét piaci alapon értékesítették volna. A Diószegi 22-t koncepciótervvel értékesítették volna, a 24–28. szám alatti épületek bontása után a telket értékesítették volna.

A felújítást a befolyt összegből és pályázati forrásból finanszírozták volna. Az átalakítás során új zöldfelületekkel, sétánnyal és parkkal bővült volna a környék.

2020 októberében, a fejlesztési terv elkészítése előtt az önkormányzatot úgy tájékoztatta Koltay András, az NKE rektora, hogy az egyetem beruházásai különböző helyeken folytatódnak, ám azok közt nem szerepelt a Diószegi utca.

Hogyan módosult a törvény az elmúlt másfél évben?

A 2024. április 30-án elfogadott törvény szerint a kisajátított épületek 2024. július 1-vel kerültek volna az állam kezébe – és az NKE vagyonkezelésébe –, a kerületi önkormányzatnak pedig 2025. január végéig kellett volna cserelakást biztosítania a kisajátított házak lakóinak, vagy ha nem teljesíti ezt, az állam vette volna át a feladatot.

Néhány héttel később, 2024. június végén már módosított a kormány: egy évvel kitolta, 2025. július 9-re a lakóingatlanok tulajdonátruházását, az önkormányzati cserelakások felajánlásának határidejét pedig 2026. január 31-re.

Aztán 2025. június 27-én ismét módosított az országgyűlés, akkor az állami tulajdonba kerülést 2026. június 30-ra tolta ki, a cserelakások felajánlásának határidejét pedig 2027. július 31-re. Az újabb és jelenleg hatályos törvénymódosítás ugyanakkor kivonja a kiköltöztetés folyamatából az önkormányzatot, így nincs kötelezettsége cserelakások felajánlására, a kisajátításban érintett lakók lakhatásának megoldása állami feladat. Ez a módosító már tartalmazza a Diószegi utca 20. szám alatti épület kisajátítását is.

Az önkormányzat azt ígérte, használt lakásokat vásárol, kialakított egy eljárásrendet, amit 2025. májusban bemutatott. Miért nem teljesíti az akkor tett ígéreteket?

A legutóbbi törvénymódosítás előtt a kerületi önkormányzat úgy tervezte, hogy – a szűkre szabott határidő miatt – nem a lakásállományából újít fel, hanem használt lakásokat vásárol Józsefvárosban a felmért igények szerint bérlői számára. Azzal számolt, ha 2025. július 9-én megtörténik a kisajátítás, akkor az állami kártérítésnek szeptember 27-ig meg kell érkeznie – az állami költségvetésben 5,25 milliárd forint el volt különítve erre a célra –, így 2026 januárjáig teljesíthette volna a lakásvásárlásokat, tavasszal pedig megkezdődhettek volna a kiköltöztetések.

Az önkormányzat módosított a kerületi lakásrendeleten is még 2024-ben, hogy azok számára, akik pénzbeli megváltást kérnek, még a kiköltözés előtt megkaphassák annak nagyobb részét – minimum a 25 százalékát. A módosításban az is benne volt, hogy akinek határozott idejű bérleti szerződése van, annak az értékbecslés által megállapított forgalmi érték 60 százalékát fizeti ki az önkormányzat, határozatlan idejű szerződés esetén pedig a 100 százalékát. Továbbá a kisajátítással érintett lakóknál nem vizsgálták volna, rendelkeznek-e egyéb ingatlantulajdonnal.

A májusban lakók elé tárt eljárásrend szerint a kisebb házakat ürítették volna ki előbb, 15-20 családot magába foglaló csoportokban. Egy család 3 lakást tekinthetett volna meg.

Mivel a kisajátítási törvényt módosította az országgyűlés, és a kiköltöztetések feladatát elvette az önkormányzattól, az államosítás kitolt határideje miatt a lakóépületek utáni kártérítést nem kapta meg az önkormányzat, így jelenleg nincs pluszforrása arra, hogy lakásokat vásároljon. Ahogyan arra sincs, hogy 25 százaléknál magasabb pénzbeli megtérítést fizessen ki a lakóknak, így visszavonta a lakásrendelet tavalyi módosítását.

Ha nem feladata, miért ajánl fel mégis lakásokat az önkormányzat a kisajátításban érintett lakók számára?

Az önkormányzat attól tart, hogy az állam nem bánik majd kesztyűs kézzel a bérlőkkel. Az elmúlt másfél évben az állami szereplők nem mutattak semmiféle hajlandóságot arra, hogy egyeztessenek az önkormányzattal, bár az több ízben kezdeményezte a párbeszédet.

Az önkormányzat alternatívát szeretne nyújtani a kialakult helyzetre. Mivel a törvénymódosítás nem tiltja, hogy kiköltözési lehetőséget nyújtson azoknak, akik ezt igénylik, újabb eljárásrendet dolgozott ki és úgy határozott, felpörgeti lakásainak felújítását. Így 2027 nyaráig minden kisajátításban érintett lakónak pályázás nélküli minőségi cserelakást ajánl. A kisajátításban 160 család érintett.

Szeptember végén megkezdték az igényfelmérést a Diószegi utca 20. lakóinál is, és a lakások kiajánlását is ekkor indították.

Mi az önkormányzat ajánlata?

A már felújított lakásokat meghatározott eljárásrend szerint ajánlja fel: előbb a Dugonics utca 11., majd a Korányi Sándor utca 20. és Sárkány utca 1., aztán a Diószegi utca 24., 26., 28., végül pedig a Diószegi 18. és 20. szám alatti lakók kerülnek sorra.

Amint elkészül egy lakás, az igényfelmérés alapján megnézik, melyik bérlőnek lenne alkalmas. Legfeljebb 2 cserelakást ajánl fel az önkormányzat, ám nem egyszerre, hanem egymás után. Az első lakás bemutatása után a bérlőnek 15 napja van eldönteni, elfogadja-e vagy sem. Ha visszautasította, vagy nem nyilatkozott 15 napon belül, akkor úgy veszik, hogy nem fogadta el, és mutatnak egy másikat is, az előbbit pedig kiajánlják másnak. Vagyis a későbbiekben már nem mondhatja a bérlő, hogy mégis inkább az első lakást választotta volna. Ha a másodikat is visszautasítja, akkor a lakásrendelet szerint kérhet pénzbeli megtérítést, ami a lakás forgalmi értékének legfeljebb 25 százaléka lehet, vagy várhat az állam ajánlatára.

Az igényfelméréshez igazodva ajánlják fel a lakásokat, az abban rögzített szobaszámhoz és alapterülethez igazodva.

Ha valaki 15 négyzetméterrel nagyobb alapterületű lakást szeretne, négyzetméterenként 150 ezer forintot kell ráfizetnie, de 14,99 négyzetméterig nem kell különbözetet fizetni. Ha valaki kisebb alapterületű lakásba költözne, annak az önkormányzat fizet négyzetméterenként ugyanennyit.

A kiköltöztetésekben is segít az önkormányzat?

Az önkormányzat vállalja azt is, hogy segít a bérlőknek az átköltöztetésben: a bedobozolt holmijukat költöztető cég szállítja át az új bérleménybe egyeztetett időpont szerint.

Milyen ütemben zajlanak a felújítások, hány beköltözhető lakása van már az önkormányzatnak?

Idén ősszel 20 felújított lakás válik beköltözhetővé, 15 másik tervei már készen vannak és a kivitelezésük decemberben kezdődik, várhatóan tavaszra el is készülnek. További 25 lakás tervezés alatt van. Így 2026 közepéig már 60 kiadható bérlakással számolnak. Jövő nyártól 2027 nyaráig még 100 lakást újítanának fel.

Honnan van pénze az önkormányzatnak felújítani a lakásokat?

A Dugonics utcai iskolaépületet és a Sárkány utcai szemétudvart már kisajátította az állam, a kártérítés is megérkezett, aminek összege 2,65 milliárd forint volt.

Fotók: Mile Máté