A kormánytól független MÖSZ elnöke Gémesi György, Gödöllő polgármestere, aki jobboldaliként is gyakorta kerül a kormánysajtó célkeresztjébe. A kritikus Gémesi most sem győzelmi jelentésekkel érkezett, elmondta, kezdeményezték egy nemzeti energiacsúcs összehívását, amelyre kormányzati részről az a válasz érkezett, hogy az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) a megfelelő fórum, ahol a problémás kérdéseket megvitathatják.
Gémesi rossz hírekre számít energiaügyben
Gémesi szerint itt érdemi megállapodás nem történt a tekintetben, hogy miként lehetne az önkormányzatokat megsegíteni az egekbe szökő energiaárak miatt kialakult krízisben. A gödöllői polgármester elmondta, hogy az energia-áremelkedés miatt szükséges stratégiai egyeztetések koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Balla György 140 településsel tárgyal, vagy készül tárgyalni a témában. Azonban semmilyen konkrétumot nem lehet tudni azon kívül, hogy decemberben kormány-előterjesztés fog készülni a tárgyalások összegzéseként.
„Ez azt jelenti, hogy december 31-ig biztosan nem fog érkezni semmilyen segítség”
– mondja Gémesi, aki szerint azonnali segítségként a víz és villany áfájának az 5%-ra történő leszállítása lenne a kívánatos, ahogy az a távhő esetében is megtörtént, valamint az önkormányzatoknak ezentúl nem féléves-éves megállapodásokat kellene kötniük az energiacégekkel, hanem hónapról hónapra kellene, hogy megállapodjanak a gázárról és az áramról, és ebben napi ár legyen az irányadó, mivel az MVM árai nagyon szórtak.
Karácsony: nem azért állapodtunk meg a kormánnyal az egészségügyről, hogy államosítsák
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló javaslatról értekezett, ebben
a járóbeteg-ellátás teljes körű kötelező államosítása is szerepel,
és ez az a pont, ami Karácsony szerint elfogadhatatlan az önkormányzatok számára.
„Az iskolák államosítása sem oldott meg semmilyen problémát, sőt a helyzet csak rosszabb lett, inkább a több bér és a szakembergárda hiányzik az egészségügyből, nem pedig a centralizáció”
– mondja. Önként vállalt feladatként az önkormányzatok az állami finanszírozás felett rengeteg pénzt fordítanak a saját rendelőik fenntartására, ez Budapest esetében 20 milliárd forint évente, folytatta a főpolgármester.
Felidézte, hogy 2019 végén a főváros kötött a kormánnyal egy megállapodást, melyben Budapest vállalta, hogy mindent megtesz az új budapesti atlétikai stadion megépítésének ügyében, cserébe pedig a főváros az elkövetkezendő 5 évben az egészségügy fejlesztése érdekében összesen 50 milliárd forint központi költségvetési támogatásban részesül, szerinte ez is veszélybe került most: „nem azért kötöttük azt a megállapodást, hogy utána államosítsanak,
ez a megállapodás felrúgását jelenti”
– mondja.
Pikó: szociális téren is rossz a helyzet
Pikó András, Józsefváros polgármestere ezt annyival toldotta meg, szerinte semmi jó nem sül ki abból, ha az állam veszi kézbe a dolgokat az önkormányzatok helyett, és elmondta azt is, hogy a Karácsony által említett megállapodás értelmében a nyolcadik kerület 800 millió forintos beruházás keretében tudta volna fejleszteni a Józsefvárosi Egészségügyi Központot, és
„ezt akarják ők most államosítani január elsejétől, ezt nem támogathatjuk”.
Kitért a küszöbön álló szociális törvény módosítására is: a „legnagyobb szociális krízis idején tervezik azt megtenni, hogy előbbre teszik az önkormányzatokat a rászorultakon való gondoskodási sorban úgy, hogy forrást nem biztosítanak ehhez”.
Szerinte az állam, miközben magához von minden anyagi forrást és növeli az elvonásokat, semmiféle alapvető közszolgáltatást nem lát el rendesen. Úgy látja, az lenne célravezető, ha az önkormányzatok a szociális célra szánható forrásokhoz való hozzáférésben előrébb legyenek az államnál, s kerüljenek közvetlenül az önkormányzathoz az erre pénzügyi fedezetet biztosító adók. Elmondta, hogy a szolidaritási adó, ami a forráshiányos települések megsegítésére lett kitalálva,
nem biztos, hogy egyáltalán eljut-e a nehezebb helyzetben levő önkormányzatokhoz.
Elmondta, Józsefváros esetében azt az adónemet 69 százalékkal emelték, ez 1 milliárd 600 millió forint terhet jelent a kerületnek. Szerinte az önkormányzatok, melyek saját forrásból el tudják látni a feladataikat, kapják vissza az elvont forrásaikat, akik pedig nem képesek erre, tehát rászorulnak, azok normatív alapon kapjanak támogatást.
Jánoshida polgármestere: vidéken az árak és a tűzifa is gondot jelent
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke szerint vidéken különösen megrendült a megélhetés és a szociális biztonság, egy kutatás szerint a magyar családok 60%-a nem rendelkezik egy hónapnál több tartalékkal, míg ez az arány kistelepüléseken 80 százalékos is lehet.
„Mindennap új árakkal találkoznak az emberek, és hiába van bizonyos élelmiszereken árstop, ha a többi termék drasztikusan drágul”
– mondta, és kitért a tűzifa-problémára is. Tapasztalata szerint az emberek visszatértek a fafűtésre, az erdészek pedig nem tudják a megfelelő mennyiségű fát időben szállítani, a szociális tűzifa ellátás keretében pedig még a szükséges mennyiség felét sem kapták meg.
Eszes a jövő évi költségvetésben sem lát nagyobb számokat a szociális tűzifa programra, ezért arra kérik a kormányzatot, hogy növeljék az önkormányzatoknak jutó részt. „Egy vidéki lakos a nem hőszigetelt Kádár-kockájában fűt elavult, nem hatékony fűtéssel, tartalékuk az embereknek nincsen, ha az önkormányzat nem segít, akkor máshogyan nem tudják fenntartani az életüket” – mondta.
Itt nézheti vissza a Facebook-élő közvetítésünket:
