Eltűnnek a nyilvános telefonfülkék Budapest utcáiról. A Magyar Posta pénzbedobós utcai telefonállomást először 1928 szeptemberében állított fel a Váci út 6. előtt. Az első ötven fülkéből a legtöbbet éppen a VIII. kerületbe telepítették, a Nagykörútra, a Rákóczi útra és a Baross térre. Egy hívás akkoriban húsz fillérbe (0,20 pengőbe) került. 1946-ban vezették be a tantuszt, ami az 1970-es évek elejéig kitartott; a rézérmét postán és trafikban lehetett megvenni. 1969-ben kezdtek visszaállni pénzbedobásra, akkor egy forint volt egy hívás.
Hanyatlás
A világ azóta elment a fülkék mellett, a mobiltelefon elterjedésével egyre kevesebb ember használta őket, a Magyar Postából kivált Matáv, majd az abból lett Magyar Telekom számára pedig csak nyűgöt jelentett a fenntartásuk, amit jogszabály írt elő számukra. Városokban háromezer lakosonként kellett egy nyilvános állomást fenntartaniuk, Józsefvárosban az előírt huszonhat helyett közel negyven volt.
Az állapotuk az utóbbi évekre szörnyen leromlott, a betört, vizelettől bűzlő fülkék, melyekben sok helyen már készülék sem maradt, súlyos köztisztasági problémává váltak. A Városüzemeltetési Bizottság már a covid-lezárások előtt kezdeményezte a helyzet rendezését. Ennek hatására 2021-ben kilenc fülkét leszerelt a Telekom, a többit akkor még fel akarták újítani. 2023 tavaszán már arról írtunk, hogy végleg felszámolja a Telekom a koszlott bódékat, amit el is kezdett, de igencsak lassan haladt. 2023 őszére csak tizenhét fülke bontásával végeztek. Még Józsefvárosban volt a legjobb a helyzet, mert itt az önkormányzat felvette a kapcsolatot a Telekommal, napirenden tartották a felszámolás sorsát, és hatással tudtak lenni a maradék fülkék tisztán tartására is.
Az akkori megállapodás szerint egy fülke maradhatott volna, a Népszínház utcában, aminek a kezelését átvette egy kulturális egyesület, az Internépet működtető KÖME. A közfülkét művészeti projektek bemutatására használják.
Amíg Józsefváros a közvetlen kapcsolat erejében bízott, Terézváros rendeletet módosított 2023. szeptember 28-án. A nyilvános fülkéket utcabútornak minősítette, és megtiltotta, hogy reklámfelületként lehessen őket használni, és ha a tulajdonos (Telekom) nem gondoskodik a rendben tartásukról, alkalmanként kétmillió forintra is bírságolható.
Fülkeforr
A Telekom ugyanis érdekes árukapcsolással próbált hasznot húzni a használhatatlan fülkékből. Az oldalukat eladta reklámfelületként, rendszeres bevételt szerezve, miközben az kevésbé volt fontos, hogy rendbe is tegye a fülkéket. A fülkefelület értékesítésében 2004-ben a Simicska Lajos-féle Mahir Cityposter lett a partnere, őket váltotta aztán Somogyi Miklós és Rákosi Tamás cége, a Mediacontact. A fővárosi közgyűlés rendelete 2005-ben megtolta az üzletet: fideszes javaslatra mentesítette a telefonfülke-reklámokat a közterület-foglalási díjtól.
A hirdetésértékesítéssel már el is érkeztünk a mába. A telefonfülkék ugyanis szinte eltűntek, a helyükön modern hirdetőtáblák, kivilágítható vitrinek jelentek meg, amiknek oldalán segélyhívó kapott helyet.
Az úgynevezett egyetemes szolgáltatóknak, mint amilyen a Magyar Telekom is, jogszabályok kötelező minimális szolgáltatási feltételeket írnak elő, például vállalniuk kell az internetszolgáltatás minimális sávszélességét, belföldi tudakozót kell fenntartaniuk, elérhetővé tenniük az előfizetői névjegyzéket. Ilyen előírás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelete is, ami a háromezer lakosonkénti egy nyilvános állomás fenntartását írta elő az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján. Az NMHH 2024-ben felülvizsgálta a nyilvános állomások szabályozását, és a drasztikusan lecsökkent forgalom miatt 2025 áprilisától már csak egy 112-es segélyhívásra alkalmas nyilvános berendezést ír elő minden négyezer lakosra (kisebb községekben pedig egy berendezést egy településen).
A fülkék hirdetési vitrinné alakulása a józsefvárosi önkormányzat főépítésze számára is meglepetés volt. Ez derült ki a Perényi Lászlóval két hónapja tett sétánk során, amin az üzletportálok helyzetét vizsgáltuk (cikkünk az idei 12. számban jelent meg). A kérdésben a Fővárosi Önkormányzat is megkerülhetetlen, hiszen a kerületi tömegközlekedés fő útvonalai nem a kerület, hanem a főváros kezelésében vannak.
Józsefvárosi közterületen egy vitrines segélyhívót telepített a Telekom, a Luther utca 4–6. elé, egy fülke pedig megmaradt a kulturális célra átadotton kívül is. A főváros nem adott meg számokat, a Telekom pedig azt közölte, hogy Józsefvárosban 2026 szeptemberéig tizennégy reklámfelülettel rendelkező segélyhívó berendezést telepített. Az egy megmaradt fülkét beszámítva már a közelében van annak a 17-nek, amit a segélyhívókat előíró rendelet alapján, lakosságszám szerint teljesíteniük kell, ugyanis működő fülkés telefon is átalakítható segélyhívásra.
Perényi főépítész a sétán azon csodálkozott el, hogy a Telekom nem nyújtott be kérelmet a kötelező településképi hozzájáruláshoz, amit az önkormányzat azzal egészített ki, hogy közterület-használati vagy tulajdonosi közútkezelői kérelem sem érkezett tőlük az átalakítások előtt. Településképi hozzájárulást a fővárosi kezelésű területen elhelyezett segélyhívókra és hirdetőtáblákra is kellett volna kérnie a Telekomnak, de ez sem történt meg.
A Magyar Telekom tehát igyekezett a kötelező feladatot továbbra is profitábilisan teljesíteni. „A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a segélyhívó berendezések reklámfelülettel kombinált, illetve reklámfelület nélküli eszközként egyaránt működhessenek” – írták a kérdéseinkre. „A segélyhívókat a Telekom üzemelteti, a berendezések reklámfelületeit a vállalat szerződött partnere tartja fenn.” Azt nem árulták el, hogy most ki ez a szerződött partner, és erre a honlapjukon sem találni utalást.
Nem kérünk reklámot
A reklámok kihelyezésének engedélyezése ma még a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, kívül esik a kerület látókörén. Az új parlament azonban június 23-án elfogadta a 2026. évi XX. törvényt, ami a politikai és gazdasági reklámokról és egyes beruházási szabályok módosításáról szól. A törvény a reklámelhelyezéssel kapcsolatos eljárást visszaadja az önkormányzatok kezébe.
Józsefvárosban erre még nincs kész terv, az önkormányzat annyit válaszolt kérdésünkre, hogy „még vizsgáljuk a szükséges lépéseket”. A főváros már lépett, a fővárosi önkormányzat rendelete (13/2026.), ami ez év október elsejétől kifejezetten tiltja reklám elhelyezését segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén. A törvény átmeneti szabálya szerint a jogszabálynak, illetve a fővárosi és kerületi szabályozásnak nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. december 31-ig el kell távolítani vagy szabályossá kell tenni.
A telefonfülkék alig egy évszázados története és főleg annak utolsó szakasza, amit lényegében már csak reklámfelületként éltek meg, hamarosan lezárul. A Telekom látszólagos közönnyel fogadta a fejleményeket, kérdésünkre azt írták, hogy a cég „folyamatosan figyelemmel kíséri a közterületi reklámokra vonatkozó szabályozás változásait, és a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el”.
Fotók: Huszár Boglárka
