A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése így összegzi 2025 első félévének lakásépítési számait: „az átadott lakások száma elmaradt az egy évvel korábbitól, az engedélyezetteké viszont jelentősen meghaladta”.
A KSH grafikonja hét évre visszamenőleg mutatja a lakásépítések alakulását:
Szembeszökő, hogy a használatba vett lakások száma rendre jelentősen elmarad az engedélyezések, bejelentések számaitól. A két görbe némi csúszással követi egymást általában, ami az építkezés időszükséglete miatt érthető, de mindig több az eltervezett építkezés is, mint a megvalósult. Jelentős eltérés a 2019–2020-as időszakban, a Covid-járvány alatt történt: miközben megtorpant az építési szándék és az építkezések tempója is lefékeződött, az átadott lakások 2 rövid időszak alatt jelentek meg.
2025-ben újra erősen elszakad egymástól az engedélyezések, tehát a tervbe vett építkezések és az átadott lakások száma:
a tavalyi azonos időszakkal összevetve 43 százalékkal több az engedélyek, bejelentések száma (6 ezer helyett 12,9 ezer), míg 15 százalékkal kevesebb az elkészült lakások száma (6 ezer helyett csak 5,1 ezer).
A KSH jelentése megjegyzi, „a múlt évi alacsony bázishoz képest”, a 2024–25-ös számok szinte elfeleződtek 2022-höz képest.
A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17 százalékkal kevesebb lakás épült, és csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé, 1,1 százalékkal az átadott lakások száma.
A lakásépítés továbbra is a fővárosban koncentrálódik. „Budapest 1821 új lakásának csaknem fele három kerületben épült fel:
a VIII. kerületben 319, a IX. kerületben 379, a XI. kerületben 195 új lakást vettek használatba”
– közli a KSH. A pesti régió 1 és a Nyugat-Dunántúl 5,7 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma.
A lakásépítésben tovább csökken a „természetes személyek által épített lakások aránya”, 38-ról 33 százalékra, míg a cégek aránya 60-ról 67 százalékra nőtt, ami a budapesti társasház-építkezéseknek is köszönhető.
Az új lakások majdnem fele családi házban, 41 százaléka többszintes és többlakásos épületben, míg 7,1 százaléka lakóparkban található.
A lakások átlagos alapterülete 95,4 négyzetméterről 93,5-re csökkent 2024 első félévével összevetve. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 négyzetméter volt, a kislakások kínálata jellemző Józsefvárosban is:
A lakások többségét eladásra építik (66 százalék), saját használatra épül a lakások egyharmada – az arány egy év alatt 6,7 százalékponttal tolódott el a piaci célú lakásépítés irányába.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések 43 százalékos növekedésének hátterében a KSH elemzése szerint elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak. Budapesten összesen 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszakának 3,8-szerese. „Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80%-a négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.”
A kisebb településeken azonban csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 17, a községekben pedig 6,1 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Szeged több mint 550 engedélyezett lakással, és bő 200 lakást engedélyeztek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Pécsen is.
Az Ingatlan.com elemzése szerint „az építési engedélyek kiugró növekedése annak is köszönhető, hogy a 2025 első félévében megszerzett engedélyekkel még a tavalyi építési szabályok szerint tudnak lakásokat létesíteni a fejlesztők. Sok beruházó a költségek szempontjából a korábbi szabályokat ugyanis kedvezőbbnek tartja.” Tudomásuk szerint Budapesten 4-5 ezer olyan lakás építése van előkészítés alatt, aminek a vételára nem haladja meg a 1,5 millió forintot négyzetméterenként.
„Ez pedig fokozhatja a vevőkért folytatott versenyt az új építésű lakások piacán” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
