A szabadságot a munkavállaló veszi ki – ez a legnagyobb tévhit Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtés szakmai vezetője szerint. Bartók Szandra a HR Portálnak elmondta, a szabadságot a munkáltató adja ki, és a munkavállaló évente hét munkanap időpontjáról dönthet. A gyermeket nevelőknél ez a hét nap kiegészül a gyerekek után járó pótszabadság mértékével.

Tévhit továbbá, hogy a szabadságot év közben időarányosan kötelező kiadni, ilyen szabály nincs, az éves szabadságot év végéig kell kiadni. Még meg nem szerzett – például a jövő évi – szabadság kiadására nincs lehetőség. Ha valaki a szabadságát az adott évben már felhasználta, fizetés nélküli szabadság vagy külön megállapodás jöhet szóba. Nem jár kevesebb szabadság részmunkaidős munkavállalónak, ugyanis a jogosultságot nem a napi munkaidő, hanem a törvényi szabályok határozzák meg: a szabadságot napokban szükséges meghatározni.

A munkáltató csak kivételes, törvényben meghatározott esetekben tagadhatja meg, vagy vonhatja vissza a szabadságot, azt is megfelelő indokolással.

Sokan úgy tudják, hogy a munkáltató köteles a szabadságot úgy kiadni, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ezt valóban előírja a Munka Törvénykönyve, de azt is megengedi, hogy a felek közös megegyezéssel ettől eltérjenek. Fontos szabály, hogy a szabadság időpontját főszabály szerint legalább 15 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.

Bartók Szandra szerint a munkáltatóknak érdemes áttekintenie a szabályokat, és előre megterveznie a szabadságok kiadását. Egy előre elkészített szabadságolási terv kiszámíthatóbbá teszi a működést, és jelentősen csökkentheti a későbbi félreértéseket is.

Nyitókép: Gondtalanul nyaraló gyerekek a kerület káptalanfüredi strandján – Fotó: Huszár Boglárka