Május közepén a görög önkormányzat szokatlan tartalmú meghívót tett közzé.

Azért hívták össze a görög közösséget, hogy az „eddiginél sokkal több támogatás” felhasználásáról döntsenek. Nem gyakori, hogy egy közösségnek az a gondja, hogy túl sok a pénze, így vendégként mi is bejelentkezünk a június 3-i közmeghallgatásra.

Sikertelen közmeghallgatás

Előtte Lenkey Petrosztól kértünk felvilágosítást, miért is kell ilyen ügyben közmeghallgatást tartani. Lenkey Petrosz a görög nemzetiségi önkormányzat elnöke 2019 óta. „Önkormányzatunk képviselői több mint egy hónapja nem fogadnak be sok millió forintnyi támogatást, azt kockáztatva, hogy ezzel a költségvetésünk több mint felét elveszítjük” – foglalta össze a probléma lényegét.

A június 3-i közmeghallgatáson, amit a Vajdahunyad utca 1/b. alatti nemzetiségi irodában tartottak, néhány, többségében idős görög jelent meg, a háromtagú képviselő-testületből csak Lenkey elnök volt ott, továbbá dr. Urbán Kristóf a Polgármesteri Hivatal jegyzői jogi irodájától és munkatársa – mint kiderült, ők rendszeresen részt vesznek a nemzetiségi önkormányzatok ülésein és biztosítják azok jogszerűségét.

A közmeghallgatáson világossá vált, hogy régóta nincs egyetértés a testületi tagok között, Topalidisz Vaszilisz és Argirász Mária már jó fél éve nem hajlandó együttműködni Lenkey Petrosszal, és nem szavazzák meg a Lenkey Petroszék által szerzett alapítványi támogatások befogadását, amik enélkül el fognak veszni.

Az alapítványi pénzek megszerzésében jelentős szerepet játszott Szili-Darók Ildikó alpolgármester is, aki régen együttműködik Lenkey Petrosszal. Lenkey Petrosz a Szili-Darók Ildikó és néhai házastársa által alapított Német utcai Városi Tanodában szakmai vezető, és közösen szerveznek a görög nemzetiséget érintő gyermektáborokat is. Lenkey Petrosz a Szili-Darók alpolgármesteri funkciói közé tartozott egyházügyi kapcsolatokban is szerepet kapott egy időben az önkormányzat egyházügyi koordinátoraként.

A közmeghallgatáson Szili-Darók Ildikó is ott volt, pár kedves szót mondott előtte, amiből kiderült az is, hogy mennyire vonzódik a görög kultúrához, de magán az ülésen már nem vett részt.

Lenkey Petrosz arról számolt be, hogy a görög önkormányzat számára idén 8,8 millió forintnyi támogatást sikerült „eszközölnie”: 1 millió forintot működésre, 1,375 millió forintot feladatellátásra, 2,4 és 1,5 millió forintot központi és önkormányzati pályázaton, 1 millió forintot önkormányzati rendkívüli pályázaton, 1,5 millió forintot önkormányzati rendkívüli működési támogatásként, Józsefváros Önkormányzatától és a Bethlen Gábor Alapkezelőtől. Ezeket a pénzeket (2 önkormányzati alaptámogatáson kívül) be kell fogadnia a görög önkormányzat képviselő-testületének, máskülönben nem használhatók fel. A közmeghallgatáson, mivel nem jött el a másik 2 testületi tag, erről nem lehetett szavazni. Lenkey Petrosz azt kezdeményezte, hogy a jelenlévő 7-8 érintett állítson össze egy éves tervet, amiből végül egy 10 pontos lista lett emléktábla avatással, görögországi utazással, görög művészek meghívásával és egyebekkel, ennek megbeszélését Lenkey egyébként nagyrészt görögül folytatta.

A közmeghallgatás tehát eredménytelen lett, de Lenkey Petrosz az ígérte, összehívja a testületi tagokat, ám erre már csak a választás után kerülhetett sor. Ugyanis a június 9-i önkormányzati választásokon a görög önkormányzat új képviselőit is megválasztották, ami nagyban befolyásolja majd, mi lehet egy ilyen döntés kimenetele, már csak azért is, mert a görögök képviseletéért Lenkey Petrosz nem indult.

Lenkey Petrosz a választáson a Szili-Darók Ildikó vezette MSZP-s csapat tagjaként indult önkormányzati képviselőnek, de nem kaptak elegendő választói támogatást.

A nemzetiségi képviselők választásán ugyanakkor ismét bizalmat kapott Argirász Mária és Topalidisz Vaszilisz, harmadikként pedig a hazai görögök közt nagy tekintélyt szerzett Bozonasz Irini került be képviselőnek, aki feltehetően októbertől az elnöke is lehet a helyi görög önkormányzatnak.

Sikeres testületi ülés

A választások után felvettük a kapcsolatot a régi-új testületi tagokkal is, hogy megismerjük az álláspontjukat a támogatásokkal kapcsolatban. Topalidisz Vaszilisz (László) részletesen elmondta és meg is írta, mik a kifogásaik a jelen görög önkormányzati vezetéssel. A kifogások sora 2019-ig visszanyúlik, s részben azt nehezményezik, hogy bizonyos programok elmaradtak (nyelvtanítás szervezése, filmklub időseknek, irodalmi est, kirándulás, dohánygyári emlékest stb.), miközben a görögséget nem érintő, de „görög programként tálalt” eseményeken vett részt az elnök, jellemzően egyedül (püspöki kar ökumenikus rendezvénye, állatkerti látogatás, Bajcsy-megemlékezés, roma önkormányzati emléktábla-avatás stb.).

Nem megyünk a részletekbe – ezeket tételesen a mostani testületi ülésen Topalidisz Vaszilisz sem hozta elő –, mindenesetre ez azt jelzi, hogy Argirász Mária és Topalidisz Vaszilisz kapcsolatát az elnökkel nagyon régi és alapvető nézeteltérések terhelik.

Ami a kedden, július 23-án összehívott testületi ülésen tárgyalt támogatásokat illeti, Topalidisz Vaszilisz világossá tette, hogy nem támogatják ezeket. „Ha egyetlen fillért sem kapunk, az sem probléma. Ahogy 2002-ben a nulláról kezdve felépítettük a Józsefvárosi Görög Önkormányzatot, úgy nem riadunk vissza, ha »újdonsült« önkormányzatként a nulláról indulunk ismét” – írta nekünk, és ezt a testületi ülésen is elmondta.

Az ülésen az is kiderült, hogy a régi-új képviselők sérelmezik, hogy Lenkey Petrosz például olyan táborokat szervezett az önkormányzat nevében, ahol a résztvevők görög mivolta számukra nem volt meggyőzően igazolva (ennek okát Szili-Darók azzal indokolta az ülés lezárta után, hogy az ukrajnai Mariuopolból érkezett görög nemzetiségű gyerekek nevét biztonsági okból nem kívánták nyilvánosságra hozni). Azt is nehezen élték meg, hogy az elnök sikertelenül pályázott 600 ezer forintért a Fiumei úti temető 24 görög síremlékének felújítására, s ezt állítólag azzal intézte el, „Topa, nem kaptunk egy fillért sem a sírok felújítására, csak az egyházi megemlékezésre”.

Ez csak pár dolog a sok közül, és mivel ezeket nem hozták elő mind a testületi ülésen, csak egy-egy élesebb mondatváltás erejéig, a megemlítésükkel csak illusztrálni tudjuk a nézeteltérést.

A keddi ülésen, ami végül szavazóképes volt, 13 pontban szavaztak a támogatásokról és még néhány kötelező dologról. Ismét jelen voltak a jogi iroda munkatársai, valamint Erőss Gábor alpolgármester és Szili-Darók Ildikó (ma már feladat nélküli) alpolgármester is. Az újonnan megválasztott Bozonasz Irini is részt vett az ülésen, vele néha konzultált a másik két újraválasztott tag.

A 13 ponton meglehetősen gyorsan átszaladtak, pontosan tudták mindhárman, hogy miről is szavaznak: elfogadták az önkormányzat zárszámadását, a 2023. évi beszámolót és a helyi önkormányzat két alaptámogatását, azonban minden más támogatásra nemet mondtak (ezeknél Topalidisz Vaszilisz és Argirász Mária nemmel, Lenkey Petrosz igennel szavazott).

Az el nem fogadott támogatásokat vissza kell utalni a Bethlen Alapkezelőnek és a Józsefvárosi Önkormányzatnak, ezt a Polgármesteri Hivatal a határozat alapján megteszi. Aki szeretne több részletet megismerni, az nagyjából két hét múlva már megnézheti a testületi ülés jegyzőkönyvét Józsefváros honlapján a Nemzetiségi Önkormányzatok menüpont alatt, ahol visszamenőlegesen is megtalálni a dokumentumokat.

Ki a görög?

A konfliktus mögött meghúzódik az a kérdés, hogy ki is a görög, kiknek az önkormányzata a görög önkormányzat.

Ma Magyarországon a görög nemzetiségi közösséget alapvetően az 1942–1949 közötti görög polgárháború menekültjei alkotják, kommunista, baloldali érzelmű emberek leszármazottai. Amikor 1993 után megalakultak a nemzetiségi önkormányzatok, a görög önkormányzatokat ezek a görög nevű, görögül is tudó emberek hozták létre.

Topalidisz Vaszilisz, Argirász Mária testületi tagok és az újonnan választott Bozonasz Irini, akik a helyi görög önkormányzatnak alapító tagjai, ehhez az újkori, ám aktív közösséghez tartoznak. Lenkey Petrosz azonban más háttérből érkezett, ami – ha nem is szükségszerűen, de láthatóan – ellentéteket szült.

A testületi ülés után megkérdeztem tőle, neki mi a kapcsolata a görögséggel, mert többen is azt mondják, nem görög. Egy görög–magyar nyelvű anyakönyvi kivonat részletét mutatta először a telefonján, amin valóban az ő neve szerepel. De azt is elmondta, hogy régóta élnek görög családok Magyarországon, létezik egy történelmi görögség is – a történelmi görög diaszpóra családjai közül megemlítette  a Tomori, Kiss, Muráti, Grabovszky, Nákó, Lyka, Popovics, Diószegi, Zsótér, Janicsári, Boráros családokat –, ide tartozik a Lenkey család is. (A közismert Lenkeyek azonban nem görögök.)

Mindenesetre ezek a nyelvükben, nevükben nagyrészt elmagyarosodott görögök nem ápolták görögségüket, mint ahogy azt az örmények tették, de a törvény lehetővé teszi, hogy ők is a görög nemzetiség részeként legyenek elismerve. Kulturális-társadalmi-világnézeti szinten azonban nincs kapcsolatuk a mai görögökkel, akik – vagy éppen felmenőik – 1949 után érkeztek. Ez kitűnt abból is, amit ebben az önkormányzatban láttunk, ugyanakkor Lenkey Petrosz döntésével, hogy nem akar vezető maradni, a konfliktus valószínűleg megszűnik, és az önkormányzat élete visszakerül abba a kerékvágásba, amiben 2019 előtt haladt.

Fotók: Huszár Boglárka