Póráz vs. elengedés
A pórázon sétáltatás témáját két éve alaposan körbejártuk, megkérdeztük az ügyben a Közterület-fenntartót, a Fővárosi Önkormányzatot és Főkertet is. Akkor arra derült fény, hogy hiába van kint a póráz nélküli sétát tiltó tábla a téren, valójában senkinek nem lenne jogköre büntetni.
Akkoriban sokszor járőröztek arrafelé a közteresek, több kutyás állította, hogy van, akit meg is büntettek, de olyan nyilatkozót nem sikerült találnunk, aki személyesen átélt volna hasonlót. A legtöbb esetben a közteresek csak figyelmeztettek a pórázhasználatra, majd továbbálltak.
Azóta ezt is abbahagyták, de a pórázas vs. nem pórázas ebek, illetve inkább gazdik közti ellentét ettől még nem szűnt meg. Bár konkrét támadásról vagy kutyák összeverekedéséről senki sem tudott beszámolni (kivéve egy esetet, amikor mindkét kutya pórázon volt), sok pórázt használó embernek szúrja a szemét, hogy a többi kutya szabadon szaladgál a parkban. Van néhány futó is, aki rendszeresen beszól a futkosó kutyákra. Ennél súlyosabb összetűzésről nem tudunk, több térre járó sétáltató mégis úgy írta le a helyzetet, hogy „állandó félelemben és rettegésben élnek” a szabadon futtatott kutyák miatt.
Többen jeleztek olyat, hogy a gazdik beszélgetnek, telefonoznak, és azt sem tudják, merre járnak az ebek, így nagy részben az okozza a félelmet, hogy nem tudják, kihez tartozik a kutya. Azt is állítják a parkba járók, hogy sok kutya behívhatatlan, azaz nem engedelmeskedik a gazdájának, így nem biztonságos az elengedésük.
A pórázt nem használók azzal védekeznek, hogy nagy mozgásigényű kutyáikat lehetetlen máshogy lemozgatniuk – az erre a célra elkerített futtatót a kavicsos talaja és rossz higiénés állapota miatt alig használják. Aki használná, az sem mindig tudja, mert időnként egy-egy problémás kutyával befoglalják, és nem engednek be senki mást, így marad a parkban lefuttatás.
Ottjártunkkor (és korábbi tapasztalataink alapján) a veszélyhelyzetből viszonylag keveset érzékeltünk, bár egy csöpp mudi felugrott a térdemre és megnyalta, egy másik ebecske pedig simogatásért könyörgött egész erőszakosan. Engedtem neki.
Pápa téri kutyások
A Facebook-csoport nagyjából két éve alakult a fenti néven, mára több mint 300 tagot számlál. Egyik vezetőjük, Kötél Péter úgy gondolja, ez a létszám nagyjából tükrözi is a térre járó kutyák és gazdáik számát, szerinte – bár ez csak egy tipp – nagyjából 250-300 kutya fordul meg naponta a parkban. Sokakkal ismerik is egymást, mivel hasonló idősávban sétáltatnak, gyakran beszélgetnek a kutyás problémákról is. Például arról, hogy sokan nem szedik fel a kutyájuk után a szemetet, szocializálatlan kutyát engednek szabadon stb.
Ezekből a beszélgetésekből alakult a csoport, és kezdtek el önszerveződő módon akciókat hirdetni. A közösségi szemétszedésre nagyjából 40-en gyűltek össze, de a csoport sok tagja a mindennapokban is rendszeresen szedi össze a kutyaürüléket más gazdák helyett.
Készítettek táblákat is, amik a kutyagumi felszedésére figyelmeztetnek, ezekkel első körben a parkot, a maradékból pedig a környező utcákat plakátolták körbe. Kérdeztük Kötél Pétert, szerinte érnek-e bármit ezek a táblák, hatással vannak-e azokra, akik egyébként nem szedik össze a kutyaürüléket. Azt válaszolta, nem valószínű, viszont fontos, hogy közbeszéd legyen ezekről a problémákról, ezt segítik elő a táblák, egyfajta hivatkozási alapként szolgálnak. Akárcsak a fogpiszkálóra ragasztott kis zászlók, amelyekkel egy időben megjelölték a járdán hagyott kutyagumit a csoport tagjai egy másik akció keretében.
Integrált park – kinek lesz hasznos?
A kutyás közösség nagy része, főleg a kisebb testű ebek tulajdonosai a tér közepén alacsony kerítéssel körülhatárolt részt szerettek volna legjobban, ahol vígan játszhattak a kutyák anélkül, hogy bárkit zavarnak, a kisebbeknél ráadásul a kerítés az elszaladást is megakadályozta volna. De ez nem valósult meg.
A Főváros felismerte, hogy mivel rengetegen sétáltatnak póráz nélkül, valós igény van olyan tér létrehozására, ahol ez engedélyezett. Több integrált parkot is terveznek, ahol szabad lesz a póráz nélküli séta a terület egy részén. A Március 15-e téren és a Nehru-parton zajlik a tesztidőszak, kipróbálják, mennyire működik ez az osztott területhasználat – az egyik következő ilyen projekt pedig a II. János Pál pápa téren valósulhat meg.
A Főváros kereste meg a kerület önkormányzatát, hogy egyeztessenek erről, majd a Közösségi Részvételi Iroda, mivel tudott az aktív kutyás közösség létezéséről, bevonta őket is a párbeszédbe – ezt már Aradi Fanni mondta el lapunknak, a Közösségi Részvételi Iroda munkatársa.
Az egyeztetés során a park különböző részeiről alkudoztak. A kutyások nagyon szerették volna megtartani a metrókijárat mellett zöld füves területet – a Főváros végül ezt nem engedte át nekik, olyan területeket kapnak szabad kutyázásra, ahol amúgy is rosszabb állapotú a fű. A kutyások ennek kevésbé örülnek, sokan évtizedek óta élnek a környéken, és állítják, sosem volt itt rendes fű, nem a kutyák teszik tönkre.
Mivel a metró melletti részeken van beépített öntözőrendszer, nem csoda, hogy itt szebb a pázsit, így az volt a kérésük, a kutyás részre is telepítsenek öntözőt, és próbálják meg helyrehozni a gyepet. A Fővárosnak egyelőre nincs költségkerete erre, így a kutyásoknak be kellett érniük azzal, hogy szabadon használhatják majd a park egyik felét.
A kötelezően pórázas és a szabad részt táblákkal fogják jelölni, de mivel a kutyák többsége nem tud olvasni, így azért erősen kérdéses, mennyire lesz ez a szabály betartható. Mindenesetre próbálkozás, törekvés abszolúte van a helyzet megoldására az összes résztvevő fél részéről, ami már nagy előrelépés az elmúlt évekhez képest.
Nyitókép: Mile Máté
