Éppen Szent István napja után robbant ki a hír 6 hete, hogy a kormány megvonta a lakhatási támogatást a Kárpátaljáról menekültek egy részétől.

Háromezer ember – jelentős számban gyerek és öregek – nézett szembe a fedélnélküliséggel egyik napról a másikra. A közérdeklődés mintha hamar elszállt volna, ám a kárpátaljai magyar menekültek sorsa Józsefvárost is érintette, így azt akartuk megtudni, mi is történt azóta.

A keveset is meg lehet osztani

Bolba Márta józsefvárosi evangélikus lelkészt már augusztus 22-én megtalálta 2 menekült család, akik be is költözhettek a Mandák-ház üresen álló kis lakásába.

Bolba Márta közössége nem először segít az ukrajnai menekülteken, az angyalföldi Dévai utcában is tart fent menekültközpontot.

Elmondta, hogy 4 család költözött be hozzájuk. A hirtelen jött sok embert jó szívvel fogadták, „szeretjük egymást”,

örömmel alkalmazkodtak az új, nem tervezett helyzethez.

A beköltözők már nem kapnak állami támogatást, önköltségen laknak ott. „Majdnem mindenki dolgozik. Aki nem tud, az kismama vagy nagyon öreg, nagyon beteg”, mondta Bolba Márta. Állami támogatást az sem kap, aki terhes, pici babája van, beteg gyereket nevel, nagyon idős vagy krónikus beteg.

utalt ezzel Gulyás Gergelynek az augusztus 22-i kormányinfón tett kijelentésére, miszerint a rendeletre azért volt szükség, mert „mintegy négyezer ember úgy élt a magyar állam pénzén, úgy biztosította a magyar állam a lakhatást számukra, hogy eközben munkát nem vállaltak”.

A józsefvárosi evangélikus gyülekezet 30 családnak nyújt havi 100 ezer forint lakhatási támogatást, de erre az újabb krízisre már nincs forrásuk. „Csak maroknyi ember az itteni közösség – mondta Bolba Márta –, az amerikai evangélikus egyház segítsége nélkül ezt sem tudnánk megtenni. A közösség biztosítja ugyanakkor a szervezeti hátteret, ami nem kis dolog, mert azzal, hogy ENSZ partnerszervezet lettünk, nagyon komoly szervezetfejlesztési folyamaton kellett átesnünk két év alatt.”

Szentirmai Judit, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársa nem számolt be változásról, ők eleve sok menekült kárpátaljai roma családnak adtak menedéket. „Nem érzékelünk nagy rohamot. Egy családot befogadtunk 2 hétre, segítettünk nekik Győrben szállást találni. 6 gyerekes család, tehát 5-8 ember, ők laktak nálunk két hétig.”

Segélyszervezetek

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai menekülteket segítő központja a Baross utcában van.

Kis Boáz sajtóreferens szerint az Ökumenikus Segélyszervezet 80 háborús menekültnek nyújt szállást 4 helyszínen. Ezt azonban „eddig sem a 104/2022-es kormányrendeletben meghatározott állami támogatásból, hanem adományokból és nemzetközi humanitárius programok támogatásával nyújtotta”. Erőforrásaikat Ukrajnára fókuszálják, és a frontvonalhoz közeli területek mellett a Kárpátalján élő rászorulókat, odaérkező menekülteket is támogatják.

Az Ukrajnai Menekülteket Támogató Baross utcai központban élelmiszerrel, higiéniai és más termékekkel, nyelvtanfolyammal, pszichológiai és jogi tanácsadással, szociális munkával, tolmácsolással, a hivatalos ügyintézésben kíséréssel segítik a menekülteket. A támogatásokat adományokból, nemzetközi pályázati forrásokból fedezik a lehetőségek erejéig. Szolgáltatásaikat menedékes kártyával rendelkezők vehetik igénybe regisztráció után, és „a támogatások megítélésekor elsőbbséget élveznek a harcok által érintett területekről érkezők, a sérülékeny csoportokba tartozók és gyerekes családok”.

Kis Boáz jelezte, hogy programjaik őszi lezárultával a „Segélyszervezet szálláshelyein lakó, harci cselekmények által érintett területről érkező menekülteknek a 134/2024 kormányrendelet értelmében lehetőségük lesz a máltaiak által biztosított szállásokra menni”.

A Máltai Szeretetszolgálatról Gulyás Gergely miniszter úgy beszélt, mint a kormány partneréről a menekülthelyzet rendezésében. Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta nekünk:

„Igen, érezzük ezt a figyelmet, de

mert most azokról az emberekről van szó, akik az állami ellátásból kikerültek a kormányhatározat nyomán. A kormányhatározat bennünket az állami ellátásban bent maradó menekültek kapcsán nevesít, nekünk őket kell elszállásolnunk, velük kapcsolatban kaptunk új feladatokat. Az állami ellátásból kikerültek annyira tartoznak ránk is, mint a Vöröskeresztre, a Baptista Szeretetszolgálatra, a Katolikus Karitászra, vagy akár az önkormányzatokra, illetve bárki másra, aki úgy gondolja, hogy tud vagy képes segíteni, dolga lehet ezzel.”

Az augusztus 21-én utcára került kocsi roma menekülteket ők helyezték el, „amikor ilyen helyzet van, akkor megtesszük ezt, de ez nem a kormányhatározatból adódó feladatunk, hanem a saját vállalásunk”, mondta Romhányi Tamás.

Hogy a most náluk menedéket kérők a kormányrendelet miatt nehéz helyzetbe kerültekből kerülnek-e ki, arra nem tudott választ adni. „Van egy gyanúm, hogy a többiek élete valahogy megoldódott, hiszen ha segítségre szorulóként tengődnének valahol augusztus 21. óta, már megjelentek volna.

De nem látjuk őket, s ebből talán lehet arra következtetni, hogy rendeződött a sorsuk.

Ezt nem tudjuk, viszont nem is látjuk őket, nem kopogtatnak segélyért a különféle szervezetek ajtaján. Ha az utcán lennének, biztos, hogy találkoztunk volna velük 24 órán belül.”

Nemzetközi szervezetek

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) képviselő szóvivő, Simon Ernő 6 hete arról beszélt, hogy „egyezkedéseket folytatnak” a kormánnyal a menekültkérdés megoldatlan gondjairól. Álláspontjuk szerint a nemzetközi joggal, az európai uniós irányelvvel megy szembe a kormány rendelete, és hogy az érintettek kérelmeinek nagy részét elutasítja a hatóság, miközben jogi és morális kötelességük lenne gondoskodni minden menekültről.

„Olyasmiről semmiképpen nem tudok beszámolni, ami felülírná azt, amit korábban mondtam. Többen végül is maradhattak a szállásukon, de hogy utcára nem kerültek azóta emberek, erre sem biztos igen, sem biztos nemet nem tudok mondani.” Továbbra is egyeztetések folynak az UNHCR és a kormány között, de

ezt „erős szó lenne tárgyalásnak nevezni”.

A kérdést napirenden tartják. A menedékes státuszról szóló előírásokat európai uniós direktíva határozza meg, „tehát az Európai Uniónak kell előbb-utóbb állást foglalnia ebben a kérdésben”, mondta.

Olyan információhoz is jutottunk, hogy az ENSZ gyermekalapja a menekültkérdés miatt kivonulna Magyarországról. Nyíri Veronika, az UNICEF Regionális Ukrán Menekültügyi Programirodájának szóvivője röviden összefoglalta az UNICEF szerepét a menekültkérdésben. Az ukrajnai háború kirobbanása óta támogatják az európai országok a biztonságot kereső ukrajnai családokat, az UNICEF pedig a fogadó országok kormányaival és civil szervezetekkel együttműködve azonnali segítséget nyújtott az Ukrajnából érkező menekülteknek gyerekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, egészségügyi ellátáshoz és táplálkozási támogatáshoz való hozzáférés, jogi segítségnyújtás, pszichoszociális támogatás, készpénztámogatás, oktatási és készségfejlesztő lehetőségekhez való hozzáférés formájában.

Nyíri Veronika megerősítette, hogy

az ukrajnai menekültprogram magyar részlege valóban elhagyja Magyarországot.

Azt írta, hogy

„az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram Magyarországi Irodájának Magyarországról történő fokozatos kivonulása része annak a tervezett változásnak, amely biztosítja, hogy

A menekült gyermekek és családok folytatólagos támogatásának biztosítása érdekében magyarországi működése során az UNICEF a helyi szolgáltatások megerősítésére és azok kapacitásainak bővítésére helyezte a hangsúlyt.

Menekültügyi irodánk jelenleg azon dolgozik, hogy források átcsoportosításával támogatni tudjuk az ukrajnai menekülteknek szállást nyújtó helyi partnereinket, abban, hogy elegendő idő álljon rendelkezésükre a menekültekkel egyeztetett tartós megoldások kidolgozására. Az UNICEF nemzeti bizottságai (UNICEF Magyarország) Magyarországon és más érintett országokban (mint Csehország, Szlovákia) továbbra is jelen vannak, képviselve a gyermekek, beleértve a befogadó országokban élő menekült gyermekek jogait is.”

A magyarországi forrásaink példának azt hozták, hogy az UNICEF állítólag Afganisztánból is kivonult. Ez azonban nem igaz, jelezte Nyíri Veronika, Afganisztánt nem hagyták ott, amit az UNICEF afganisztáni képviselőjének 2021. augusztusi nyilatkozata is megerősít.

Az UNICEF nem csinál politikát a programiroda kivonulásából, de a kívülállónak ez egyértelmű jelzés arra, hogy Magyarországnak – a magyar kormánynak – az ukrajnai menekültekkel kapcsolatos humanitárius kötelezettségét a saját erejéből, saját akaratából és becsületéből kellene teljesítenie.

Nyitókép: Huszár Boglárka