2021-ben fogadták el a Hunort (HUNgarian to ORbit), a nemzeti kutatóűrhajós-programot, a magyar űrstratégia egyik elemét. A terv az, hogy 2024-ben ismét magyar űrhajóst küldjünk az űrbe (bár az indulás időpontját még nem rögzítették, elképzelhető, hogy 2025-re csúszik a kilövés). Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben.

A nemzeti űrprogramról a Magyar Nemzetnek Ferencz Orsolya nyilatkozott, aki nemcsak űrkutató és a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, hanem június óta országgyűlési képviselő is. Korábban a Tisztviselőtelep önkormányzati képviselője volt.

Az űrhajósok kiképzése tavaly indult, nyolc jelölttel. A Magyar Honvédség kecskeméti bázisán Gripen vadászgépeken végrehajtott tesztrepüléseken is vizsgálták a potenciális asztronautákat. A lehetőségre több ezren jelentkeztek, 244 pályázatot találtak érvényesnek, és 2022-re 8 főt válogattak ki. Az idén már csak 4 jelölt maradt – Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök, Schlégl Ádám klinikai ortopéd sebész és Szakály András repülőipari tervezőmérnök –, velük folytatódott a kiképzés.

– nyilatkozta az űrbiztos.

1980-ban is négy jelölt volt eredetileg, végül ketten kaptak 2 éves űrhajós kiképzést az Interkozmosz programban, a Moszkva melletti Csillagváros Jurij Gagarin űrhajóskiképző központjában. Eredetileg Magyari Béla volt a jelölt, aki a pápai repülőezred vadászpilótája volt, akárcsak Farkas Bertalan, a szovjetek őt favorizálták. Ám mire ezt megüzenték Budapestre, addigra – a szóbeszéd szerint – a magyar politikai vezetés már Farkas Bertalan mellett tette le a voksot. (Tudta, hogy a széles körben elterjedt asztronauta kifejezést az oroszok a kozmonautának, a kínaiak pedig tajkonautának mondják?)

Nem könnyű a legjobb ember kiválasztása, az asztronauta-jelöltek most is versenyben vannak egymással. Már túl vannak az elméleti képzés néhány fontos elemén, a repülés alapszabályait, valamint a világűr és a súlytalanság legfontosabb fizikai jellemzőit már megtanították nekik. Emellett fizikai kiképzés és orvosi vizsgálatok is folynak.

Nemrég a Magyar Honvédség által összeállított túlélőtréninget kellett teljesíteniük, hogy kiderüljön, mire képesek akkor, ha a landolás nem lenne 100 százalékosan sikeres. Ez egyébként minden űrhajóskiképzés alapelemének számít. Megtanulták a menedéképítés fortélyait, és hogy miként lehet élelmet és vizet szerezni, illetve tisztítani, valamint tüzet gyújtani.

Kaptak vízi kiképzést is a Holt-Tiszában, ugyanis a landoláskor az űrhajósok az óceánba érkeznek, és jól jöhetnek a víz alatti tájékozódási és vízi mentési ismeretek.

Hogy végül ki mehet az űrbe, azt a kiképzés alatti teljesítmény és az orvosi eredmények együttesen határozzák meg: a kiképzések során elért legmagasabb tudásszint, és a legjobb pszichés, fizikai jellemzők. Először kettőre csökken az űrhajósjelöltek száma, és

„Nyilván az ott tapasztaltak alapján választjuk ki az amerikai szakemberekkel együtt a második magyar űrhajóst. Fontos kiemelni, hogy a kiválasztott űrhajós társának tartalékként végig készen kell állnia arra, hogy ha baj van, beugorjon, és ha kell, belőle legyen a második magyar űrhajós” – mondta a lapnak Ferencz Orsolya.

Mi lesz a dolga a magyar űrhajósnak? Az amerikai űrinfrastruktúra-fejlesztő Axiom Space céggel együttműködésben végrehajtott misszió során 31 napon át 8 tudományos kísérletet kell elvégeznie az űrben, s emellett 12 magyar fejlesztésű műszert is visz a Nemzetközi Űrállomásra. Ferencz Orsolya azt mondta, ezeket magyar cégek, kutatóintézetek és egyetemek gyártottak, fontos, hogy a magyar ipar és tudás bizonyítsa a legmagasabb szinten is az űrpiaci jelentőségét és helytállását.

Azt már most lehet tudni, hogy lesz egy török űrhajós is a csapatban. Az indulás időpontja az Axiom Space és a NASA közötti tárgyalások után derül ki, mert a Nemzetközi Űrállomás forgalmát sok tényező befolyásolja.

Címlapi fotó: Pexels