Joker, me and my shadow – indult egy tévesen elindított animációs videóval az ülés, majd a technikai malőr után három fideszes képviselő, köztük a frakcióvezető Szilágyi Demeter nélkül elindult az évi hetedik és az új ciklus második ülése. Lehoczky Balázs (korábban az üléseken a jegyzőt is helyettesítő, a Fidesz által erősen támadott) aljegyző már nem dolgozik a kerületnél, helyét Bojsza Krisztina vette át. Az ülés legelején az alakuló ülésről hiányzó Gutjahr Zsuzsanna tisztviselőtelepi képviselő tette le képviselői esküjét az alkalomnak megfelelően kissé elfogódottan. Ezután pedig a bizottsági tagok mondták el esküjüket.

A 13. napirendi pontot – Javaslat a 7. orvosi körzet egészségügyi feladatainak a Praxisprogram I. keretében történő ellátására, valamint a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ engedélyezett létszámának csökkentésére – visszavonta az előterjesztő, így az utána következők előre csúsznak egyet, jelentette be Pikó András. A napirendet 15 igennel elfogadták.

A fideszes képviselők nem tudnak lobbizni a kormánynál

Az új szmsz értelmében kvázi napirend előtti felszólalások következtek 3-3 perc hosszban. A párbeszédes Erőss Gábor ragadta magához a szót, a fideszes rombolást tette szóvá. Listáján az SZFE, a kórházak, a Keleti pályaudvaron történt vonatkisiklások szerepeltek, majd a Magyar Rádió épületének lebontását emelte ki, a 6-os stúdió szétrombolását, amit már a bontás jogszerűségének bírósági kimondása előtt megtettek a beruházók. Száll az azbeszttel is terhelt por a józsefvárosi levegőben, jelentette ki. Erőss arra kéri a fideszes képviselőket, lobbizzanak a beruházás észszerűsítése mellett.

Közülük Kecskeméti László reagált – szerinte nekik nincs befolyásuk a magyar kormány tevékenységére a szavazáson kívül. „Esztelen baromság” az építkezésre behajtani akaró kamion elé állni, reagált az esetre Kecskeméti, mire Pikó András figyelmeztette a képviselő-testület méltóságának megőrzésére.

ez nem polgári engedetlenség. Ne olvassanak fel beszédeket papírról, legyenek önálló gondolataik, fejezte be mondandóját, és ezzel zárta is a képviselő-testület első napirend előtti (a korábbi hasonló eseményekhez képest sokkal rövidebb) felszólalási szekcióját Kecskeméti László.

Vita a lakhatási ügyfélszolgálatról

Következett a napirend tárgyalása. A költségvetési rendelet harmadik módosítása volt az első napirendi pont. Sátly Balázs (frissen megválasztott) alpolgármester elmondta, a szokásos átvezetések mellett (egyik költségvetési sorról áttesznek pénzt a másikra) előre is betettek 2025-ös feladathoz forrást, pl. óvoda- vagy bérházfelújításra. A banki kötelezettségek rendszerét átgondolta Sátly, a sokéves helyett egyéves szerződést kötnek egyelőre, a 82 milliós tétel tranzakciós díj a kormánynak, a számlavezetési díj 0 forint.

Vörös Tamás szólt hozzá először, a 13 pont többségével egyetértenek, amivel nem, az a társasházaknak szánt összeg, ami még mindig kevés – 2019 előtt milliárdos források voltak, most pedig kaptak pluszba pár tízmilliót a házak, de ennél több kéne társasház-felújításra, mert a meglévőből nem lehet rendes felújítást végezni. A lakhatási ügyfélszolgálat létrehozása is felesleges, inkább ezt a 200 millió forintot is felújításra kellene fordítani – nem érti, miért kell ehhez új létesítményt létrehozni, miért nem jó a meglévő irodai állomány, a hivatal, szerinte a pénz politikai célokat szolgál. Ezt a nettó 200, bruttó 250 milliót áttenné a 10-es napirendi pont forrásához és még tenne hozzá 250 millió forintot.

Kecskeméti László a JEK-es dolgozók munkaügyi költségeit firtatta: 10 milliós kárt okoztak valakik az önkormányzatnak, kik? (Ez a kár többek közt a Juhász Julianna elbocsátásából keletkezett végkielégítés.) 42 millióba került a Pázmány Campus ügyében folytatott állékonysági vizsgálat, ennek a hátterére is kíváncsi, valamint a JSZSZGYK átvilágításának szükségét is megkérdőjelezi. Pikó András válaszolt: a JEK esetében 20 millió a kiegészítés, a kár nagyobb. A volt főigazgató Koroknai András törvénytelenül bocsátott el két embert,

de nem menesztették a főigazgatót a fideszes és MSZP-s képviselőknek köszönhetően.

A statikai vizsgálat indokoltságát is elmagyarázta Pikó, a bontás a Rádió melletti társasházak szerkezetét is érinti, ezért kellett megvizsgálni a házak statikáját. A JSZSZGYK átvilágításának okát Udvarhelyi Tessza alpolgármester mondta el: szakmai átvilágítás lesz hamarosan, nem gazdasági, azért, hogy javuljon a szakmai munka. Egy 2012-es per folyományaként is fizetni kell, mondta el Törőcsik jegyző asszony.

A Lakótérről is Udvarhelyi Tessza beszélt, a szolgáltatás színvonalát is javítani kell a XXI. században, a meglévő két ügyfélszolgálat ezen a téren nem kényelmes, nem ideális.

Kecskeméti folytatta „kérdései garmadáját”, egy veszélytelenítést a JGK csak két hónapra tud vállalni, holott permanens balesetveszély, vakolathullás van. Ez nem ideális, sérülés történhet. Pikó: ebben a JGK-val kell egyeztetnie, a képviselő-testületnek nincs ilyen jogköre. Vörös Tamás a Lakótérre reagált: érti az új iroda célját, de szerinte nem ennek kéne prioritásnak lenni, 10-15 lakást lehetne ebből a pénzből felújítani, az égetőbb dolog. Felelőtlenségnek tartja a javaslatot. Udvarhelyi: saját ingatlant újít fel a kerület, és a lakásgazdálkodási folyamat is javulni fog ezzel, mert sajnos sok panasz érkezett a JGK-ról e téren.

A JEK-es ügyhöz az MSZP-s Szili-Darók Ildikó szólt hozzá (aki emiatt is vesztette el még az előző ciklusban alpolgármesteri hatásköreit), szerinte a Koroknai-féle döntés helytelen jogi tanácsból született, emiatt a tanácsot adó jogászt lehetne perelni, Pikó András szerint viszont a JEK-vezetést kell perelni ez ügyben, ő hozta a döntést, ő a felelős.

Az ülés elején még hiányzó Egry Attila (Fidesz) megjött, szerinte nem kéne a JGK-t újabb telephellyel gazdagítani, csak nagyobb problémák lesznek. Sátly Balázs: érti a véleménykülönbséget, a JGK-nál racionalizálás következik, ezt kifejteni nem tudta, mert itt elfogyott az időkerete – a képviselői ideje, így az alpolgármesteriből csípett le újabbat. A széttagoltság hatékonysági problémákat vet fel valóban, de a dolgozók majd infokommunikációs eszközökkel megoldják a felmerülő problémákat.

Az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós a társasházakról beszélt, amelyek magánvagyoni elemek, lehet a tulajdonosokat felújításra ösztönözni, segíteni lehet csak, erre jó rendszer épült ki. És erre sok pályázat érkezett, ezt továbbra is forrással kellene ellátni. Egy képviselő háromszor szólhat hozzá, ezt Kecskeméti László már kimerítette, nem szólhat hozzá többször. Sátly reagált Camara-Bereczkire – lesz bővebb forrás a 2025-ös költségvetésben a társasházi felújításra.

Egry Attila azt veti fel, hogy lehetne további pénzeket szánni felújításra, van 16 milliárdnyi tartalék, megmaradó pénz – Pikó András azt mondja, ha nincs kiszámítható gazdasági környezet, nem lehet felelőtlenül költeni, a kiszámíthatóság miatt van az is, hogy februárban szavaznak a 2025-ös költségvetésről. Gutjahr Zsuzsanna először szólt hozzá a képviselő-testületben; ha a gazdasági környezet kiszámítható, növelik a felújítási kereteket. Camara-Bereczki üdvözli a fideszes szemléletváltozást, amely a bérlakás-felújítások melletti kiállást jelenti.

Ennyi volt a vita, először Vörös Tamás javaslatáról szavaztak, a kétszer 250 milliós átcsoportosításról, nem szavazták meg. Ezek után alpontonként szavaztak, mindet megszavazták minősített többséggel. (Többen is jelezték, hogy más gombot nyomtak, mint amit akartak, korrigálták a jegyzőkönyvet.)

10 millió a Szolidaritási Alapba

A második napirendi pont a JGK közszolgáltatási szerződésének módosításáról szólt, vita nem volt a 10 pontos javaslatról, egyhangúlag megszavazták.

3. napirendi pont: 10 millió forintos hozzájárulás a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz. Pikó András annyit tesz hozzá, hogy Józsefvárost érinti a legjobban a hajléktalanság problémájának kezelése, ehhez kapna a fővárostól pluszpénzt. Erről még az előző ciklusban döntött a fővárosi közgyűlés, és már kétszer sikeresen pályáztak helyi szervezetek. De a szolidaritási gondolat Józsefvárost is kötelezi, ezért kéri a támogatást a 10 milliós hozzájáruláshoz.

Vörös Tamás szerint a Somogyi Béla utca felújításával a kerület bőven többet fizetett a fővárosnak, mint viszont (eredetileg ez az utcafelújítás, csakúgy, mint az Orczy úti zebra kialakítása, fővárosi pénzből ment volna – a szerk.), és a nyertes pályázók a kerületvezetés politikai szövetségesei. De a főváros most egyrészt csődhelyzetben van, másrészt a közgyűlésben patthelyzet van, senkinek nincs többsége. Ki tudja, lesz-e új szolidaritásialap-pályázat? Pikó: ha nem lesz ilyen pályázat, visszahozzák a pénzt.

Hermann György is hozzászólt: ez egy fontos pályázat, a Lakótér is ebből keletkezett. Az pedig nem jó, hogy más kerületek egyáltalán nem adakoznak, nem mutatnak szolidaritást, ellentétben a hatodik vagy a nyolcadik kerülettel. Shakkour Aram is az Alap mellett érvelt és biztatta a fideszes polgármestereket, illetve Szilágyi Demeter budapesti Fidesz-alelnököt, hogy

érveljenek, lobbizzanak mellette. Vörös Tamás szerint olyan baloldali politikusok döntenek erről a pénzről, mint Misetics Bálint főpolgármesteri tanácsadó, kifizetik a baloldali szervezeteket. És ha még a baloldali városvezetők is úgy látják, hogy hülyeség ebbe belefizetni, miért fizetnének a fideszesek.

Kecskeméti László ügyrendi javaslata: vegyék le a kérdést a napirendről, akkor hozzák be, ha lesz fővárosi döntés az Alap pályázatairól – Pikó András ezt nem támogatta, nem szavazták meg. Hermann György jelzi, hogy a Lakótér 35 millió forintot nyert az Alaptól, ezért fontos ez az intézmény. Véget ért a vita, jött a szavazás – megszavazták az eredeti javaslatot.

A kerületi óvodák nevelési beszámolójának elfogadásáról szóló napirendi pont következett. Erőss Gábor méltatta az óvodák teljesítményét, aminek feje és gazdája volt még alpolgármesteri korszakában – megállt a gyermekelvándorlás, a szegregáció. Vita nélkül elfogadták a javaslatot.

A tankerület és a kerület együttműködéséről szóló javaslathoz is Erőss Gábor szólt hozzá: az új tankerületi vezetés (a Belső-Pesti Tankerület) nyitott az együttműködésre számos területen, mint az esélyegyenlőség, deszegregáció. Vörös Tamás is hozzászólt, nem ért egyet azzal, hogy polgármesteri hatáskörben kössenek szerződéseket, ne pedig bizottsági hatáskörben, javasolta, töröljék az erről szóló pontot. Pikó egyetért vele: minden esetben neki kell aláírnia a szerződéseket, nincs értelme ezt külön szerepeltetni a határozatban. Oláh József is hozzászólt, örömmel fogadja a deszegregációs lépéseket. Kivették a Vörös által említett pontot, megszavazták a javaslatot.

Több pénz közétkeztetésre

Az idősek átmeneti otthonai étkezési keretének 10 százalékos emelést szavaztak meg, így a korábbi nettó 1300 forint/fő/nap díj 1430 forintra emelkedett, míg a népkonyhán a 400 forintos díj 520 forintra nőtt. Ez az áremelés az ellátás minőségének fenntartását és a szolgáltatás biztonságos működtetését szolgálja. A testület a javaslatot széles támogatással, 15 igen szavazattal fogadta el, jelezve, hogy pártállástól függetlenül egyetértenek a lépés szükségességével.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program tárgyalása során fontos vitára került sor. A program egyes intézkedéseinek határidejét 2025 márciusáig hosszabbították meg, biztosítva ezzel a folyamatos megvalósítás lehetőségét. A vita során Szili-Darók Ildikó képviselő konstruktív javaslattal élt: kérte, hogy a testület kapjon részletes tájékoztatást a már megvalósult intézkedésekről. Külön kiemelte a nyelvi akadálymentesítés terén elért eredményeket, hangsúlyozva, hogy számos területen történt előrelépés, amelyekről érdemes lenne átfogó képet kapni. A polgármester támogatta ezt a javaslatot és a januári képviselő-testületi ülésre ígérte a beszámoló elkészítését, tudatosan elkerülve a decemberi ülést, amely hagyományosan zsúfoltabb napirenddel működik. A programot végül 12 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

A JKN Zrt. vezetésével kapcsolatban is döntés született, mivel Lágler Péter vezérigazgató megbízatása 2025. március 31-én lejár. A pályázati kiírás részleteit alaposan megvitatták, és egy módosítást is elfogadtak: az eredetileg 5 oldalasra tervezett szakmai program maximális terjedelmét 10 oldalra bővítették. Ez a változtatás azt a célt szolgálja, hogy a pályázók részletesebben kifejthessék elképzeléseiket a társaság jövőjéről és a Józsefvárosi Közművelődési Koncepcióhoz való illeszkedésről. A módosított pályázati kiírást végül egyhangúlag támogatta a testület.

Boksz, utcák, ingatlanok

A Madárfészek Ökölvívó Akadémia Alapítvány támogatása körül vita bontakozott ki. Az eredetileg tervezett egymillió forintos támogatás, amely 13 józsefvárosi sportoló felszerelésének és vitaminkiegészítőinek beszerzését szolgálja, Soós György képviselő szerint emelésre szorult volna. Javasolta az összeg megduplázását, rámutatva a sporteszközök magas árára és a versenysport speciális igényeire. A vita során azonban kiderült, hogy a támogatás egy korábbi pályázat technikai módosítása, így végül az eredeti összeget hagyták jóvá azzal a kiegészítéssel, hogy további támogatási lehetőségeket a civil pályázatok keretében vagy esetleg alpolgármesteri keretből vizsgálnak majd.

Az Európa Belvárosa Program III. körül különösen heves vita alakult ki. A kérdés egy fel nem használt 10 millió forintos fővárosi támogatás sorsáról szólt. Rádai Dániel alpolgármester részletesen kifejtette, hogy a támogatási szerződés szigorú keretei nem teszik lehetővé az összeg más célú felhasználását, és javasolta, hogy a főváros a visszakapott összeget fordítsa józsefvárosi közterületek, például a Karácsony Sándor utca vagy a Népszínház utca egyes részeinek felújítására. A fideszes képviselők, különösen Vörös Tamás, erőteljesen érveltek a forrás megtartása mellett, megkérdőjelezve a visszafizetés szükségességét és a főváros későbbi szerepvállalásának garanciáit. A vitában felmerült a Somogyi Béla utca felújításának példája is (ezt a főváros helyett a kerület újította fel). Végül 12-4 arányban megszavazták a visszafizetést és a kapcsolódó 6 milliós önrész általános tartalékba helyezését.

A Kálvária tér 21. szám alatti helyiség használatba adása: A Polgármesteri Hivatal a Fővárosi Szolidaritási Alapból nyert 35 millió forintos támogatásból megvalósuló Lakótér programot fogja itt működtetni. Hermann György külön kiemelte, hogy ez a program példaértékű a kerületi bérlőkkel való kapcsolattartás és közösségépítés szempontjából. A vitában Camara-Bereczki Ferenc Miklós felvetette a környék szolgáltatásainak bővítését is, például ATM és postaautomata telepítését. Sátly Balázs alpolgármester támogatásáról biztosította, jelezve, hogy már folynak egyeztetések a pénzügyi szolgáltatókkal.

Az egészségügyi ellátást érintő döntés is mérföldkő volt az ülésen. A Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központban régóta megoldatlan probléma volt a 6 órás andrológiai rendelés, orvoshiány miatt évek óta nem tudták megfelelően működtetni. Reagálva a növekvő betegellátási igényekre, a testület úgy döntött, hogy ezt a kapacitást átcsoportosítják a diabetológiai szakrendelésre. A döntést Soós György a személyes tapasztalataival is alátámasztotta, kiemelve a cukorbeteg-ellátás fontosságát a kerületben. A javaslatot a testület egyhangúlag, 16 igen szavazattal támogatta.

Az ülés végén több sürgető problémát is felvetettek a képviselők. Soós György képviselő komoly konfliktushelyzetet jelzett a JGK Magdolna utca 3. szám alatti telephelyével kapcsolatban. A bent parkoló járművek, a járó motorok zaja és a közlekedési helyzet súlyosan zavarja a lakókat, egy esetben majdnem baleset is történt egy kisgyermekkel. A probléma megoldására több javaslat is elhangzott: Camara-Bereczki Ferenc Miklós szerint a kertészeti részleg hamarosan új telephelyre költözik, de a karbantartók maradnának. Felmerült a lakók kiköltöztetésének lehetősége is, amiről további egyeztetések szükségesek.

Adatigénylések szakmányban

Camara-Bereczki Ferenc Miklós képviselő két önkormányzati bérház, a Kőris utca 28. és a Nap utca 21. elhúzódó homlokzatfelújításával kapcsolatban kért írásbeli tájékoztatást. Ugyanazon vállalkozó nyerte el mindkét munkát, de többszöri határidő-módosítás után sem készültek el a felújítások. Pozitív példaként említette viszont a Tömő utca 56. felújítását, ahol Kertész Imre gyerekeskedett, és ahol nemrég emléktáblát is avattak az akkor még lepusztult homlokzaton, ami filozofikus áthallásokat is megengedett.

Az ülés végén éles vita bontakozott ki a közérdekű adatigénylések kezelésével kapcsolatban. A DK-s Horváth Alexander képviselő felvetette, hogy Kecskeméti László a választások előtt több mint 70 közérdekű adatigénylést nyújtott be, amelyek közül a vita időpontjában már csak egy volt függőben. Kecskeméti László válaszában hangsúlyozta, hogy ezek az adatkérések részben kampánydöntései megalapozását szolgálták, részben pedig képviselői munkájához szükségesek. Kiemelte jó együttműködését a jegyzővel, és visszautasította a kritikát, mondván, ez állampolgári és képviselői joga. A közel négyórás ülés végén a polgármester 13 óra 21 perckor zárta be a testület ülését. A korábbi politikai ciklushoz képest nyúlfarknyi volt ez az ülés, mivel az előző ülésen elfogadott új szmsz szabta keretek szigorúbban szabályozzák a(z adott esetben visszaélésszerű) hozzászólásokat.

Fotók: Mile Máté