A Diószegi-tömb külön kategóriát képvisel a tervben, mivel ez az egyetlen összefüggő önkormányzati tulajdon. Két ház, a 18. és 20. szám alatti, teljes körű felújítást igényel, a többi viszont valószínűleg bontandó.
Az önkormányzat úgy látja, a tömböt egy projektként kell kezelni, ugyanis a közvetlenül egymás mellett található hét bérház nagy lehetőséget jelent. Egyelőre az ötletelés fázisa zajlik.
Valószínű, hogy a lakások száma a felújítandó két épületben csökkenni fog: most az egyikben a lakások nagyon kis százaléka, a másikban nagyjából a felük lakott, és ezek mind 20-23 négyzetméteres, szoba-konyhás, többségükben komfort nélküli lakások, amiket érdemes volna egybenyitni, nagyobb, emberléptékű tereket létrehozva. Gondolkoznak a felújítható házak udvarainak egybenyitásán is.
Klímakrízis, értékvédelem, dzsentrifikáció
Jelenleg a Rév8 Zrt. foglalkozik a projekttel, de a Műegyetem Építészmérnöki Karának oktatója, Alföldi György bevitte a kérdést a hallgatóinak is: egy teljes félévet töltöttek azzal, hogy a Diószegi-tömb kapcsán elemezzenek, gondolkodjanak, ötleteljenek és koncepciókat dolgozzanak ki. Tizenhárom terv született, melyek mindegyike izgalmas vízió, és Alföldi 2-3 ötletre mondja azt, érdemes lenne megvizsgálni a megvalósíthatóságukat is.
Három alapkérdéssel foglalkoztak és a befektetői érdekeket is belevették a számításokba. Az első alapprobléma a klímaváltozás – nyilvánvaló, hogy ezek a régi épületek nem fenntarthatóak környezeti szempontból. A társadalmi változások kérdése a második – egy új, módosabb réteg fokozatosan kiszorítja ebből a városrészből a régi lakosokat. Harmadik szempontként a városvédelmi értékeket elemezték – a régi épületek műemlékvédelmi jelentőségét és a megőrizhetőségüket vizsgálták.
Ilyen kérdések merültek fel: Csak úgy kezelhetjük a klímaváltozást, hogy minden szegény embert kiszorítunk a városból? A fenntarthatóság csak úgy biztosítható, ha minden háznak jellegtelen, modern homlokzata lesz? Csak úgy lehet megőrizni a régi homlokzatokat, ha belülről szigetelünk iszonyú drágán, kétséges eredménnyel?
Vegyes lakóközösség, közös konyha
Egyelőre a vizsgált három alapproblémára külön-külön kínáltak megoldásokat a tervek, de Alföldi szerint, ha még egy egyetemi félévben foglalkozhatnának a projekttel, tető alá hozhatnák a megoldásokat.
Az ötletek közül érdemes kiemelni azt, ami a lakóközösség vegyessé alakításával foglalkozik: az alsó szinten üzletek, biciklitároló, feljebb idősek otthona, kollégium, pályakezdő fiatalok otthonai és fiatal házaspárok lakásai kapnának helyet, az épület tetején pedig közösségi kertet gondozhatnának az itt élők.
Egy másik ötlet a közösségek szorosabb, egymást segítő együttélésére koncentrál: olyan lakásokat alakítanának ki, ahol csak lakótér és fürdő tartozik a lakásokhoz, a konyha és a társalgó minden szinten közös.
Egy harmadik terv fiatal művészek idevonzását képzeli el egy csekély beruházást igénylő alkotói udvar kialakításával.
A projekten dolgozók szerint fontos foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy milyen áldozatokkal jár, ha ezt a városrészt is ellepik a modern, csillogó épületek, irodaházak, és szép lassan kiszorítják az itt lakókat az egyetemi épületek – a Diószegi utca és környéke átalakul új belvárossá.
Alföldi György nyitott lenne arra, hogy a projektet továbbvigyék és a Rév8 felhasználná az ötleteket a Diószegi-tömb felújításához. Szerinte ez klímatudatos, társadalmilag érzékeny és urbanisztikai szempontból is előremutató mintaprojekt lehetne Budapesten, ami példát mutatna más kerületeknek, városrészeknek és a beruházóknak is.
A projekt résztvevői: BME Építészmérnöki Kar / Urbanisztika Tanszék / Városépítészet kurzus. Tanárok: Alföldi György, Kurucz Olívia, Dobos Botond. A képek szerzői: Elek Anna Dalma, Stogica Kata, Gombos Tamás, Érsek Máté, Fülöp T. Eszter, Takács Johanna.
