Gergely Andreát indítja a Kutyapárt a Józsefváros, Belváros és Ferencváros egyes részeit magában foglaló 2. számú választókerületben. Eddig Bódis Kriszta (Tisza), Halmai Richárd (DK), Kvacskay Károly (Mi Hazánk Mozgalom), Szilágyi Zsolt (Jobbik) jelentette be, hogy indul, illetve Csárdi Antal is függetlenként, ő az LMP jelöltjeként nyert a korábbi 1-es oevk-ban, amelynek a Palotanegyed volt a része. A Fidesz még nem jelentette be a jelöltjét.
A körzet jelenlegi képviselője, Jámbor András már bejelentette, hogy nem fog indulni ezen a választáson: „Ha elindulnék, nagyobb eséllyel adnék egy mandátumot a Fidesznek, mint amekkora esélyem lenne arra, hogy hozzátegyek az Orbán-rendszer leváltásához” – közölte közösségi oldalán még a nyár elején, azt is egyértelművé téve, hogy – az akkor még ismeretlen – Tisza-jelölt javára lép vissza.
Gergely Andrea másképpen gondolkodik
Gergely Andrea – aki egyébként jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem szociológiai tanszékének tanára, és tanít az ELTE-n is – miközben biztosra veszi pártja parlamentbe jutását, azt is kijelentette, hogy szerinte szükség van a parlamentben egy olyan pártra, amely olyan ügyeket képvisel, mint az LMBTQ-közösség érdekei, vagy a fiatalokat illető témák (pl. a legahuána marilizálása, a lakásszegénység vagy a felsőoktatás): „A nagy néppártoknak mindig az a problémája, hogy folyton olyan dolgokat kell nekik mondaniuk, amivel nagyon sok ember egyetért. Ezért aztán
bármilyen kisebbséget érintő kérdés rizikós nekik.
A Kutyapárt értékelvű politizálást folytat, bármennyire is lejáratott már ez a kifejezés.”
A felvetésre, hogy eddig is voltak az országgyűlésben olyan pártok, akik felvállalták ezeket a témákat, bár kérdéses, hogy mennyit értek el, dr. Gergely azt mondja, az is fontos, hogy ezek a kérdések szem előtt maradjanak: „Ha fenntartjuk ezeket a témákat, akkor
előbb-utóbb lehet szavazóbázisuk is akár,
de hogy hogyan tudjuk képviselni a saját értékeinket, az a választások után fog eldőlni.”
Szerinte a valódi cél – az övéké is – a NER leépítése, de nem csak ez kellene, hogy lázban tartsa a választópolgárokat: „Mindenki azon izgul, hogy a Tisza fog-e nyerni. De azon senki nem izgul, hogyha a Tisza nyer, akkor viszont nagyot fog nyerni, és onnantól akár egy másik rendszer is lehet, amiben a kisebb pártoknak is lehet olyan helye, hogy képviselni tudják ezeket az érdekeket.”
„Itt okos választópolgárok vannak, ezért rám fognak szavazni”
Arra az eshetőségre pedig, ha 4,98 százalékos választási eredménnyel éppen csak, hogy nem kerül be a Kutyapárt a parlamentbe, így pedig elvesztegetett szavazatok lesznek a rájuk adott voksok – és talán pont ennyi hiányozne egy Tisza-győzelemhez –, Gergely Andrea azt mondja, a választókerületében okos választópolgárok vannak: „Ha demokráciában gondolkodunk, akkor kutya kötelességünk hinni, hogy
a választópolgár döntésképes és képes választani.
Tehát nem nekem kell előre eldöntenem, hogy kire szavazzon, kire ne szavazzon, tehát ha nem indulok, akkor elveszek tőle egy választási lehetőséget. Itt okos választópolgárok vannak, ezért rám fognak szavazni” – villant fel egy kicsi kutyapártos stílust a jelölt.
Parlamentbe jutásuk esetén nem zárkóznak el a koalíciótól a Tiszával, de ez sok mindentől függ: „A Tisza Pártról egyelőre égadta a világon semmit nem tudunk, nem tudjuk, hogy mit akar, milyen irányba vinnék el ezt az országot. És nyilván annak is ki kell előbb derülnie, hogy a parlamentben milyen lesz a lapok leosztása, ez erőteljesen befolyásolja a koalícióra való készség erősségét.”
Az alulmért Kutyapárt
Azt a bizonyos körökben gyakran elhangzó vélekedést, miszerint, ha nem indulna el a választáson a Kutyapárt, akkor a szavazóik nem is vennének részt a választáson, helytállónak tartja: „A pártnak létezik egy K+F kutatás-fejlesztés munkacsoportja, amiben én is benne vagyok, szoktuk mérni a saját szimpatizánsainkat, és
van egy nagyon jelentős tábor, aki tényleg nem megy el választani, hogyha nincsen a párt.”
Szerinte egyébként a közvélemény-kutatók alulmérik az MKKP-t: „A Kutyapárt népszerűsége körülbelül 3-tól 10 százalékig mozgott az elmúlt két évben. Az én kutatói tapasztalatom azt mondja, hogy sokkal jobban állunk a 3 százalékos méréseknél, de a kutyás szavazót nagyon-nagyon nehéz elérni közvélemény-kutatási eszközökkel, mert fiatal, összevissza mozog, kevésbé nyitott arra, hogy kérdezőbiztosokat engedjen be a háztartásába, mert nincs is otthon. Ezenkívül, ha telefonon keresik olyan számról, amit nem ismer, akkor fel sem veszi, és ha még el is érik, akkor is bizonyos valószínűséggel azt mondja, hogy annyira őt ez most nem érdekli.”
Le fogja győzni riválisait
Gergely Andreának egyik fő riválisáról, Bódis Kriszta tiszás jelöltről is van véleménye: „Nekem nagyon szimpatikus Bódis Kriszta, de érdekes kérdés, hogyan tud majd egyéni erőként működni, mert ő az, aki
olyan témákat képvisel, amelyek nagyon-nagyon megosztóak.
Nagyon érdekes lesz a dinamika, hogy majd az ő szervezete, a néppárt jellegű Tisza Párt hogyan fog ehhez viszonyulni, amikor ezeket képviseli.” A kérdésre, miért érzi azt, hogy többet tud Bódisnál, így felelt: „Én azt gondolom, hogy a Kutyapárt tényleg képes értékalapon politizálni, nekünk fontos bejutni a parlamentbe, és ez az egyéni körzet, amit meg tudunk nyerni.” Szerinte egyébként nem ő indul rá a Tisza jelöltjére, hanem pont fordítva, mert ő hamarabb jelentette be jelöltségét, mint Bódis (egy nappal: Gergely november 27-én, míg Bódis november 28-án lett hivatalos jelölt).
Amikor Jámbor András megijedt
Gergely Andrea egyébként már régóta eltökélte, hogy indul a választáson, de kezdetben voltak aggályai amiatt, hogy Jámbor Andrással szemben kellett volna indulnia: „Kicsit húzódoztam attól, hogy ebben a választókerületben induljak, mégpedig Jámbor András miatt, mert azt gondoltam, hogy
ő jó képviselő.
Végül azért döntöttem úgy, hogy indulni fogok, merthogy úgy éreztem, a Szikra Mozgalom a belső konfliktusai miatt nem tudná hatékonyan támogatni Andrást, szervezet nélkül pedig nem lehet választást nyerni. Aztán nagy mázlimra Jámbor András visszalépett, innentől kezdve teljességgel egyértelmű, hogy ő tőlem ijedt meg; ezt egyébként vele is közöltem, mostantól ő is tudja, hogy ettől ijedt meg” – vált ismét az irónia síkjára az MKKP képviselő-jelöltje.
Kerületi ügyek: műemlékvédelem, szociálpolitika, Rákóczi csarnok
Helyi ügyeket illetően például a Pázmány-projektet és a Magyar Rádió (egyes) épületeinek lebontását történelmi bűnnek tartja, a hajléktalanságot és a drogproblémát pedig nem rendészeti, hanem szociálpolitikai kérdésként kezelné. „Ehhez megfizetett szociális munkásokra, strukturális beavatkozásokra van szükség.”
A kampány fő üzenetét Gergely így foglalja össze: a törzsi, szekértábor-logika meghaladása, és olyan ügyek képviselete, amelyeket a nagy pártok a politikai kockázat miatt elkerülnek. A politikus kiemelte, hogy a kampány részeként külön figyelmet fordítanak a Nemzeti Vagyonügynökség által eladásra kínált épületekre: „A legismertebb ügy a Pénzügyminisztérium eladása, vagy a Hold utcában a Magyar Államkincstár épülete. Ezek gyönyörű házak, de a VIII. kerületben is vannak ilyenek, a Horánszky utcában például kettő is, amit el akarnak adni.” A kutyások ezért egy sajátos akciót terveznek: „Csinálunk majd egy licitálást,
a Nemzeti Vagyon Elkutyavetyélése címszóval,
ahol mi is elkezdjük ezeket az épületeket árusítani, megveheted magadnak mondjuk a Pénzügyminisztériumot, beteheted az íróasztalodra vagy a könyvespolcodra. A pénz pedig, ami ebből bejön, a kampányba fog menni.”
A helyi műemlékekre is ráfókuszál a párt: „Egy kicsit kezdem visszasírni azokat az időket, amikor a Fidesz még csak stadiont épített. Már most látjuk, hogy a Fidesz rengeteg épületet kiüresít, homlokzat marad, de az érték megszűnik. A Ferencvárosban a Kilián laktanya is abszolút veszélyben van, erre a témára mindenképpen rá fogunk állni.”
A Rákóczi téri Vásárcsarnok kihasználatlanságával is foglalkoznának: „Az egész piac témakört Budapesten teljesen át kellene gondolni. Ezt elsősorban a lakossággal szeretnénk megbeszélni, a kampány során lesz adatfelvétel itt a környéken, beszélgetünk a lakossággal, hogy mi történjen itt, biopiac vagy valamilyen nem klasszik éttermi étkezési lehetőség. Gyönyörű az épület, kár funkció nélkül hagyni.”
A jelölt előélete
Gergely politikailag nem most kezdett aktivizálódni: a CivilZugló Egyesület jelöltjeként 8 százalékos eredményt ért el 2019 őszén az önkormányzati választáson, bekerült az önkormányzat köznevelési, kulturális, ifjúsági és sport bizottságába. 2024 ősze óta külsős tagja a Ferencvárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottságának. Gergely Andrea úgy érzi, a körzet
„szinte rá lett szabva”:
az V. kerület déli részén nőtt fel, a IX. kerületben él és politizál, a VIII. kerületben dolgozik. Bár sajnálja, hogy a József Attila-lakótelep kikerült a körzetből – doktori kutatását ottani civil szervezetekről írta –, erős kapcsolati hálóval rendelkezik Ferencvárosban és Józsefvárosban is. Önkénteskedett a Ferencvárosi Közösségi Alapítványnál, részt vesz a „sütiflotta” akciókban, és adománygyűjtő követe volt a Van Esély Alapítványnak is, amelynek javára 200 kilométert gyalogolt le.
A Károli Gáspár Református Egyetemi munkája előtt a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának volt az adjunktusa, emellett párhuzamosan a Capital Research kutatási igazgatójaként, még korábban pedig a Hoffmann Research International vezető kutatójaként dolgozott.
Nyitókép: Huszár Boglárka
