Józsefvárosban is van sztrájkbizottság, és Karner Melitta fejlesztőpedagógus kezeli az ügyet. Aissou vezetőként nem vehet részt a szervezésben, de mint magánember, munkaidő után csatlakozhat fővárosi rendezvényekhez, és természetesen ő is szolidáris a kollégáival

– mondta el a helyi óvodák vezetőjeként Aissou Erzsébet.

A múlt pénteki sztrájkhoz ugyan nem csatlakozott egy intézmény sem a VIII. kerületből, de korábbihoz igen, és az október 27-i csütörtöki újabb sztrájkban (élőlánc is lesz) lesz sztrájkoló helyi ovi, a Csobánc utcai Várunk Rád Óvoda. A szülőket időben értesítették a dolgozók.

Az óvodák státusza annyiban tér el az iskolákétól, hogy utóbbiakkal ellentétben nem a tankerületek alá tartoznak, hanem az önkormányzatok a fenntartók. De az önkormányzatok sem szólhatnak bele a sztrájkba, az óvodáknak nem kell egyeztetniük velük, csak arról kell bejelentést tenniük, hogy a gyerekek ellátását arra az időre hogy kezelik. A sztrájkoló óvoda vagy megoldja úgy, hogy egyes pedagógusok nem sztrájkolnak, vagy egy másik óvoda vigyáz a kicsikre a sztrájk alatt. Utóbbi esetben egy ügyeletes óvodát kell kijelölni, de eddig ilyenre még nem volt szükség.

Amikor a Tolnai Lajos utcai Napraforgó óvodában sztrájkoltak, akkor összesen 12 gyerek ellátását kellett megoldani, belső ügyelettel megoldották.

A fenntartó sehogy nem kellett beavatkozzon sztrájk idején, mondta el a szakmai vezető, hozzátéve, hogy ezeket a kezdeményezéseket a polgármester is támogatja. Azaz a kerület semmilyen formában nem korlátozza a sztrájkokat.

Aissou elmondása szerint egyébként az óvodákban messze nem annyira kiélezett a helyzet, mint az iskolákban, és a munkabeszüntetés sem olyan látványos. De a sztrájk tényét ők is kiírják a kapura, feliratokkal, fotókkal demonstrálnak, és a tiltakozás szimbólumát is kiteszik. Az élőláncos tiltakozáson is részt vettek józsefvárosi óvodai dolgozók.

De olyan látványos akció, mint a XV. kerületben, itt még nem volt, hogy mind a tizenkét tagóvoda bezárt volna egyszerre.

Problémák ettől még vannak. A bértáblákat például teljesen újra kéne gondolni, mondja Aissou. Az 1992-es közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt.) szerint az összes nevelést és oktatást segítő dolgozó garantált illetményen dolgozik, ami katasztrófa; és ennek kiegészítése csak a helyi fenntartó jó szándékán és lehetőségein múlik.

Aissou azt is elmondta, hogy pedagógus életpálya-modellhez kötődő bértábla nincs is rendesen kidolgozva, csak 42-44 éves korig, miközben most már jogszerűen visszafoglalkoztathatók a nyugdíjasok is. Ez így most teljesen tisztázatlan, hogy akkor ők milyen kategóriába fognak tartozni. Több sebből is vérzik ez az életpályamodell, nem véletlen, hogy hetedik útmutató jelenik meg a tanfelügyeletekről. Egyszerűen nem lehet betartatni, mert akkora pedagógushiány van, hogy nevetséges lenne embereket elküldeni.

„Nyilván itt is érezzük az óriási pedagógushiányt az óvodákban. Egy 2021-es kormányrendelet megengedi, hogy a szorgalmi időn kívül, tehát 8 óra előtt, illetve 14 óra után gyakorlatilag dajkák is felügyelhetnek a gyerekekre.

Ezt a szülők nem is értik teljesen, reklamálnak, hogy miért nincs az ő gyereküknek két óvónénije.

Ezért a szülőkkel is konfliktusba kerülnek sokszor, egyre több támadást kapnak a kollégáik, így aztán még többen elmennek a pályáról, és még kevesebben lesznek. A sztrájkot viszont támogatják a szülők, és abszolút együttműködőek.

Az sem teljesen világos egyébként az emberek számára, hogy részben ugyanaz a törvény vonatkozik az óvodákra is, mint az iskolákra, de mivel más a fenntartó, ezért mégsem ugyanaz a két intézményrendszer helyzete. Itt az önkormányzat nem avatkozik bele a pedagógiai programba, sajátot írhatnak – ezt éppen nemrég fogadta el a képviselő-testület –, szabadságot élveznek a módszerek megválasztásában, és szakmailag nekik nem szól bele a fenntartó abba, mit csináljanak. Sőt egy EU-s projekt miatt még több lehetőségük is van, és ezzel még egy kicsit jobban is kereshetnek a kollégák.

Józsefvárosban emiatt sem érzik az óvópedagógusok azt a feszültséget, ami országosan megvan, ahol más a fenntartói helyzet. A kerületben nem rendeltek el fűtési szünetet, a 22 fokos hőmérsékletet is biztosítja a fenntartó önkormányzat, így itt messze nincs olyan kritikus helyzet, ezért viszont nem is csatlakoznak tömegesen a kollégák az országos megmozdulásokhoz. Ami miatt mégis, az a pénz, és hogy a kereset ennyire a fenntartó jóindulatán és gazdasági lehetőségein múlik.

Ugyancsak problémát jelent a szakma megbecsültsége, ami őket is érinti, leginkább a fiatalokat, akik egyszerűen nem tudnak albérletet sem fizetni a bérükből. Emiatt sokan el is mennek a pályáról vagy próbálkoznak olyan kerületekben, ahol van lakhatási támogatás. Ezt nem mindegyik önkormányzat tudja felvállalni.

Szolgálati lakások Budapesten nincsenek, tehát ez sem járható út. Általában azok, akik Budapesten tanulnak, többnyire vidékiek, és ők utána többnyire nem is a fővárosban helyezkednek el, a fővárosiak pedig ezer más helyre el tudnak helyezkedni.

Fotók: Huszár Bogi