Amikor a Psota Irén emlékpark avatásán jártunk, lehetőségünk nyílt arra, hogy a Corvin Innovation Campust, a Szigony utca és Tömő utca sarkán álló új irodaházat is megnézzük.

Hacsak nem ott dolgozik valaki, sok esélye nincs arra, hogy körbejárjon a házban – ezért nem mehettünk be az IBM által már belakott részbe –, de Radványi Gábor, a beruházó Futureal főmérnöke olyan helyeket is megmutatott, amit még az itt dolgozók sem láthatnak. Így jártunk a tetőn is, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra.

Érdekes volt hallani Radványi Gábort, ahogy a beruházó szemével értékelte ezt a projektet, ami a Futureal húsz éve elkezdődött corvinnegyedi fejlesztésének utolsó állomása. „Ha 15-20 éve valakinek azt mondtuk volna, hogy a Szigony utcában fogunk irodát bérbe adni egy Nokiának vagy IBM-nek, körberöhögtek volna, mint ahogy a szakma nem is hitt ebben a fejlesztésben”, mondta. Végül a 22 hektárra több mint félmillió négyzetméternyi lakást és irodát építettek, és szerinte az lett a siker kulcsa, hogy jól ötvözték a lakó, az irodai és kiszolgáló kereskedelmi funkciókat, és mindig egy kicsit „fölé lőttek” dizájnban, anyagokban, térhasználatban is.

A Futurealnál úgy döntöttek, nem építenek irodaházat metrókijáratnál 300 méternél távolabb, „mert nem lenne fair, az irodaházban dolgozók 80%-a tömegközlekedéssel jár dolgozni”, nincs is több parkolóhely a bejáróknak. Mint mondta, a Corvin sétány szerencsés helyzetben volt, mert két metrómegálló és a nagy forgalmú 4-6-os villamos a közelében van. Az új Corvin Campust nagyon kényelmes megközelíteni, a Klinikák állomástól „alig 200 méterre van, s nemsokára a kerülettel közösen a Szigony utcát is kellemes sétánnyá formáljuk át”, tette hozzá.

Az irodaház „lecsúszik ugyan egy kicsit a Corvin sétányról”, de az ottani szolgáltatások könnyen elérhetők. Ebédidőben kirajzanak az emberek, a Campus elején dolgozók a sétány hátsó részére, a hátul dolgozók pedig a sétány elejére járnak enni és valahol a Leonardo utca környékén találkoznak, osztott meg velünk Radványi egy megfigyelést.

A telek nagy részén eredetileg is grund volt, később az orvosegyetem használta parkolónak, amit a XIX–XX. század minden szakaszából származó épületek vettek körül. Szemben 70-es évekbeli lakótelep van, jobbra Teréz anya nővérei élnek, Teréz anya is járt itt. Ide kellett olyan irodaházat építeni, mondta Radványi, ami nem lesz túl nagy és élhető környezetet teremt. Ezért a lebontott Tömő utcai házak helyét kihagyták – egyikükben született Psota Irén –, hogy egy parkon át lehessen a házba belépni.

A zöld környezet azonban az előtér, lobbi másik oldalán is folytatódik, ugyanis a belső részen, a háromszintes mélygarázs felett kertet alakítottak ki. Ez valóban nagyon kellemes dimbes-dombos kert gyümölcsfákkal és fűszernövényekkel, amik között nyugágyon lehet ejtőzni vagy éppen pingpongozni. Az elgondolás az volt, hogy az előtéri kávézóból is ki lehessen lépni oda. Az előtérben van egy olvasósarok is sokféle érdekes könyvvel, de bárki hozhat otthonról még köteteket, a cél az volt, hogy „feledtessük velük azt a kínos dolgot, hogy

mondta a főépítész. A közös tér kialakításáért ők, a fejlesztők felelnek, míg az irodák ajtaja mögötti rész már a munkáltató saját világa.

A Campust a Radius építésziroda – Sugár Péter, Ilyés-Fekete Zsuzsa és Kun Tamás – tervezte. A Corvin Campus két lépcsőben épül meg, az első fázis készült el, ez látszik a Tömő utca felől, ezt jártuk be, a második fázis félig kész már a Balassa utca felől, ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A két fázis teljes alapterülete 30 ezer négyzetméter, ahol 3000 ember fog dolgozni. Az egész beruházás mintegy 60 millió euróba, kb. 22 milliárd forintba kerül, ezt Balassa Lászlótól, a Corvin Innovation Campus projektigazgatójától tudtuk meg.

Az épületnek három tengelye van, magyarázta Radványi Gábor, a lobbi az első két szárnyat köti össze, a szárnyakat az első emelet magasságában vágva el, amiket az előtéren átívelő híd köti össze. Az egyébként vasbeton, acél és üveg irodaházban igyekeztek minél több természetes vagy organikus elemet alkalmazni. Az előtérben ezért két vaskos tartóoszlop helyett ívesen egymásba csavarodó hármas oszlopok vannak, a mennyezet pedig hullámzó hatást keltő fa elemekből álló „erdő”. Az oszlopok között pedig egy végtelen rézszalag úszik, amit a Psota-emlékművet is tervező S39 iroda alkotott meg.

Az előtérből először a garázsba mentünk. Minden (nem üzemi terület) akadálymentesített, kerekesszékkel bejárható, és mindenhová el lehet jutni anélkül, hogy bármihez hozzá kelljen érni (a házat a covid-járvány alatt kezdték építeni). A tolóajtókat, a liftet kártyával lehet használni.

A garázs viszonylag egyszerű, rendszámfelismeréssel enged be és ki, minden bérlőnek saját területe van, amin belül maga osztja el a helyeket. Ami érdekes, hogy vannak töltők is elektromos autókhoz, az autók egytizedéhez, de akár minden autóra is, mert van olyan bérlő, aki már arra készül, hogy néhány éven belül nem is lesz más, csak elektromos autó. A mélygarázsban való töltés ugyanakkor nem teljesen problémamentes, tudtuk meg, mert fokozottan kell vigyázni tűzvédelmi szempontból, ezért itt gyorstöltés nincs, 16-32 amper lehet a maximális terhelés töltőnként, de ez is elég ahhoz, hogy munkaidőben feltöltsön egy kocsit. Kérdéses, hogy később, ahogy nőnek az igények, lehet-e majd ezzel arányosan kapacitást lekötni az áramszolgáltatónál, és hogy mennyire jó ötlet nappal, munkaidő alatt tölteni, amikor amúgy is túlterhelt a hálózat, s nem volna-e jobb éjszaka otthon.

Ami azonban nem vet fel ilyen dilemmákat, az a kerékpártároló, ami a garázs szomszédságában van, elkülönítve. A lejárata is szeparált, védett az autós forgalomtól. Ez egy lépcső rámpával, hogy lehessen föl-le tolni a biciklit, amiket egy kétszintes tárolóba lehet betenni. Most még kevés bicikli volt bent – 350-nek van hely –, de van kerékpártároló a ház mellett is. Ha tele lesz a ház, és szükséges, szívesen bővítik majd, a garázsban van elég hely. A kerékpártárolónak külön férfi-női öltözője is van, úgyhogy a liftből már kosztümben, nyakkendőben lehet fent kilépni.

Megnéztünk egy üres emeletet is, ami már csak a bérlő beköltözésére vár. Általában egy cég kiveszi az egész területet, de akár négy külön iroda is kialakítható. Itt nincs fal, csak a liftek, lépcsőházak kockái vesznek el a térből, mindenki olyanra alakítja majd, amilyenre szeretné. Meghagyhatja egy térnek vagy feloszthatja kisebb részekre könnyűszerkezetes falakkal. Az egész területen álpadló van, és ez alatt futnak az erősáramú és hálózati vezetékek, méghozzá úgy és oda, ahogy a bérlőnek szüksége lesz rá.

Az egész házban központi szellőzés, klíma és fűtés van, de van lehetőség ablakot is nyitni. Pontosabban, rést nyitni az ablakok között, amit egy elmés szerkezettel valósítottak meg, hiszen a többrétegű hatalmas üvegtáblákat nem lehet mozgatni. Két ablak között helyenként hagytak egy kis átmenetet, és ezt alakították nyithatóvá. Így eleget tettek az előírásnak is, és senki nem is eshet ki az ablakon. Radványi szerint azonban nem érdemes túl sokáig szellőztetni, mert elrontja a gépi klimatizálás hatását.

A klimatizálást segíti két természetes építészeti megoldás is. A nagy ablaksor északi tájolású, ezt nem forrósítja fel a nap, a másik oldalon pedig, a kert felől teraszt kapott minden iroda, az is árnyékol, amellett remek megbeszélő és munkahely is lehet. A belmagasság is kicsit több mint a szokásos 2,70, közel 3 méter a padló és az álmennyezet között, ez is hozzátesz a jó érzéshez, mondták.

És jött a bejárás legizgalmasabb része, kimentünk a tetőre. Lentről nem látszik, de a tetőn gyönyörű fényes vezetékek és ipari klímaberendezések vannak, mindez

szag és zaj nélkül. Az itteni légkondinak 90 ezer légköbméternyi levegőt kell temperálnia.

A fűtés azonban nem itt van, mint lenne más esetben, ugyanis a házban nincs kazán, távhővel fűtenek. Valószínűleg ezért is újította meg a Főtáv a környék távfűtővezetékeit néhány hónapja. A háznak kiemelkedő, AA+ hőtechnikai minősítése van, ezzel

azonban ebben nem szerepel a távfűtés energiahatékonysága. „Bízunk abban, hogy egyszer a távhő is bezöldül Magyarországon”, mondta Radványi Gábor, aki Bécset hozta fel jó példának, de megjegyezte, a távhő így is tisztább, mert nem lokális szennyezést jelent.

A tetőn van egy csomó napelem is, de egy ilyen házhoz ez kevés, mondta Radványi, aki ennek kapcsán még egy dilemmát felhozott: egy irodaház arról szól, hogy életszínvonalban „elszaladt velünk a ló”, tökéletes komfortot várunk el, legyen légtechnika, hűtés-fűtés, be tudjuk vinni a laptopunkat, az autó pedig ezalatt lent töltődjön, ugyanakkor a fenntarthatóságot is elvárnánk, „érdekes civilizációs zsákutca ez”.

Van még odafönt egy dízelüzemű vészgenerátor is, ami néhány órán át képes árammal ellátni az épületet baj esetén. De sok irodában van még helyi védelem is áramkimaradásra, az informatikai eszközök nem állhatnak le, tudtuk még meg.

És végül körbejártuk a szürke fémfal mögé bújtatott gépészetet, hogy láthassuk

Ilyen szögből soha nem látjuk Budapestet. Innen nem látni a Dunát és a Parlamentet, de látni például a Losoncinegyedet, ami fentről egészen szép, rálátni a Corvin sétány házaira, az egyetem épületeire, a Füvészkertre, a Bakáts téri templomra, egy régi víztoronyra, és a várost félig körülölelő hegyekre. A hegyek felől akkor már fekete felhők tartottak felénk, ezért sokáig nem bámészkodhattunk.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf