„Az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár”, írta Esterházy Péter, így most egyfajta honfoglalás történt: megnyílt a Szentkirályi utcai Evangélikus Országos Gyűjtemény (EOGY) különgyűjteményeként az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár.
Ez a 12 ezernél valamivel nagyobb állomány egy írói univerzum, Esterházy könyvtára, amelyhez csatlakozni fog még néhány kötet az özvegy jóvoltából. Ezt már Balogh Kriszta mondja el nekünk, aki körbevezetett minket az evangélikus egyház irodaházában, melynek története és körbejárása külön cikket ér meg.
Ez a haza, azaz könyvtár január 21-én nyílt meg a nagyközönség előtt, védett különgyűjtemény, tehát csak helybenolvasásra van lehetőség, kölcsönözni nem lehet. A teret, ahová a könyvek kerültek, több kisebb helyiségből nyitotta össze állami, alapítványi és egyházi forrásokból az EOGY. A teremben a csillárról is könyvek lógnak, a kígyózó könyvespolcok kialakítását, csakúgy, mint a kis pódiumét is, a kényszer (építészeti adottságok) szülték. A koncepció és a kialakítás, köztük a glóriaszerű kör alakú lámpával, ami alatt az olvasó angyalnak érezheti magát –
„Az olvasónak per definitionem igaza van, még akkor is, ha nincs igaza.” (EP)
– Balás Gyula és Balás Gergő építészek munkájának gyümölcse.
Na de milyen érzés abba az univerzumba belépni, amelyben a Harmonia caelestis, a Fuharosok, a Termelési (kis)regény készült, egy olyan szerző univerzumába, aki oly sokat használta mások szövegeit, másolt könyveket írói pályája elején? Oltári lenne, de mivel itt a könyvek között nem lehet az olvasás szentélyében áldozni, azt csak az EOGY másik olvasótermében lehet majd megtenni, egy kis csalódottságérzés alakult ki bennünk. Hiába, hogy ezek a művek nem olyan különlegesek – ahogy Balogh hívja föl rá a figyelmünket –, hiszen bármelyikünk könyvtárában megtalálhatók lehetnek. Itt sokkal fontosabbak a kötetekbe írt egyedi, személyre szóló szerzői ajánlások, versek, dedikációk (a kötetek nagyjából felében található ilyen). Valamint díjak, portrék Esterházyról. Könyvtárnak tehát a hely érzésre steril, inkább neveznénk (személy)tematikus könyvkiállításnak.
A helyszín később beszélgetéseknek, könyvbemutatóknak, rendezvényeknek ad majd teret. A megnyitó óta már elég sokan bejelentkeztek; egyéni és csoportos tárlatvezetésre is van lehetőség, időpontfoglalással pedig péntekenként délelőtt lehet körbenézni. És hát van mit: Tandori Dezső, Faludy György, Nemes Nagy Ágnes vagy Szabó Magda (cikkünk címében idézett) felejthetetlen ajánlószövegeket írt az Esterházynak szánt kötetekbe, melyeket mostantól mind el lehet olvasni. A teljes gyűjtemény földolgozása és az adatbázis létrehozása, ami a bejegyzéseket is tartalmazza, úgy két évet vett igénybe, mindezek pedig online is elérhetőek.
A könyvek tematikus bontásban vannak: magyar és idegen nyelvű irodalom, teológia, matematika, filozófia és Esterházy saját könyvei, s azok fordításai. Hogy ez a sok könyv hogyan fért el a családnál, azt, többek közt, meg lehet nézni egy hétperces videón, amelyet az író képzőművész fia, Esterházy Marcell készített, aki az Esterházy 2016-os halála utáni napokban lefényképezte az írói dolgozószobát, könyvtárat.
Ha barátoknak, ismerősöknek, olvasóknak van az íróval közös fényképe vagy tőle dedikálása, amit szívesen megosztana a közzel, akkor ezeket örömmel várják Baloghék, hogy aztán majd megoszthassák a honlapon. Kaptak már színháztól fotókat, reményeik szerint sok emlék kerül majd még elő idővel.
