Bíró Lajos, a természettudomány és etnográfia honi úttörője

2025. szeptember 24.

Három pápua feleség, hatezer néprajzi tárgy, egy múzeumi őri állás

Bíró Lajos neve ma talán kevesek számára cseng ismerősen, pedig a Szilágy megyei Tasnádon született természettudós világraszóló eredményeket ért el. Róla nevezték el a józsefvárosi utcát is.

Bíró Lajos mérnöknek készült, de szegénysége miatt csak a református teológiát végezhette el Zilahon, egyházi ösztöndíjjal. Később a természettudomány felé fordult. Első jelentős munkája Zemplén bogárvilágának feldolgozása volt 1882-ben. A Rovartani Állomáson a filoxéra biztosaként dolgozva országos elismerést szerzett, eközben úttörő munkát végzett a barlangi fauna kutatásában is.

Elsőként tanulmányozta a bihari barlangok élővilágát, felfedezve az örök sötétségben élő vakbogarakat, és

elsőként készített fényképeket a föld alatti élővilágról.

1892-től több sikeres barlangkutatási expedíciót vezetett, melyek során három új vakbogárfajt fedezett fel és írt le.

Az új-guineai expedíció – és három feleség

1895-ben, 40 évesen elhatározta, hogy megvalósítja álmát: elindult Új-Guineába. Rovargyűjteményét eladta a Nemzeti Múzeumnak és vasúton utazott Genovába egyszemélyes expedíciója, majd hajón Szingapúrig, s onnan végül egy kis gőzhajón érkezett meg 1896. január 1-jén az Új-Guinea északkeleti részén alapított német gyarmati kikötőbe.

A sziget ismeretlen vidékein 7 éven át dolgozott hihetetlen körülmények között, de kutatott Ausztráliában is. A malária állandóan fenyegette – egy alkalommal maga Robert Koch,

a világhírű bakteriológus mentette meg az életét –,

a trópusi fekélyek gyógyíthatatlanok voltak, a nedvesség pedig tönkretett mindent. Így naplót sem vezetett, tartózkodási helyszíneit csak levelei és gyűjtőcédulái alapján lehet meghatározni. Az Új-guineai utazásom emlékei című könyvéből a szélesebb közönség is megismerhette tapasztalatait.

A pápuák életébe házasság révén nyert betekintést. A matriarchális rendszerben

minden új kutatási területen új feleséget kellett szereznie –

így lett 3 pápua neje. „Természetvizsgáló volnék, vagy mi, tehát velejár, hogy a természetben a legkülönfélébb kísérleteket végezzem” – jegyezte fel humorosan.

Amikor egyszer egy általa lefényképezett gyermek meghalt, attól tartott, hogy a babonás anya őt okolja majd. Ám ehelyett az asszony arra kérte: készítsen fényképet a halott kicsiről is emlékbe. „Ember és ember között kisebb a különbség, mint a hasonlóság” – állapította meg a kőkorszaki körülmények közt élő társadalomban látottak után.

„Kicsiny társadalmuk minden elméletet megcsúfol”

A 7 év alatt több mint 200 ezer állatpéldányt gyűjtött. Érdeklődése nemcsak a tárgyakra, hanem

a bennszülöttek életére is kiterjedt:

lejegyezte szokásaikat, táncaikat és zenéjüket.

Anyaga alapján a tudósok körülbelül 2000 új állatfajt írtak le, ebből 150 viseli Bíró Lajos nevét. Botanikai kutatásai mellett 18 állatnemzetség tudományos neve őrzi emlékét, mint például a Biróia, Biróelle vagy Birópteris. Különösen értékesek voltak rovargyűjteményei és a trópusi állatvilágban tett megfigyelései. Bíró zoológusként indult, de a pápuák között élve kiváló etnográfussá vált. Mintegy 6000 néprajzi tárgyat gyűjtött, amelyek ma is a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit képezik. Megfigyelései az őslakosok életmódjáról, nyelvéről, vallásáról előítéletmentesek és tudományosan értékesek voltak.

„Kicsiny társadalmuk minden elméletet megcsúfol, mert van köztök erkölcs és szeretet vallás nélkül, rend és béke törvények és rendőrség nélkül, szabadság őrök nélkül” – írta.

Világutazóból múzeumi őr

1902-ben tért haza, de diploma híján csak tiszteletbeli múzeumi őrré nevezhették ki. Előadásai rendkívül népszerűek voltak. Később még több kutatóutat tett Európában és Észak-Afrikában, és bár szeretett volna visszatérni a pápuák földjére, ez már nem jött össze. 1926-ban a szegedi egyetem díszdoktorrá avatta.

1931. szeptember 2-án halt meg Budapesten a Rókus kórházban, síremléke a Fiumei úti sírkertben áll. Munkássága példaértékű: szerény körülmények között indulva, önfeláldozással szolgálta a tudományt és hazáját. Emlékét ma is őrzik a róla elnevezett állatfajok és az a páratlan tudományos gyűjtemény, amellyel Magyarország nevét beírta a nagy földrajzi felfedezések és

a természettudományos kutatás történetébe.

1953 óta pedig a Tisztviselőtelepen egy utca is viseli nevét – a korábban Szabóky utca névre hallgató közterületet nevezték át Bíró Lajos utcára.

Nyitókép: mandarchív

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.
2026. augusztus 29.
A világvége éjszakája után, K. I. fizikai dolgozó felébredt az ébresztőóra csörgésére. Bosszúsan kászálódott ki az ágyból; rosszul aludt, az éjszakai zajok miatt. Szidta is a sorsot, hogy pont vele babrál ki, mikor fél négykor kelt, hogy a munkahelyén legyen hatra, és este hatig kellett dolgoznia.

További cikkek

2026. augusztus 28.
Szociológiát és szakpolitikát tanult, dolgozott multinál, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítványnál és a Norvég Alap roma programjában is. Tavaly óta a Józsefvárosi Önkormányzat romaügyi referense Jóni Judit.
2026. augusztus 26.
A Trefort Gimnázium előtti iskolautca után, hamarosan elkészül a Deák Diák és a Budapest School előtti iskolatér is. Szeptembertől biztonságosabb, színesebb és kényelmesebb környezet várja a gyerekeket.
2026. augusztus 25.
A kutyafuttatók egyébként rendszeres takarítását kiegészítő kezelést augusztus 27-én végzi el a JGK. Az alkalmazott természetes anyagok a társaság szerint nem veszélyesek a kutyákra.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.