Bíró Lajos, a természettudomány és etnográfia honi úttörője

2025. szeptember 24.

Három pápua feleség, hatezer néprajzi tárgy, egy múzeumi őri állás

Bíró Lajos neve ma talán kevesek számára cseng ismerősen, pedig a Szilágy megyei Tasnádon született természettudós világraszóló eredményeket ért el. Róla nevezték el a józsefvárosi utcát is.

Bíró Lajos mérnöknek készült, de szegénysége miatt csak a református teológiát végezhette el Zilahon, egyházi ösztöndíjjal. Később a természettudomány felé fordult. Első jelentős munkája Zemplén bogárvilágának feldolgozása volt 1882-ben. A Rovartani Állomáson a filoxéra biztosaként dolgozva országos elismerést szerzett, eközben úttörő munkát végzett a barlangi fauna kutatásában is.

Elsőként tanulmányozta a bihari barlangok élővilágát, felfedezve az örök sötétségben élő vakbogarakat, és

elsőként készített fényképeket a föld alatti élővilágról.

1892-től több sikeres barlangkutatási expedíciót vezetett, melyek során három új vakbogárfajt fedezett fel és írt le.

Az új-guineai expedíció – és három feleség

1895-ben, 40 évesen elhatározta, hogy megvalósítja álmát: elindult Új-Guineába. Rovargyűjteményét eladta a Nemzeti Múzeumnak és vasúton utazott Genovába egyszemélyes expedíciója, majd hajón Szingapúrig, s onnan végül egy kis gőzhajón érkezett meg 1896. január 1-jén az Új-Guinea északkeleti részén alapított német gyarmati kikötőbe.

A sziget ismeretlen vidékein 7 éven át dolgozott hihetetlen körülmények között, de kutatott Ausztráliában is. A malária állandóan fenyegette – egy alkalommal maga Robert Koch,

a világhírű bakteriológus mentette meg az életét –,

a trópusi fekélyek gyógyíthatatlanok voltak, a nedvesség pedig tönkretett mindent. Így naplót sem vezetett, tartózkodási helyszíneit csak levelei és gyűjtőcédulái alapján lehet meghatározni. Az Új-guineai utazásom emlékei című könyvéből a szélesebb közönség is megismerhette tapasztalatait.

A pápuák életébe házasság révén nyert betekintést. A matriarchális rendszerben

minden új kutatási területen új feleséget kellett szereznie –

így lett 3 pápua neje. „Természetvizsgáló volnék, vagy mi, tehát velejár, hogy a természetben a legkülönfélébb kísérleteket végezzem” – jegyezte fel humorosan.

Amikor egyszer egy általa lefényképezett gyermek meghalt, attól tartott, hogy a babonás anya őt okolja majd. Ám ehelyett az asszony arra kérte: készítsen fényképet a halott kicsiről is emlékbe. „Ember és ember között kisebb a különbség, mint a hasonlóság” – állapította meg a kőkorszaki körülmények közt élő társadalomban látottak után.

„Kicsiny társadalmuk minden elméletet megcsúfol”

A 7 év alatt több mint 200 ezer állatpéldányt gyűjtött. Érdeklődése nemcsak a tárgyakra, hanem

a bennszülöttek életére is kiterjedt:

lejegyezte szokásaikat, táncaikat és zenéjüket.

Anyaga alapján a tudósok körülbelül 2000 új állatfajt írtak le, ebből 150 viseli Bíró Lajos nevét. Botanikai kutatásai mellett 18 állatnemzetség tudományos neve őrzi emlékét, mint például a Biróia, Biróelle vagy Birópteris. Különösen értékesek voltak rovargyűjteményei és a trópusi állatvilágban tett megfigyelései. Bíró zoológusként indult, de a pápuák között élve kiváló etnográfussá vált. Mintegy 6000 néprajzi tárgyat gyűjtött, amelyek ma is a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit képezik. Megfigyelései az őslakosok életmódjáról, nyelvéről, vallásáról előítéletmentesek és tudományosan értékesek voltak.

„Kicsiny társadalmuk minden elméletet megcsúfol, mert van köztök erkölcs és szeretet vallás nélkül, rend és béke törvények és rendőrség nélkül, szabadság őrök nélkül” – írta.

Világutazóból múzeumi őr

1902-ben tért haza, de diploma híján csak tiszteletbeli múzeumi őrré nevezhették ki. Előadásai rendkívül népszerűek voltak. Később még több kutatóutat tett Európában és Észak-Afrikában, és bár szeretett volna visszatérni a pápuák földjére, ez már nem jött össze. 1926-ban a szegedi egyetem díszdoktorrá avatta.

1931. szeptember 2-án halt meg Budapesten a Rókus kórházban, síremléke a Fiumei úti sírkertben áll. Munkássága példaértékű: szerény körülmények között indulva, önfeláldozással szolgálta a tudományt és hazáját. Emlékét ma is őrzik a róla elnevezett állatfajok és az a páratlan tudományos gyűjtemény, amellyel Magyarország nevét beírta a nagy földrajzi felfedezések és

a természettudományos kutatás történetébe.

1953 óta pedig a Tisztviselőtelepen egy utca is viseli nevét – a korábban Szabóky utca névre hallgató közterületet nevezték át Bíró Lajos utcára.

Nyitókép: mandarchív

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.
2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.

További cikkek

2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.