Csütörtökön 23:58-kor jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, mely az üzemanyagárak forgalmazását szabályozza éjféltől. Azaz a benzinkutaknak nem hagytak túl sok időt az átállásra.

Mint az tudható, május 27-től a korábbi 480 Ft-ban maximalizált hatósági áras üzemanyagokhoz innentől csak magyar rendszámú járművek juthatnak olcsóbban, a külföldiek a piaci árat kell megfizessék – mivel rengetegen jártak át szomszédos országokból hozzánk akár harmadáron tankolni.

Azóta pontosították, hogy azon országok autósai is, akiknél szintén van hatósági ár, és abban nem korlátozzák a magyar autósokat, a kölcsönösség elve alapján szintén részesülhetnek a magyar költségvetés által finanszírozott olcsósított benzinből és gázolajból.

A hirtelenjében meghozott intézkedés több pontja sem volt világos – nemcsak nekünk, hanem azoknak sem, akikre vonatkozik. Azt tudjuk, hogy aki messziről is ránéz a kúton elérhető árakra, az a hatósági árat látja, azaz 480 Ft-ot. De amikor tankolni akar, ott a piaci árral találja magát szemben, amiből adódhat némi kalamajka. Ugyanis a 717 Ft-os ár és a 480 Ft-os ár közötti különbözetet a tankoláskor az autósnak kell kiszámolnia, ha tudni akarja, mennyit kell fizetnie a kasszánál. Ez már önmagában felvet némi fogyasztóvédelmi problémát, ahogy az is, hogy a kétféle ár kiírása sem éppen bevett gyakorlat. Miután bement valaki fizetni, és forgalmijával igazolja, hogy magyar rendszámú a járműve, akkor az olcsóbb áron fizet.

mert ha valóban 5000-et akarok fizetni magyarként, akkor 10,416 liternél kell megállítanom a töltést, mutasson bármekkora összeget forintban az óra.

Azonban mi a teendő akkor, ha valaki kannába kér üzemanyagot, és nincs nála jármű? Vagy ha olyan robogóval érkezik, aminek nincsen rendszáma? Ő hogyan igazolja magát? (Lehet persze benzines fűnyíró is, de az talán kevésbé életszerű példa.) És bizony lehetett hallani olyan történeteket is, amikor a külföldi vásárló verbálisan a benzinkutason vezeti le a feszültségét, ami a faramuci helyzetből született.

Direkt három különböző céghez látogattunk el, hogy többféle álláspontot bemutassunk. A két külföldi cég mellett a MOL egyik budapesti töltőállomásáta is elmentünk, ám ott hiába próbáltunk érdeklődni, a benzinkutas alkalmazott elmondta, hogy

Pedig az orosz-ukrán háború kitörése óta hatalmas extraprofitokra szert tevő, néhány, a hatósági áras benzin bevezetése óta néhány becsődölt kutat is átvevő olajipari óriás tulajdonosa részben a magyar állam, így igazán elvárható lenne az adófizetők korrekt tájékoztatása. A másik két töltőállomáson szívesen szóba álltak velünk.

A MOL által közzétett útmutatás szerint 100 literben maximalizálják az egyszeri tankolást és kötelező felmutatni a forgalmit ahhoz, hogy hatósági áron lehessen fizetni, de „hitelt érdemlő magyar rendszám alapján is jóváhagyja a vásárlásokat“. Ugyancsak maximalizálták a kannába töltést 20 literben.

Az egyik józsefvárosi benzinkút vezetője elmondta, hogy náluk viszonylag simán ment az első nap. Igaz, ők egy kisebb kútnak számítanak, külföldi forgalmuk nem túl jelentős, inkább júliusban és főleg augusztusban nő meg a turisták generálta forgalom.

Ő igyekezett rugalmasan és megértően hozzáállni a helyzethez, mert szerinte az nem egy fenntartható állapot, hogy a magyar költségvetésből dotáljuk a külföldiek tankolását. Eleve a változás hírére hatalmas forgalom volt csütörtökön este a –  határhoz közelebb eső – benzinkutakon, sokan próbálták még kihasználni a kedvezményes lehetőségeket. Ez pedig átmeneti készlethiányos állapotot hozott el, sok helyen fogyott el az üzemanyag.

Igaz, korábban is volt már erre példa, hogy csak a drágább, 100-as benzinből lehetett tankolni egyes kutakon (a szerző is belefutott pár ilyen helyzetbe, pedig viszonylag ritkán autózik). Ez általában nem azért van, mert nem akarnák kiszolgálni az embereket a kutak veszteségét növelve, hanem mert tényleg ellátási problémák alakultak ki.

De ha nem ilyen hirtelen történik a váltás, még nagyobb ellátási gondok jelentkeztek volna a benzinkút vezetője szerint, mert ha mondjuk június 1-től élne a törvény, akkor az alatt a pár nap alatt még sokkal nagyobb benzinturizmust éltünk volna meg, mint amilyen így is lett. Ez a kutas szerint egy olyan öszvérmegoldás, amivel együtt kell élni, nincs vele nagy probléma. A jogalkotó is bekalkulálta, hogy nem lesz zökkenésmentes az átállás. És a kormány majd a legnagyobb piaci szereplő, a közvetlenül is bekötött MOL tapasztalatai alapján fog változtatni.

A benzinkút vezetője szerint az átállás egy informatikai probléma, egyszerűen egy programozói feladat. Amikor arról érdeklődtem, hogy a tájékoztatás mennyire egyértelmű, az is

és úgy beszélt az egész helyzetről, mintha nem lenne életben a szabályozás már 18 órája. Például  amikor a messzebbről látható árak elhelyezéséről beszéltünk, ő azt mondta, hogy ott is a piaci árnak kell szerepelnie, noha erről másképp rendelkezett a kormány (a nagybetűs oszlopi árak a hatóságiak, a kút számlálóján pedig a piaciak láthatóak).

Arra hivatkozott a franchise rendszerben működő kút üzemeltetője, hogy az megtévesztés lenne – de hát mindenképp az lesz, akármelyik árat írjuk ki, ha differenciálunk a fogyasztók között. 

Amikor arra kérdeztem rá, hogy mi a teendő robogók esetében, ott azt mondták, hogy feltételezik, hogy annak a tulajdonosa magyar. Kannába viszont nem lehet tankolni, csak a 100-as prémium üzemanyagból, ami eleve nem hatósági áras. És angolul és magyarul is ki van ez írva, ahogy az is, hogy maximum 100 litert lehet egyszerre tankolni.

Egy irányba kell mennie a kerületnek, a fővárosnak, az országnak – véli a kút vezetője, a megoldást kell most keresni, és nem azt nézni, hogy mi nem jó, mi nincs megoldva még. Például ha a „szlovákosított“ rendszámú magyar autók esetét nézzük, az egy olyan alacsony volumenű probléma, ami nemzetgazdasági szinten nem oszt, nem szoroz. Egyre ügyesebben zárták ki azokat a fuvarozókat is már, akik nem jogosultak hatósági áras üzemanyagra és nagynyomású kutakra kényszerítették őket már korábban is.

Egy másik, budai kúton is érdeklődtem, hogy milyen volt az első nap. Az alkalmazott több kérdésemre sem tudott válaszolni, mivel őt sem tájékoztatták megfelelően. De üzemanyagból is csak prémiumból volt a kúton, aminél nincsen külön hatósági ár.

Amikor rákérdeztem, hogy robogósként hogyan tankolhatnék, nem tudott mit mondani az eladó, ő feltételezte, hogy kismotorosként simán lehet tankolni olcsó áron. „Szerintem a kannánál is úgy van, hogy a külföldinek drágább“ – mondta az alkalmazott, de a kannához meg nem kell forgalmi, tehát itt is látszik, mekkora a zavar a fejekben az első napon.

Eközben a független benzinkutasok Orbán Viktornak címzett nyílt levélben tiltakoznak a kialakult helyzet miatt, melyben a konfliktusokat egyszerűen rátolta a kormány a szakmára, nekik kellene ellenőrizni hatósági iratokat, melyekhez igazából joguk sincsen, ráadásul diszkrimináció miatt perelhetők is lesznek. Azt sem lehet megoldani, hogy külföldi személygépkocsikat csak nagynyomású oszlopon szolgáljanak ki, és az sem fair, hogy a Magyarországon dolgozó és adózó, de külföldi rendszámot viselő autótulajdonosok drágábban kapnak üzemanyagot, mint a magyar állampolgárok többsége.

Az ismeretségi körben érdeklődve, kiderült, volt aki találkozott konfliktusokkal, pattanásig feszült helyzetet látott a kasszánál, amikor ázsiai fiatalok német rendszámú autóval vitatták a helyzetet a benzinkutassal.