Az idei esemény jelmondata ez volt: „Hatszáz éve hazafiak vagyunk! Utalás arra, hogy 1423-ban kapott az első cigány karaván menlevelet Zsigmond királytól. A szervezők déltől várták az embereket a Blaha Lujza téren. A program egyrészt megemlékezés volt az esemény életre hívójáról, a 2022 elején elhunyt, a beszédekben az egyik legbátrabb magyar demokratának nevezett polgárjogi aktivistáról, Setét Jenőről, másrészt a romaság, a roma kultúra és a roma értékek melletti kiállás kifejezése volt.

Kellene egy állandó roma kerekasztal

A programok a Mátyás téren az ukrajnai és izraeli háború áldozatai előtti egyperces néma tiszteletadással kezdődtek. A Méltóságot a Romáknak alapító tagja, a Roma Büszkeség Napja egyik szervezője, Oláh József „Pöli” beszédében felidézte a Roma Büszkeség Napjának megszervezését, beszélt a romák láthatóságának fontosságáról, s hogy néhány kivételes eseménytől eltekintve a roma emlékezetpolitikában csak szomorú, fájdalmas rendezvényeik vannak, és ezért kellett egy olyan nap, amikor méltósággal, büszkeséggel megünnepelhetik a több száz éves jelenlétüket.

Súlyos problémaként hozta fel, hogy a romák nincsenek benne a tankönyvekben, történelmüket a többségi társadalom nem ismeri, évente több ezer gyerek esik ki így a köznevelésből. Keményen fogalmazott: „Hát mi ez, ha nem gyűlölet?” Nem hisz abban, hogy Brüsszel felhívására megoldják a szegregációt. „Azt javasoljuk, hogy hozzuk létre az állandó roma kerekasztalt, egy olyan kerekasztalt, ahová minden testvérünk odaférhet” – emelte ki, majd beszédét Setét Jenő szavaival zárta, mely szerint romának lenni nem szociális kérdés, de nem is életforma. Romának lenni méltóság.

„Értelmezhetetlen világ vesz minket körül, cigány magyarokat, mely lélekölő. Ezért ma nagy felelősségünk van, ébernek kell lennünk a ma tapasztalható gyűlölet megnyilvánulásai ellen, mert

– olvasta fel Id. Szegedi Dezső, a miskolci Nemzeti Színház színésze Nagy Gusztáv szövegét. „A gyűlölködés sajnos globális méreteket kezd el ölteni. Az emberi méltóság semmibevétele uralja a jelen korunkat. Mindenhol és mindenkor meg kell előznünk a gyűlölet terjedését” – idézte a költőt.

Horváth Viktória, az 1Magyarország Kezdeményezés egyik alapító tagja beszédében kitért rá, hogy az országban nincs egyenlőség, és mindannyian átélték már, mennyire nehezebb boldogulni, ha barna az ember bőre. „Meggyőződésem, hogy az iskola az a hely, ahol a legnagyobb károkat szenvedi el a mi népünk” – mondta az oktatás nehézségeire, a roma gyerekeket ért hátrányokra, mentális bántalmazásukra célozva.

„Az nem mehet tovább, hogy Magyarország olyan oktatási rendszert finanszírozzon, ami nem adófizetőket, hanem állami gondoskodásra szorulókat nevel gyerekek százezreiből” – hangzott el. Egyértelmű állásfoglalásra szólított fel: „Egy olyan hazában akarunk élni, ahol minden szülő biztonságban tudhatja a gyermekét az óvodában vagy az iskolában, ahol a gyerekek bőrének színe nem okoz hátrányt, ahol a roma gyerekek bátran és méltósággal élhetik meg identitásukat.”

Nem voltak elegen

Többeket megkérdeztünk, hogy érezték magukat a Roma Büszkeség Napján, s mi a jelentősége egy ilyen eseménynek.

Nagy Gusztáv megállapítása szerint a cigányok ugyanúgy a nemzet részei, mint a magyarok. Azt szeretné, hogy vegyék őket emberszámba, ne engedjék meg a rasszista felvonulásokat, hagyják meg a romák méltóságát az élet minden területén, mint például az oktatás, a munkahely. „A mostanihoz fogható esemény arra jó, hogy tudunk néhányan találkozni, de ez a felvonulás, 1000-1500 ember, nem sokat jelent a kormánynak, és a többségieknek sem.

legalább 5-10 ezernek ahhoz, hogy komolyan vegyenek!” – észrevételezte.

Hegedűs József zenész kifejtette, hogy a Roma Büszkeség Napját ünnepnapként élte meg, ahol a testvéreivel lehetett. „Különösen tetszett, hogy a nagy öregjeink mellett, mint Szegedi Dezső, aki Nagy Guszti bácsi szövegét olvasta a színpadon, beszédet mondott például Rácz Zsófia is, mint büszke, erős, fiatal roma nő. Ilyen közösségben lenni nagy öröm” – fogalmazott.

Arra, hogy miért tartotta fontosnak, hogy itt legyen, Fehér Renátó költő elmondta: szolidaritásból, hogy a méltóság ne csak jogi garancia legyen, hanem közös társadalmi járásmód is – ezért van a menet. És mert a sikeres roma polgárjogi mozgalom egy sikeres Magyarország előfeltétele. Egy másik Magyarországé. Megemlítette, hogy Daróczi Ágnes visszaemlékező könyvét, a Hosszú az út előttem című memoárt olvassa. „Ez a rövid menet is arra a hosszú távra hívta fel a figyelmet, ami még előttünk áll. De szól és szóljon majd zene is közben” – tette hozzá. A zenei fellépők közt a Farkas Gyula emlékzenekar, Raffael Blanka, Raffael István, Farkas István, Báró, a Bescart Trió, Balogh Attila András, Igni emelte a Roma Büszkeség Napjának fényét. 

Fotók: Mile Máté