Az augusztus 20-ai hetet követő hétvégén igencsak rájárt a rúd a vonattal közlekedőkre. A különösen forró szombati napon pályahiba miatt pótlóbuszok közlekedtek a Balaton déli partján. A buszokra nem fért fel mindenki, többen rosszul lettek. A Mávinform azonban nem csak arról számolt be, hogy kárpótlásul az északi és a déli vonalon is ingyenesen lehet utazni este hét óráig, hanem arról is, hogy a Keleti pályaudvarról Kassára és Sátoraljaújhelyre elindult Hernád-Zemplén IC járműhiba miatt Hatvantól 80 perces késéssel indult, a sátoraljaújhelyi vonatrész pedig csak Miskolcig jutott.

Vasárnap a Keleti pályaudvaron történt kis híján tragédiába torkolló baleset, amelynek során csak egy másik vonat mozdonyvezetőjének ébersége akadályozta meg, hogy a kisiklott szerelvénybe rohanjon. Az eset után ráadásul hétfőre le kellett zárni Magyarország legfontosabb fejpályaudvarát, a helyszíni utastájékoztatás azonban elmaradt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezet előzetes jelentése szerint két sínpárt rögzítő csavar törése okozta a balesetet. A rendőrség időközben büntetőeljárást kezdeményezett az ügyben.

Még hétfőn a Nyugati is „elesett”, miután egy Kőbánya alsó és a Nyugati pályaudvar közötti szakaszon – pályahiba miatt – csak az egyik vágányon közlekedhetnek a vonatok.

Felkészül Rákospalota-Újpest?

Az utóbbi esetre ráadásul épp előző nap figyelmeztetett a Magyar Közlekedési Klub. Közösségi oldalukon azt írták, a „másik képen az ország egyik legfontosabb fővonala látható Zuglónál. Itt ágyazat helyett lassan a hell-dobozok és a sár tartják meg a vasbeton aljakat. A sínek pedig ugyanúgy 48 kilósak, ami a tízpercenkénti InterCity, elővárosi és teherforgalomra enyhén szólva karcos. Itt jelenleg 60 km/h a sebesség, kérdés, vajon mikor adja fel majd egyszer csak a szétrohadt pálya”.

Az ügy érdekessége, hogy olyan posztról van szó, ami eredetileg a Magyar Közlekedési Klub és a Közlekedő Tömeg Egyesület kampányáról, a „kamu lassújelekről” (indokolatlan sebességkorlátozásról) szólt. A civilek évek óta mondják: amíg egyes felújított vagy jó állapotú mellékvonalakon műszakilag indokolatlan sebességkorlátozásokkal verik szét a menetrendet és rontják a vasút versenyképességét, addig máshol – például épp azon a kettőn, ahol a kisiklás és a síntörés történt vasárnap és hétfőn – balesetveszélyes állapotok uralkodnak.

„Hülyeségekre megy el a pénz, miközben folyamatos lerohasztása van a vonalaknak” – mondja Pongrácz Gergely mérnök, a Magyar Közlekedési Klub elnöke. „Az EU-s pénzek látványberuházásokra mennek el. Nézzük meg a 100-as vonalat (Budapest-Cegléd-Debrecen), amit uniós forrásból újítottak fel pár éve és már tele van lassújelekkel. Még annak a fenntartása se megy, ami jó pénzből fel lett újítva. Sokszor felelősségelhárításból – abból baj nem lehet alapon – teszik ki a lassújeleket, amikor műszakilag nem indokolt. Ezáltal próbálnak összegeket kizsarolni az államtól, és emiatt nem jut oda, ahol már tényleg nagy problémák vannak.

Rákospalota-Újpestnél lehet látni, hogy mozog a sín, amikor áthalad egy vonat. 10–20 centis kilengések vannak. Ott bármikor lehet síntörés, csoda, hogy eddig nem volt.

Ezeket olcsón meg lehetne oldani, sima karbantartási feladat lenne, hogy megelőzzék” – mondja Pongrácz Gergely.

Szerinte lehet fatális véletlenek sorozata is, hogy pont most történtek meg azok a helyzetek, amelyre évek óta figyelmeztetnek. „Olyan ez, mint a globális felmelegedés, hagyjuk, nem foglalkozunk vele valójában. Igaz, erre jött a miniszteri kézi vezérlés, így egyre többször lesznek olyan különleges állapotok, mint szombat-vasárnap-hétfőn kialakultak” – mondja a Közlekedési Klub elnöke, hozzátéve, hogy nem vár csodát attól, ha lecserélik a MÁV vezérkarát.

Lázár János reformdühe

Lázár János épp a napokban hirdette meg az öt pontból álló közlekedési akciótervét: „a közlekedési jogot állampolgári alapjoggá akarja nyilvánítani”, a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort javítása és a MÁV újraszervezése.

„Hogy a közlekedés legyen alapjog nagyon jó ötlet. Az viszont, hogy ezen azt értik, hogy naponta háromszor lehessen utazni átszállás nélkül a járási központba, valójában a nagy semmi. Az alapötlet jó, de a megvalósításon látszik, nem ért hozzá, és a körülötte lévő szakértők is autóval járnak mindenhová.

Az integrált ütemes menetrend már fel sem merül, pedig nagyjából annyiba kerülne, mint az, hogy közvetlen járatot küldesz minden faluból a járási központba naponta háromszor”

– véleményezi a Magyar Közlekedési Klub elnöke a Lázári öt pontot.

„Fel kell állítani egy szakembergárdát – a nevek nem fontosak – és létrehozni egy BKK-hoz hasonló csapatot, amelyik megcsinálja a vonat és busz között összehangolt ütemes menetrendet és aztán azt be kell vezetni. Az infrastruktúrát pedig annak alapján kell majd fejleszteni, amit ez a menetrend diktál” – mondja Pongrácz, aki szerint ez a legfontosabb lépés afelé, hogy ne jellemezzék egyszerre a fölösleges, pénzszóró felújítások és a szétrohadó pályák a magyar vasúthálózatot. „El kell felejteni azt, hogy mindig szalagokat vágunk át, komplett vonalakat újítunk fel.”

Pénteken folytatjuk a témát Vitézy Dávid közlekedési szakértő véleményével.

Nyitókép: Mile Máté