Olvassuk a József utcai sarokingatlanon építkező tulajdonos terveit, melyeket az újságban nemrég megjelent cikkben válaszként ismertetett a civil tiltakozás petíciójára. Elolvastuk egyszer, még egyszer, és tudtuk, ez válaszért kiált.

Az Őr utcában érintett egyik lakástulajdonos vagyok: 4 éve veszítem el lassan a derűmet, bizakodásomat abban, hogy valaha „visszakapom” a szeretettel alakított nyugodt, napos, csendes otthonomat. Másikunk a segítő civil szervezet munkacsoportjában dolgozik, ami az építkezések szomszédságában károsodó házak gondjait is felvállalta, és ilyenként segíti több ház lakóit.

A József utcai ingatlan tulajdonosa figyelembe venné a szomszédok igényeit.

Csupa szívünknek kedves ígéret, ami azt jelzi: A Whitefield fontosnak gondolja, hogy senkinek ne okozzon kárt, őrajta ne múljon a jószomszédi viszony. Mostani terveiben ügyel és tekintettel van erre, írja önmegtartóztatóan.

De ezt bizony mind elmulasztotta a Horváth Mihály tér 15. alatt folyó építkezésnél. Épp ezért tudnia kell, hogy ezt a nyilatkozatát nehéz elhinni azok után, ami a Marone-ház építkezésének négy évében a legrosszabbul járt szomszéddal, az Őr utca 3. társasházzal és lakóival történt. Be kell bizonyítania, hogy komolyan gondolja, hogy szavahihető partner, aki a környezetet és kultúrát is fontosnak tartja.

Járt egyébként már az Őr utcai kis házban? A fal felhúzása után? És előtte?

A beruházó képviselője a május 12-én tartott lakógyűlésen azt is mondta egyebek mellett, hogy esze ágában nincs kártérítést fizetni, mert akkor még 300 család jöhet ezért. Hát ez ilyen. Az a család, akiknek a lakásától másfél méterre 30 méter magas falat húztak fel, mit tegyen? A fal mindig barátságtalan lépés, kirekeszt vagy bezár. Egy város vagy egy ország határán sem szeretjük. Na de a saját lakásunk előtt?

Jóvátehetetlen, ami történt. A lakók is tudják, hogy pénzzel nem lehet megváltani, hogy elvették a napot, a fényt, a levegőt. If várának udvara levegős szabad tér ehhez képest. De az a minimum, hogy akkor legalább a lakások – szakértő által pontosan meghatározott mértékű – értékcsökkenéséért fizessen a befektető, aki ezt terveztette és felépíttette.

Az új ház terveivel kapcsolatban megjegyezzük: a nagyobb zöld terület a szomszédoknak is jó, de a drága pénzen ideköltöző új lakók is értékesebb lakótérhez jutnának. Azt pedig fontosnak tartjuk, hogy elfogadják: a gyerekeinknek még fontosabb a benapozás megőrzése, mint a lakásainknak. A tantermek és a suli mellett lévő szép sportudvar ne boruljon árnyékba.

Végigmegyünk az ígéreteken, terveken.

Örülünk, hogy itt már nem emel 8 szinteset a szemben lévő házra és a főépületre tekintettel – bár ezek a Német utcai és József utcai házak nem olyan alacsonyak, 5-6 szintesek. Az Őr utcában a mindössze egyemeletes épület bezzeg nem érdemelte ki ezt a figyelmességet! Ott egészen közel, konkrétan mellette nézett volna szembe az új a régivel, ha nem fordít neki hátat. A kis egyemeletes ház közös terét zárta el a nyolcszintes függőleges fal a naptól, levegőtől. Az udvarra néző lakások ajtóit, ablakait!

Fontosnak látják a lakók kényelmének biztosítását.

Ha a legenyhébben fogalmazunk, akkor is azt kell mondanunk, az itt lakóknak nemhogy a kényelmét nem biztosította, de a kényelmük mellett elvette a nyugalmukat, biztonságérzetüket és a bármilyen befektetővel, iparossal, társasházi képviselővel szembeni bizalmukat is.

Azt is állítják: igyekeznek figyelembe venni a leendő szomszédok igényeit.

Lassan 5 éve kényszerű szomszédokként akkor csak röviden annyit: senkinek nem kívánunk ilyen szomszédot.

Az udvarunk másfél méter széles darabját leszakította egy munkagép, és másfél évig a szakadék mellett kerítés sem volt. Az esőcsatornát letépték és úgy hagyták, ázott ott minden, a ház alapja és az építési gödör. Az udvari összefolyó és valamikori kút megsérült, a vízelvezetés azóta sincs rendben. A lakásokban egyre táguló repedések vannak, a süllyedés sem állt meg, a nyílászárók megvetemednek és nem záródnak. Van lakás, ahol egy télen át nem lehetett fűteni, máshol pedig annyira megdrágult a fűtés, hogy kénytelen a lakó bírni a hideget. A vízháztartás megváltozása és az elzárt levegő miatt fekete penész üt ki a falakon. És még hosszan sorolhatnánk.

A benapozásról beszél, hogy az iskolával szemben nincs ilyen kötöttsége, ott ez nem szükséges.

Ebben téved, az iskolai tanterem és az iskola sportudvarának benapozása és levegője nagyon is fontos. Ezzel viszont azt elismeri – tekintve, hogy a mi házunk nem iskola –, hogy az Őr utcai ház 18 lakásában figyelemmel kell lenni a benapozásra. Kellett volna. Kereshetett volna építészeti megoldást és technikát arra, hogy ha tökéletesen nem is, de valamennyire kivédje a teljes leárnyékolást és megmaradjon a szabad levegőáramlás.

Nem vagyunk építészek, de biztosak vagyunk benne, hogy lehetett volna tűzfal helyett ablakos homlokzatot tervezni, azt kicsit távolabb felhúzni a mi házunktól. Lehetett volna alacsonyabbra építeni, vagy ha nagyon kell a négyzetméter, felfelé haladva elhúzni, elfordítani a szinteket. És lehetett volna a mi udvarunkkal szembe fordítva az U tükörképét megépíteni – de bizonyára talált volna még szellemes megoldásokat a díjazott építész.

Dicséretes szándék a környék színvonalát emelni. Véleményünk szerint ez itt nem volt feladat. Ennek a negyednek, ezen belül a szűk környékünknek elég jó dolga van, még ha az ember mindig vágyik is valamire. Örökségvédelmi területen, belvárosban állnak a tömb házai, műemlék épület és a kerület egyik legszebb, felújított temploma, a virágos-fás központi tér mellett. Nagyvárosi sűrűn lakott utcák, jó közlekedés, összes metróvonal, de az utca csendes, nem forgalmas. Pár lépésre óvodák, iskolák, egyetemek, az ország egyik legjobb gimnáziuma. Három sarokra a Csarnok, a közösségi ház, orvosi rendelők, rendőrkapitányság és a hivatalok. Bármelyik irányban pár lépésre üzletek, cukrászdák, teraszok.

Az tényleg öröm, hogy a kulturális központtal hosszú távon terveznek, jelenlegi funkcióját megtartva. A tervük az, hogy támogassák a kultúrát – happy. A Nyolcésfél megmaradása segíti a kerületben az amúgy is pezsgő, támogatások nélkül is folyton megújuló, izgalmas kultúra továbbélését. Nem jártuk végig a tömb régi házait, hogy melyikben hány művész, kutató, tanár él, és mi történt az építkezés kezdete óta a lakásaikkal, de egyről tudunk. Már megint a kis emeletes ház, amelynek legjobban károsodott lakása egy művészé, az enyém. A szétrepedt falakon a műveimmel.

Zóka-Dani Edit,
az Őr utca 3. tulajdonos lakója 
és a C8 Építős munkacsoport civil tagja

Ez egy véleménycikk, amely nem tekinthető a Józsefváros Újság hivatalos álláspontjának. Ha úgy érzi, megszólalna a témában, vagy más ügyben lenne mondanivalója, írását várjuk a szerkesztoseg@jozsefvaros.hu e-mail címre.

Nyitókép: Az Őr utca 3. elépített udvara. Huszár Boglárka