Sajnos mostanában beléptek olyanok is, akik nyerészkedési szándékkal jöttek, például az ingyen megszerzett hűtőt pénzért próbálták továbbadni, emiatt a csoport nem szeretné reklámozni magát – sőt, kérték, a nevüket se áruljuk el, így nem is tesszük. A lényeg azonban a modell működése, abból inspirálódva bárki létrehozhatja a saját kis online közösségét.
Fiatalok a felnőtt életben navigálnak
A fife fiatal felnőttet jelent, ilyen névvel kezdődő csoportot már szinte minden élethelyzetre találni: van kirándulós, barátkeresős, zenélős, növénynevelős, állás- és albérletkeresős és háziállattartós csoport is olyan fiataloknak, akik próbálnak eligazodni a felnőtt életben, de szeretnék ezt olyan közösségekben tenni, ahol a tagok tanácsokkal, ötletekkel és néha valós fizikai segítséggel is támogatják egymást.
Itt senki sem neveti ki őket,
ha kevés pénzért szeretnének lakást találni, ha olyan állásra vágynak, ahol nincs bírhatatlan hajtás, ha nem boldogulnak az örökbe fogadott kutyájukkal, ha nincs kivel kirándulni menniük vagy épp karanténba kerültek, és nem tudnak bevásárolni.
Neked van, nekem kell
A cserecsoportok lényege, hogy az otthon fölöslegessé vált tárgyakat ingyen lehet elhozni vagy más apróságra váltani. Erre azt a rendszert alakították ki, hogy
pénz helyett bevezették a fifevalutát.
Ez olyan (főleg) élelmiszert jelent, amit a legtöbb fiatal tud otthon hasznosítani, növényi tejet, gyümölcsöt, zöldséget, tésztát, csokit, kávét, teát. Mivel ezek közül valamelyik biztosan van otthon mindenkinél, ha meglátunk egy szép pulóvert az oldalon, amire lecsapnánk, csak leemelünk a polcról egy rizstejet, és már vihetjük is.
Szoktak szolgáltatást is kérni fifevaluáért vagy kicsipénzért – ez utóbbi olyan kisebb pénzösszeget jelent, ami egy egyetemistának vagy frissen dolgozni kezdőnek sem megterhelő –, például egy lány cicapedikűrért fizetett öt sportszelettel, más kidolgozott tételekért adott húslevest,
egy mozgássérült lány fürdetésért cserébe mesét írt valakinek az egyetemre.
A tagok azt szeretik a közösségben, hogy itthon egyedülálló megbízhatóságot tapasztalnak, gondolkodás nélkül utalnak előre picipénzt ismeretlennek, ha valamit félre szeretnének rakatni. Mindenki igyekszik a lehető legkorrektebb lenni, s ha elfelejt valaki egy megbeszélt találkozót, vigaszdíjjal kárpótol a következőn.
Valóban kevés helyen fordul elő, hogy kabátot próbálni megy az ember, de ebéddel kínálják, hajléktalanná vált ismerősnek segítenek munkát és otthont találni, csak pár napig Budapesten tartózkodó álláskeresőknek ajánlanak fel ingyen szállást.
Melósbakancsért lazac
„Az első cserém öt éve volt, egy pólót cseréltem el banánra. Utána olyan kellemes érzés árasztott el, hogy nem kellett kidobnom vagy adományboltokat keresgélnem, és én is kaptam cserébe valamit, amire szükségem volt. Azóta szinte nem is voltam ruhaboltban. Nemrég költöztem, az egész lakást a csoport segítségével rendeztem be. Növénykék pusziért, hűtő csokiért, rengeteg könyv szintén apróságokért.
Imádom a résztvevők mentalitását, hogy nagyon kevés a visszaélés,
szerintem ez a csoport Magyarország egyetlen büszkesége” – meséli az egyik tag.
Cseréltek itt melós bakancsot lazacfilére, jógamatracot avokádóra, kinőtt báli ruhát túrabotra, karika fülbevalót két Kőbányaira. Az egyik tag rengeteg dolgot cserélt már nedves törlőkendőre, adott érte Harry Potter-es pizsamát, vázát, ablakdíszt, de még hidrogén-peroxidot is. Egy másik környezettudatosságból nem dobott ki egy doboz vény nélkül kapható gyógyszert, szemes borsot kapott érte, amiből máig szór a húslevesbe.
A személyes kedvenc barterem az volt, amikor matrica- és szórólaptervezést kértem jógaórákért cserébe. Sajnos több kedves történetem nem lesz a csoporttal, ugyanis a cikkírási szándék miatt kitiltottak (hogy a közösségi élet negatív oldalát is felvillantsuk) – kár érte, lenne néhány fölösleges tárgyam, amitől a közeljövőben szabadulnék. De majd a saját fife-csoportomban!
Nyitókép: Nagy Dániel
