Pár napja jelent meg a hír, hogy a Magyar Rádió egykori területén folyó bontások (és a későbbi építkezés) miatt érintett utcaszakaszokon az ünnepek utáni első munkanapon mérések miatt lezárásokra kell számítani.
A speciális teherbírásmérést, az ún.
billenőkaros behajlásmérést
a Mélyépító Labor Kft. munkatársai végezték el kedd délelőtt a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca, Szentkirályi utca, Puskin utca egy-egy szakaszán.
A cég ügyvezetője, Morvay Zoltán laboratóriumvezető-főmérnök mondta el, hogyan lehet egy út behajlását megvizsgálni, és mi a célja a Józsefvárosi Önkormányzat által megrendelt mérésnek.
„Arra volt kíváncsi az önkormányzat, hogy ezeket a belvárosi utcácskákat mennyire fogja megviselni a szokatlanul nagy terhelés” – mondta Morvay Zoltán.
A Pázmány-beruházás miatt ugyanis nagy súlyú teherkamionok járnak ezeken az utcákon jó ideje. Nem könnyű lavírozniuk az akár 40 tonna összsúlyú szerelvényeknek a 3,5 tonnás terhelési korlátozású utcákon.
Az útvonalengedélyeket a debreceni kormányhivatal adja ki – ha szeretné részleteiben megismerni a Magyar Rádió volt területén folyó beruházás részleteit, ezeket a cikkeket nézze át.
„Szabvány írja elő azt a fajta vizsgálatot, amit most a munkatársaim elvégeztek. A lényege, hogy egy nagy teherautóval ráállunk az úttestre és a hátsó kerekéhez tesznek egy nagyon pontos mérőórát; a jármű megterheli a burkolatot,
ami emberi szemmel nem láthatóan, de ezredmillimétereket elkezd megsüllyedni.
Ezután öt méterrel előbbre állunk, így a terhelés megszűnik, és a burkolat visszaáll az eredeti állapotába” – részletezte a mérési eljárást Morvay Zoltán.
A jó méréshez egy sor feltételt be kell tartaniuk. A teherautó hátsó tengelynyomása 10 tonnára van beállítva, a guminyomásnak szintén pontosnak kell lennie, meg kell mérni az útpálya hőmérsékletét, és egy percnél tovább nem maradhat a mérés helyén a kocsi, mert akkor maradandó alakváltozás történne a burkolatban. A mérés helyét előtte geodéziai műszerekkel kell bemérniük, hogy egy későbbi újramérésnél pontosan ugyanott tudjanak mérni. A méréshez amúgy nem szükséges ultramodern eszköz, olyan ezredmilliméteres pontosságú mérőórát használnak, mint az esztergályosok, műszerészek.
Ilyen mérést sokfelé végez a cég az országban nagyobb beruházások előtt, „független akkreditált vizsgálólabor vagyunk, nem kötődünk semmilyen céghez vagy cégcsoporthoz”. Morvay Zoltán már régi motoros, 75-ben kezdte a szakmát, építőmérnök, de útépítést is tanult. Ezeket a méréseket sok esetben többször is megismétlik, az eredményből pedig „lázgörbét” vesznek fel, így mutatható ki az út későbbi állapotváltozása.
Azt nem tudja, hogy a Palotanegyedben kérnek-e újabb mérést, nem volt még erről szó, de „egy mérésnek is van értelme, mert annak alapján az önkormányzat akár súlykorlátozást is előírhat”. (Hogy a Pázmány Campus államilag kiemelt beruházásánál élhet-e a jogaival az önkormányzat, az más kérdés.)
A felvett adatok eredményét még áprilisban megküldik, az adatok értékelése már az önkormányzat szakembereinek a dolga. De azt még elmondta Morvay Zoltán, hogy a mérési eredményeket nem lehet közvetlenül értelmezni arra, hogy egy 20-30-40 tonnás jármű mit fog okozni a burkolatban. A kiértékelő szakemberek azt állapítják meg, hogy mi az utca besorolása A-tól F-ig, erre szintén szabvány vonatkozik. „Az A kategóriába tartozik, mondjuk a nagy kockaköves hollókői sétálóutca, ahol a húsvéti locsolkodás folyt. Ezek a legkisebb terhelhetőségű utak, míg F kategóriába tartozik egy autópálya.” Hogy a palotanegyedi utcák milyen kategóriába esnek, ezt később fogjuk megtudni.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan hat a terhelés az itteni utcák százéves vagy régebbi közművezetékeire. Morvay Zoltán a helyreállítások oldaláról közelítette meg a kérdést. Elmondta, hogy a belvárosi utcákon a háború után
a bombatölcséreket nem jó minőségű földdel, hanem a házromok törmelékével töltötték fel,
aminek kisebb a szilárdsága. Ezzel akkor szembesül a helyreállítást végző vállalkozó, amikor kiássák a munkaárkot. Az önkormányzatok közbeszerzésein jellemzően a legalacsonyabb árat adó vállalkozó nyer, és a kialkudott árban már nincs fedezet arra például, hogy a feltöltést jó minőségű földre cserélje. Ezért vagy visszateszi a törmeléket, és gyenge marad az útalap, vagy leül tárgyalni a többletköltségről, amire sokan nem szívesen vállalkoznak, és az önkormányzatok sem szívesen mennek bele pluszkiadásokba. Ez ugyan már messze vezet a behajlásméréstől, de ha az utcák mélyét kutatjuk, ez sem mellékes.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
