Pár hete megalakult a Három Gergely a Városmajorért Alap, ezt két budai kerületi polgármester – a Hegyvidéket képviselő kutyapártos Kovács Gergely és a II. kerületet 2019 óta vezető Őrsi Gergely –, valamint a főpolgármester, Karácsony Gergely hozta létre.

A nagy budai közparkot fel akarták újítani néhány éve, 2022-ben már ki is választották a nyertes pályázatot. A projekt mögött a Budapest Fejlesztési Központ állt, s annak élén Vitézy Dávid, kormányzati részről pedig Fürjes Balázs felelt érte.

A Városmajor fővárosi tulajdonban van, tehát elvileg Budapest feladata lenne a fejlesztése. Aki azonban rendszeresen jár oda, azt tapasztalhatja, hogy ez a terület mintha megállt volna az időben. A II. és XII. kerület szívesen hozzájárulna a park megújításához – bár milliárdos összegekkel nem rendelkeznek, már néhányszor tízmillió forintos befektetéssel is jelentősen lehetne javítani a zöldterületet és a közterületi elemeket. A kezdeményezés komolyságát jelzi, hogy létrehozták a Városmajor Fejlesztési Alapot. Mindkét kerület 20-20 millió forinttal járul hozzá, és felkérték Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a főváros is támogassa hasonló összeggel a projektet. Karácsony Gergely április 23-án közölte, hogy a főváros 35 millió forinttal támogatja a kezdeményezést, és bejelentette a Három Gergely a Városmajorért Alap megalakítását.

Időközben a XII. kerületben élő és a II. kerületben is aktív ingatlanfejlesztő miniszterelnöki vő, Tiborcz István cége, a BDPST Group szintén csatlakozott a kezdeményezéshez. A cégcsoport 20 millió forinttal járul hozzá az alaphoz. Immár 150 milliónál tart a 3G Alap gyűjtése.

Józsefváros már eddig is átvállalt feladatokat, mivel a lakók szenvedik el a téren kialakult állapotokat, de egyedül nem képes kezelni az összetett közbiztonsági és köztisztasági problémát. Korábban írtunk az eddigi intézkedésekről.

Sátly Balázs alpolgármester segítségével dolgoznak azon, hogy a téren több parkőr legyen és a játszótéren kívüli részeket is felügyeljék. Udvarhelyi Tessza alpolgármesterrel utcai szociális munkát szerveznek az utcán élő szerhasználóknak. A rendőrség azt ígérte, hogy a kerületbe érkező készenléti rendőrök rendszeresen jelen lesznek.

Shakkour Aram, a körzet önkormányzati képviselője petíciót is indított, hogy a főváros foglalkozzon a Pápa térrel, és most sikerült a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elé is vinnie az ügyet, amit éppen ma tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt, valamint a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom is felkarolta az ügyet, így talán van esély arra, hogy érdemi változás történjen.

Shakkour Aram a fővárosi bizottsági ülésen elmondta: Józsefváros az elmúlt években több mint 50 millió forintot fordított a tér felújítására – új öntözőrendszert építettek ki, kukákat és ivókutakat helyeztek el. A parkőrök és közterület-felügyelők munkája, valamint az üzemeltetés évente 17 millió forintba kerül a kerületnek, holott a tér a főváros illetékességi körébe tartozik.

A VIII. kerület továbbra is vállalja az eddigi szerepét, de azt kéri, hogy a főváros támogassa ezt több rendőrrel vagy akár külön parkőrökkel. Az üzemeltetésben is segítségre lenne szüksége Józsefvárosnak: a padok karbantartásában, a zöldterületek ápolásában, a tér tisztántartásában és a nyilvános WC működtetésében. Azt javasolják, hogy próbaként működjön nonstop nyitvatartású illemhely a téren.

Kérdés persze, hogy a csődhelyzetközeli Budapestben a szándék valóban megvan-e, vagy marad a „Közti” további lerohadása.

Pikó Gergely színre lép

Pikó András polgármesterként most egy vicces videót posztolt, amivel ismét felhívja a figyelmet, mennyire magára maradt Józsefváros a problémájával.

még a (Gergely-)naptárban is áthúzta az András nevet, és a videó tanulsága szerint az anyakönyvi irodába is bement már a névváltás ügyében. Ebbe pedig még Kósa Lajos sem köthetne bele, hiszen mégsem Legolászra módosított.

A Gergely név amúgy a görög Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből alakult ki. A görög név jelentése éber, őrködő, ami tényleg rendes kerületvezetői név, bár az András is erőt sugároz, mert az a férfias jelentéssel bír.

A Pápa térhez egyébként is passzolna egy polgármesteri névváltoztatás, hiszen a tér többször váltott nevet, és még mindig nem ült el a vita ezek jogosságán. A tér a XVIII. század végén állatvásártérként működött, majd a XIX. századi német elnevezései a funkciójára utaltak (Heu Markt – szénapiac; Bauer Markt – parasztpiac; Markt Platz – Piac tér), a térképek Lóvásár térként is utaltak rá. 1873-tól Új Vásár tér, 1902-től Tisza Kálmán tér volt a neve. Az 1918-as őszirózsás forradalmi gyűlés emlékére 1946-ban Köztársaság térré nevezték át, 2011-ben pedig II. János Pál pápa tér lett.

A gergelyezés pedig régi magyar népszokás volt, március 12-én, Nagy Szent Gergely pápa napján tartották. Az iskolás gyermekek csapatostul házról házra járva verbuválták az iskolába a gyerekeket. A gergelyezéssel az iskolákat népszerűsítették, és kiegészítették a tanítók jussát, fizetését. A XIX. század végén általános szokás volt a Dunántúlon. Az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval, pántlikásan felöltözve dalolás közben bejárták a falut vagy várost. Beköszöntve a házakba rákérdeztek: van-e katona, ki Pallas táborába beáll? Az adományokat – szalonnát, tojást, tehetősebb házaknál pénzt is kaptak – a tanítónak adták, aki rendszerint jó nagy rántottával vendégelte meg őket.

A szokás rendeltetése kezdetben az iskolások toborzása volt, mivel Gergely pápa napja volt a tanévkezdés időpontja. A gergelyezés IV. Gergely pápa (827–844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel Nagy Szent Gergelyt, az iskolák és diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. A huszadik század közepére teljesen elhalt a szokás, bár az 1990-es években sokfelé más formában felújították.

Mi lehetett volna a Városmajorból?

A Városmajor-projekt a sokadik fejlesztés, ami elmaradt a kormányzat kihátrálása és forráshiány miatt. Egy rendkívül ambiciózus parkfejlesztést vázoltak fel, 240 év után először bővült volna jelentősen a történelmi park területe. A koncepció szerint 15 ezer négyzetméterrel növelték volna a zöldfelületet a burkolt területek visszaszorításával, a parkidegen funkciók kizárásával.

A legfeltűnőbb újítás egy nagy tó lett volna a park közepén. Nagyobb lett volna az Orczy-kertinél, mellette pedig egy kis ér húzódott volna az egykori Ördög-árok vonalán. A vízfelületek azonban csak akkor valósulhattak volna meg, ha új helyet találnak a Városmajori Szabadtéri Színpadnak. A park két fő tematikus részre oszlott volna: a Széll Kálmán tér felé eső történeti rész csendes pihenőkert lett volna tóval és ligetes tisztással, míg a nyugati oldalon, a Szent János Kórház irányában az aktív szabadidős lehetőségek kaptak volna helyet.

A gyermekek számára változatos játszótereket terveztek, köztük vizes játszórészt a nyári hűsöléshez, KRESZ-parkot a közlekedési szabályok elsajátításához, valamint mászóhálóval felszerelt tanösvényt fapallókon. A sportolási lehetőségek kosárpályával, multifunkcionális sportpályákkal, parkour- és gördeszkapályával, mászófallal bővültek volna, a futókört másfél kilométeresre tervezték. A kutyatartók számára élménypark épült volna ügyességi akadályokkal és pancsolómedencével, külön területekkel a kis és nagy testű kutyáknak.

Az infrastruktúra is jelentős fejlesztést kapott volna több új bejárattal, pelenkázó helyiséggel felszerelt mosdókkal, ivókutakkal és korszerű utcabútorokkal.

A tervet 2022-ben választották ki nyílt pályázaton, de miután mindkét érintett kerületben ellenzéki győzelem született az országgyűlési választásokon, a kormányzat visszavonta a támogatást, a Budapest Fejlesztési Központ megszűnt, és az átfogó megújítás végül elmaradt számos más projekthez hasonlóan.

Nyitókép: Karancsi-Albert Gergely