Egy ideje figyelem a Poszterműhely nevű csapat pólóit, amik ikonikus budapesti helyszíneket, tereket, landmarkokat jelenítenek meg. Nem a klasszikus, turistáknak szóló szuvenírboltokban kapható, Budapest feliratú ruházati termékek ezek, pólóik egységes grafikája a genius locit megragadó tisztelgés, amit humorral, lokálpatrióta érzelmekkel és szeretettel átitatott épület- és járműábrázolások fejeznek ki.
A feleségem korábban már vásárolt nőnapi akciós kedvezménnyel csomagban egy-egy Ferihegyet, Moszkva teret és Déli pályaudvart bemutató darabot, a helyekhez érzelmileg is kötődik, ráadásul jól is néznek ki. Mármint a pólók – és persze a feleségem is.
Egyre több helyszínt rajzoltak meg a készítők, s mára már komplett Józsefváros-kollekciójuk is van. Nem csak a turistáknak kedves vagy ismert helyeket mutatnak be, végül is nem ők a célcsoport. Nem ők veszik magukra azokat a pólókat, amiken a Népszínház utca, az Orczy tér és a Teleki tér megszépítve köszön vissza, új perspektívába helyezve a kerület sokszor méltatlanul elhanyagolt részeit. Ahogy az I love Nyócker, a Nyócker Vice, vagy a Belső Magdolnanegyed és Harlem közt párhuzamot vonó pólókat is inkább józsefvárosiak fogják hordani.
Ajánljuk olvasóink figyelmébe, nem kell aggódni, garantáltan túlélik, ahogy az I survived my trip to Józsefváros (Túléltem a józsefvárosi utamat) póló ígéri, játékosan megfricskázva a környékhez kapcsolódó sztereotípiákat.
Ugyancsak üde színfolt látni a Párizs London Nyócker szlogent pólón, ami a 88-as csoport „Párizs, London, Nápoly ég már a bombáktól…” sorokkal kezdődő Anarchista terrorista című dalának parafrázisa.
A Poszterműhely Józsefváros-pólói többek egyszerű ruháknál – az identitás és összetartozás jelképei. Viselőik büszkén mutatják kötődésüket a kerülethez, annak sokszínűségével és kihívásaival együtt. E pólók üzenete: Józsefvárost nem elviselni, hanem viselni kell, hiszen ez nemcsak hely, hanem életérzés, amit most bárki magára ölthet. Aki pedig nem akar pólót magának, az választhat a vászontáskák és faliképek közül is.
