2020 novembere – Balogh Lajos „Paci” halála – óta nincs önkormányzati képviselője a Csarnoknegyed lakosainak a józsefvárosi képviselő-testületben. Június 26-án választhatnak az itt élők, jelenleg három jelölt közül.
Gondos Judit már le is adta az ajánlóíveket, őt a Fidesz és a KDNP közösen indítja – korábban is ő volt a körzet önkormányzati képviselője, amíg 2019-ben Balogh Lajos le nem győzte őt 7 szavazattal. Őt már nyilvántartásba is vette a helyi választási bizottság május 13-án.
Pityó László közös ellenzéki jelölt, a DK választókerületi politikusa. Pártján kívül az LMP, a Jobbik, a Momentum, az MSZP támogatja, illetve nem hivatalosan a Párbeszéd is. Már Pityó is leadta a szükséges ajánlásokat a helyi választási bizottságnak, 16-án nyilvántartásba is vették.
Simon György a Munkáspárt és az ISZOMM közös jelöltje szintén sikerrel vette az első akadályt.
Azon túl, hogy a választókörzet lakói ismét érvényesíthetik érdekeiket a kerületben a képviselőjükön keresztül, mégis mi a tétje ennek a választásnak? A gyakorlat azt mutatja, kevésbé a választókörzethez tartozás, sokkal inkább a pártkötődés az, ami meghatározza, hogyan szavaz egy politikus. Utánanéztünk, mennyiben módosulhatnak a politikai döntések, ha megváltozik a pártok jelenléti aránya a testületben.
A 2019-es októberi választások után így nézett ki a testület két frakciója:
Fidesz-KDNP: 6 képviselő (egyéni képviselő: Ferencz Orsolya és Sántha Péterné; listás: Egry Attila, Juharos Róbert, Szilágyi Demeter, Vörös Tamás)
Közösen Józsefvárosért: 12 képviselő (egyéni képviselő: Camara-Bereczki Ferenc Miklós, Czeglédy Ádám, Erőss Gábor, Hermann György, Könczöl Dávid, Sátly Balázs, Stettner István, Szarvas Koppány Bendegúz; Szili-Darók Ildikó, listás: Veres Gábor; a polgármester Pikó András és a néhai Balogh Lajos Paci).
Azaz a Fidesznek egyharmada, az ellenzéki frakciónak kétharmada volt a testületen belül. Másfél éve azonban ez 11-6-os arányra módosult.
Balogh Lajos a DK képviselője volt. A jelenlegi 17 képviselő így oszlik meg, ha a konkrét pártokat is megnézzük:
Azaz jelenleg is a legtöbb képviselőt – szám szerint hatot – a Fidesz-KDNP adja, de a Közösen Józsefvárosért frakciónak jelentős többsége van így is. Utóbbi esetében az a gyakorlat, hogy a képviselő-testületi üléseken együtt szavaznak, a pártok közötti vitákat nem ott, hanem belső fórumon vitatják meg, és a KT-üléseken az előzetesen elfogadott döntéseket egységesen képviselik.
Amennyiben a Fidesz jelöltje lesz a befutó, akkor is csak 39%-os arányuk lesz a testületen belül, ami továbbra is kisebbséget jelent. Többséget akkor tudna szerezni, ha vagy a Momentum vagy az MSZP képviselőivel közösen szavazna, de ilyenre nem volt példa eddig – kivéve persze a teljesen konszenzusos döntéseket, ahol minden képviselő egyhangúan voksolt. Eddig csupán bizottsági szinten fordult elő, hogy a Fidesz meg tudott akadályozni valamilyen döntést, de akkor is a hiányzó képviselők száma miatt.
Tehát bármi is legyen az eredmény, alapjaiban nem forgatja fel a döntéshozást, amennyiben marad a Közösen Józsefvárosért frakció eddigi működési gyakorlata, és a képviselők is jelen vannak a KT-üléseken.
(Ez utóbbi a járvány alatt jelenthetett volna problémát, de a rendkívüli helyzet miatt fel voltak függesztve a képviselő-testületi ülések.) Inkább szimbolikus jelentősége van annak is, hogy a női képviselők aránya 17%-ról 22%-ra nőhetne.
De mi a helyzet akkor, ha minősített többségre van szükség egy döntés meghozatalakor? Az önkormányzati törvény szabályozza, hogy egyes kérdéseknél nem elegendő a szimpla többségi döntés, hanem minősített többségre van szükség bizonyos rendeletek elfogadásához. Ilyen például
az SZMSZ módosítása, képviselő kizárása, összeférhetetlenség megállapítása, intézmény alapítása vagy önkormányzati társulás létrehozása.
Ez azonban másképp működik az országgyűlésben, mint a helyi képviselő-testületekben.
A minősített többség ugyanis nem kétharmados többséget jelent, hanem csupán a megválasztott – vagyis nem az ülésen jelen lévő – képviselők egyszerű többségét.
Jelen esetben, a 18 tagú testületben 10 főt. Rákérdeztünk Tóth Zoltán választási szakértőnél, aki szintén megerősített minket abban, hogy nem létezik kétharmados szabály önkormányzatok szintjén.
Egyébként pedig szavazategyenlőség esetében a polgármester szavazata a döntő.
Ez tehát azt jelenti, ha Gondos nyeri meg a választást és 11:7-re módosul a mandátumarány, akkor a minősített többséghez 10 szavazat kell (ezt frakciófegyelemmel kell hozni), a sima többséghez pedig az aktuálisan jelen lévő képviselők közti Közösen Józsefvárosért-frakciótöbbség szükséges.
