Nyolc épület teljes vagy részleges bontására jelent meg közbeszerzési felhívás a Közbeszerzési Értesítőben. Jelentkezni december 7-ig lehet. A feladat a (most még) 200 milliárdos Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megvalósításához szükséges bontási munkák elvégzése. A legfőbb értékelési szempont a költségvetés, vagyis az ár, az 5-7. helyen van csak a zaj- és rezgésterhelés mértéke.

A Pázmány Campus leendő területén, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca határolta területen kell nyolc épületet elbontani teljesen vagy részlegesen, egy helyen a homlokzatot meg kell tartani (ahogy a Reviczky utcában is történt a Károlyi–Csekonics-palotával). Összesen 32 600 négyzetmétert kell elbontani, ami

Ezek főként a Magyar Rádió egykori épületei, stúdiói.

A Palotanegyedben 3,5 tonnás súlykorlátozás van, ennél nehezebb járművek nem hajthatnak be. A 3,5 tonnás teherautók 23 köbméter törmeléket tudnak elvinni (átlagosan, ez nyilván a törmelék fajsúlyától is függ). Update: az építési törmelékből egy köbméter egy tonna, ennyi fér egy teherautóra. Ez tehát nem a korábban írt 1630 teherautót jelenti, hanem

a fenti törmelék elhordását illetően – ebben még nincs benne az itt használt építőanyagot szállító, illetve a kitermelt földet elszállító teherautók száma. A bontásra 240 nap áll rendelkezésre. Ha csak ezzel osztjuk el a teherautók számát, nem a cikkben korábban közölt napi 6,7 teherautót kapunk, hanem 125-öt, de a bontás elején, illetve bizonyos napjain még nem lesz feltétlen mit elszállítani, jóval erősebb napok is jöhetnek majd az itt élők-dolgozók részére, amikor nagyobb lesz a napi teherautó-terhelés. 10 órás munkavégzéssel 5 percenként kellene elindulniuk – elnézést a cikk korábbi verziójában szereplő rossz adatért.

A Pázmány Campusra született egy sokkal kevesebb bontással számoló, zöldebb és olcsóbb terv:

És aláírásgyűjtés is indult az érdekében:

Lázár János egy éve tárgyalt Pikó Andrással, és ott egyrészt megígérte, hogy küzdeni fog az önkormányzatok építésfelügyeleti hatósági jogosítványaiért, vagyis azért, hogy érdemben beleszólhassanak az önkormányzatok abba, hogy mi épül a területükön.

Ennek épp ellenkezője valósult meg, az új beruházási törvény „miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás” – ahogy Vitézy Dávid írta még a törvénytervezet kritikájában.

A másik, a Pázmány Campust is érintő témában „Határozott ígéretet kaptam miniszter úrtól, hogy a józsefvárosi lakosságot és a kerület vezetését sokkal intenzívebben fogják bevonni a beruházást előkészítő társadalmi egyeztetésekbe”, nyilatkozta akkor Pikó András – ez sem valósult meg, a minisztérium még a Józsefváros Újság estjére sem delegált senkit, aki elmondhatta volna a minisztérium érveit.

Fotó: Huszár Boglárka