A muszlimokról megannyi téves hiedelem kering, ezek tisztázása végett rögtön a séta elején alapos információkat kaphattunk. Ma már egyre többen tudják, hogy a legnagyobb muszlim populáció Indonéziában, Pakisztánban és Indiában él. Magyarországon húsz- és negyvenezer közé tehető a muszlim hívők száma, mindenki döntse el magában, hogy ez a szám sok vagy kevés. Ebbe azok is beletartoznak, akik évente akár egyetlen egyszer tesznek látogatást a mecsetben.
A séta első állomása a Dobozi utcában található mecset, amely tág terével megnyugtató érzést kelt a látogatóban, akár elkötelezett a vallás iránt, akár nem. A környék építészeti stílusához alkalmazkodó lakóház mellett elhaladva elsőre nem tűnik fel, hogy odabent muzulmánok imádkoznak.
A Magyar Iszlám Közösség létrejötte a 80-as évek végére datálódik. Hogy egy szocialista országban ez megtörténhetett, annak nincs különösebb magyarázata, mint a diplomáciai okok, az iszlám országokkal való baráti viszonyok megerősítése. A Magyarországi Muszlimok Egyháza 2000-ben alakult az itt élő muszlimok kezdeményezésére. Érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának kétévente megjelenő, vallásszabadságról szóló jelentése úgy látja, Európai mércével kifejezetten magas jogosultságokat élveznek Magyarországon a muszlim közösségek, hogy ezzel az odavetett ténnyel is fokozzuk a hazánkra jellemző megannyi ellentmondást.
Egy nap ötször kötelező az ima,
ezt a férfiaknak ajánlatos a mecsetben elvégezni, a nőknek viszont jobban ajánlott otthon fordulniuk Mekka felé. A férfiak mecsetben elvégzett imája nagyobb érték, mintha máshol tennék ezt, a nők esetén nincs különbség. Ezért van az, hogy a mecsetben a női részleg általában kisebb. Kevesebb nő jár, mivel nem kötelező.
A Koránban, a muszlimok szent könyvében Jézus fontos szerepet kap, név szerint huszonötször, de szélesebb kontextusban összesen száznyolszor említik (Mohamed prófétát név szerint összesen csak négyszer). A Korán Jézus anyjának, Máriának külön fejezetet szentel. Hallhattuk, hogy az iszlám bizonyos vonásaiban a kereszténységhez közelebb áll, mint a judaizmushoz, a három vallásban Ábrahám próféta tisztelete a közös nevező.
A Mekkában fellelhető Kába szentélyről a hívek azt tartják, ez az első, amelyet Ábrahám épített Isten tiszteletére. Más vélemény szerint Ádám, az első ember építette meg az elsőt.
Az iszlám vallásnak 5 pillére van: tanúságtétel (egyetlen Isten, Allah létezik és Mohamed az ő prófétája), a napi ötszöri ima (fadzsr: hajnali ima; dohor: déli ima; aszr: délutáni ima; magrib: a naplemente előtti ima; isa: esti ima), a zaka (adakozás), a Ramadan (böjt) és a haddzs (a mekkai zarándoklat). Azok, akik valamilyen okból nem képesek a zarándoklatra, felmentésben részesülnek alóla.
A másik mecsetbe sétálás alatt a sétavezető elmondta, hogy az elmúlt években Nyugat-Európában leginkább az iszlámellenesség növekszik a zsidóellenesség mellett. Kassai Zsigmondnak mesélte délkelet-ázsiai nőismerőse, hogy a legutóbbi verbális támadója szívesebben látta volna őt Szíriában… Jellemzően
a kendőt viselő nőket
érik méltatlan atrocitások.
A Mátyás térre kanyarodva a közelben helyezkedik el a Jeruzsálem húsbolt. És hogy miért kaphatta ezt a nevet egy halal hentesbolt? Mekkában áll a nagymecset, ahova csak és kizárólag muszlimok léphetnek be, ezt tartják a legrégebbi mecsetnek. Egyszer megkérdezték Mohamed prófétát, mondja már el, melyik a második legrégebbi mecset, és rövid gondolkodás után azt találta mondani, hogy az, amelyik Jeruzsálemben van. Ezért is olyan fontos a muszlimoknak Jeruzsálem. Al-Kudsz (Jeruzsálem arab neve) 3 vallás központja, s mint Kassai Zsigmond megjegyezte, az a terület akár lehetne a vallási megbékélés helyszíne is.
A Baross utcai fitnesz helyén tavaly nyílt a Maszdzsid al-Takva mecset. A legjobb időben érkeztünk: odabent férfiak imádkoztak, a séta résztvevői betekintést nyerhettek az elmélet szintjén már megismert folyamatokba. Nehéz volt elhinnünk, hogy még mindig Magyarországon vagyunk, a hangulat, a környezet bármelyik muszlim országban elment volna.
A mecsetlátogatás után a Baross utca 109. alatt működő Turul Market gasztroválasztékában időzhettünk el. A kínálat széles: különböző ízű baklavák, gránátalmalé, gránátalmaszirup, olívabogyó, pita s egyéb Törökországból származó ételkülönlegességek. A muszlim közösség nagyon szereti ezt a helyet, s ami a török gasztronómiában jelen van, nagyrészt itt kapható is, mondta Kassai Zsigmond. A halal vágásról megtudtuk, hogy egyrészt az Istennek kell felajánlani az áldozatot, másrészt ki kell véreztetni. A sertés, a ló, a szamár nem lehet halal. A hal – ritka kivételektől eltekintve – minden mennyiségben. Sok muszlim úgy tartja, hogy a kósernek szigorúbb a szabályozása, de mivel az állatot ugyanannak az Istennek ajánlják fel, bizonyos muszlimok
a kósert is elfogadják halalnak,
viszont fordítva nincs így.
A séta utolsó állomása a Huszainija Alulbej Bejt síita muszlim közösségi ház. Vendégszerető fogadtatásban részesültünk, étellel, itallal, ülőhellyel kínáltak, értekezést hallhattunk a turbánhasználatról és az iszlámhoz kötődő többi szokásról. Az érkező muszlimok kedvesen köszöntötték a látogatókat, a politikai célból annyit kárhoztatott multikulturalizmus, akármennyire zajlik ellene a propaganda, működőképes.
Ajánljuk a sétát a körülöttünk létező kultúrákra fogékony, a fullasztó bezárkózást kerülő minden érdeklődőnek, s valóban, igazat adhatunk a séta hívogató címének, a kelet – összes értékével együtt – nagyon, nagyon, nagyon közel van.
Fotók: Huszár Boglárka
