A júliusi testületi ülés Ferencz Orsolya leköszönő képviselő búcsúbeszédével és a helyébe lépő Soós György eskütételével indult. Mivel egy évvel a választások előtt már nem tartanak időközi választást, ezért a munkáját országgyűlési képviselőként folytató Ferencz Orsolya helyére a Fidesz-KDNP jelölhetett ki új embert, így esett a választás Soósra. Ferencz megköszönte a 2010 óta tartó közös munkát, és biztosította a józsefvárosiakat arról, hogy „nem megy sehova”, kérdés, kérés esetén továbbra is bátran merjék őt keresni.

Bővül a várakozási engedélyre jogosultak köre

A napirendi pontok sorrendjének átvariálása és kisebb kiegészítések után az új parkolási rendelet módosításával folytatódott az ülés: bővül a kerületben kedvezményes várakozásra (parkolásra) jogosultak köre és a jogosultaknak mostantól az eddig érvényben lévő 4000 forintos díjat sem kell megfizetniük. Itt vita alakult ki arról, hogy ezt a 4000 forintot automatikusan visszatérítik-e azoknak, akik idén már befizették, vagy külön kell igényelni, bár nem magánszemélyekről van szó, hanem pl. a JGK által igényelt helyekről. Végül az lett a döntés, hogy automatikusan visszajár ez az összeg.

Erőss Gábor alpolgármester azt hangsúlyozta, többször is szót kérve, hogy a figyelmet inkább a jogosultak körének bővülésére kellene helyezni: a rendőrség, a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, illetve az önkormányzat munkatársai kaphatnak várakozási engedélyt saját gépjárműre, amire eddig nem volt lehetőségük.

Több kérdés is felmerült a fideszesek részéről, például hogy a rendőrség miért csak 10 engedélyt kap. Erre az egyszerű válasz úgy hangzott, hogy azért, mert ennyit igényeltek, illetve eddig csak egy volt nekik. Olyan állítás is elhangzott a Fidesz-frakció részéről, hogy a jelen önkormányzat megszüntette az önkormányzat dolgozói számára elérhető parkolóhelyeket, erre annyit mondott Rádai Dániel témáért felelős alpolgármester, hogy ők egy darab parkolóhelyet vettek el összesen, a hivatkozott Vajdahunyad utcai parkolóban pedig már jóval az ő vezetésük előtt megszűnt az önkormányzati dolgozóknak fenntartott ingyenes parkolási lehetőség.

„Azt akarják, hogy éhezzen a Közösségi Részvételi Iroda, de maradjon meg?”

Ezután az önkormányzat költségvetési szerveinek illetmény- és cafeteriaemelésére, egyes gazdasági társaságainak béremelésére tett javaslatot az előterjesztő, azaz a polgármester. Itt már az érvelés erősen átcsapott pártpolitikába a Fidesz oldaláról: olyat állítottak, hogy ha a baloldal itt az ülésen felemelné a hangját a háborúval szemben, akkor lehetne lassítani az inflációt. Erre a polgármester megkérdezte, hogy milyen mágikus képességeket tulajdonítanak nekik.

A fideszesek azért szólaltak fel, hogy béremelés helyett inkább a cafetériakeretet használja ki az önkormányzat, illetve a lehetséges egyszeri nagyobb összegű juttatást. Szóba került az árstop, vitáztak arról, hogy pontosan mennyibe is kerül a boltban 10 darab tojás, illetve mennyi volt korábban, végül a reálbérek csökkenő értékére és a növekvő inflációra hivatkozva elfogadták az eredeti javaslatot.

A fideszes frakcióvezető Vörös Tamásnak volt egy módosító indítványa, felszólította a polgármestert, hogy rendelettel vonja el a költségvetési forrásokat a Közösségi Részvételi Irodától (KRI). Pikó erre megkérdezte, hogy „tehát azt akarják, hogy éhezzen a KRI, de maradjon meg?”, illetve hogy a megszavazott béremelésből a KRI dolgozóinak fizetését is megemelhetik-e a javaslat szerint? Vörös erre azt válaszolta, igen, azt szeretné, hogy a KRI ne szűnjön meg, de ne is maradjon forrás, se az ott dolgozóknak fizetés, és a polgármester maga találja ki, honnan szerez forrást a KRI működésére, hogy „neki is dolgoznia kelljen kicsit”.

Ezen a képviselők jót nevettek, Pikó elmondta, hogy az iroda megszüntetése nélkül a dolgozók fizetését nem tudja elvenni, de belement, hogy szavazzanak a javaslatról. Leszavazták.

„Hol vannak a fejlesztések?”

A következő költségvetési napirendi pont előtt – még mindig a költségvetést tárgyalva – a polgármester így foglalta össze a jelen helyzetet: Míg az állam költségvetése duplájára nőtt az elmúlt években, sikerült tönkretenni az egészségügyet, nincs pénz a pedagógusok béremelésére, nő az infláció, sorra húzzák le az állami beruházásokat, tehát az egyik oldalon a teljesítmény közelít a nullához, addig Józsefváros önkormányzati költségvetésének főösszege 40 milliárd volt, mikor átvették a kerület vezetését, és azóta összesen 12%-os növekedést mutat. Ebben az időszakban közel 40%-os béremelést adtak az önkormányzat és cégei dolgozóinak, óvodai bérprogramot vezettek be, 3,7 milliárd forintot költöttek önkormányzati bérlakások felújítására és a házak rendbetételére. 41 fejlesztésük van folyamatban, fejlesztették az önkormányzat szolgáltatásait, az új ügyfélszolgálatot most adták át, ősszel az új szociális rendelettel visszahozzák a lakhatási támogatást.

A Fidesz-frakció vezetője szokásához híven elmondta, hogy a kerület dúskál az anyagi javakban, halomban áll itt a pénz, tehát miért nem költünk többet köztisztaságra, miért nem rakunk bele még 300 milliót a társasházi pályázatokba, ugyanennyit a zöldítésbe, ajánlunk magasabb fizetést és hosszabb távú szerződést a betöltetlen közteres állásokra? Azt is hozzátette, szerinte a párbeszédes Erőss Gábort a saját oldala évek óta megalázza azzal, hogy nem támogatják az elképzeléseiben és pár százezer forintokat adnak az általa előterjesztett pályázatokra. Vörös szerint 300 millióval kellene megtámogatni a zöldítési terveket, arra viszont már konkrétan nem tért ki, hogy hol és mit zöldítene. A fideszesek állították, hogy a fejlesztési források elköltetlenül állnak, és amit Pikóék fejlesztésnek hívnak, az

mind például a Bacsó Béla utca és a Harminckettesek terének átalakítása, illetve azt is mondták, hogy az ő vezetésük alatt sokkal több pénzt költöttek az önkormányzati bérlakások felújítására.

Pikó itt helyesbített, elmondta, hogy ők eddig 3,7 milliárdot költöttek a bérházakra és lakásokra, míg a fideszes vezetés az elmúlt ciklus alatt egészen pontosan

– bár a szándék megvolt, 1 milliárd 125 millió forintot különítettek el a költségvetésben erre, de ez a pénz sosem lett elköltve, és el is vitték a kasszából. Pikó vezetése alatt eddig ötödével csökkent az üresen álló önkormányzati lakások aránya, ami összesen több mint 250 újonnan kiadott lakást jelent. Hozzátette, hogy a társasházi pályázatokban még van mit behozniuk, de az önkormányzat elsődleges feladatának saját vagyona megtartását és a lakások fejlesztését tartja.

A Fidesz által „nem fejlesztésnek” nevezett átalakításokra annyit mondott, hogy ők a kerületben lakó emberek mindennapi életét élhetőbbé tevő intézkedésekre és fejlesztésekre helyezik a fókuszt.

Új kerületi támogatások rászoruló családosoknak

A következő napirendi pontról a Józsefváros Újság is beszámolt, és 3 fő pontja van. Az egyik, hogy szeptembertől elérhető lesz az önkormányzat bölcsődéztetési támogatása, s azok a családok igényelhetik, ahol bölcsődés korú gyermeket nevelnek és az egy főre jutó havi jövedelem kevesebb mint 100 ezer forint – a támogatás évi 60 ezer forint. A másik elem az, hogy háromszorosára emelik az iskolakezdési támogatást (5-ről 15 ezer forintra), ez minden első osztályos gyerek szüleinek jár szociális rászorultságtól függetlenül, külön kérelem benyújtása nélkül, A harmadik pedig a 14-18 éves diákoknak adható éves BKK-bérlettámogatás. Ez már rászorultsági alapon jár: 199 500 forintban állapították meg a jogosultsághoz szükséges egy főre jutó maximális havi jövedelmet, ez alatt járnak a támogatások. A javaslatot egyhangúan fogadta el a képviselő-testület.

Önkormányzati hirdetések a Klubrádióban, de nem csak ott

A következő téma a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) közszolgáltatási szerződésének módosítása volt. Pikó András szerint a módosításra azért van szükség, mert a – Rév8-hoz hasonlóan – a JKN is új feladatok elé néz, melyeknek azonban vannak költségvonzata. A JKN-nek juttatott kompenzációemelés mértéke 79 932 000 forint.

Ennél a napirendi pontnál azonban ismét lehetőség nyílott egy kis politikai adok-kapokra, mivel az előterjesztés szerint az önkormányzat szerződést köt a Dikh Rádióval 1,8 millió forint és a Klubrádióval 2,26 millió forint értékben, hogy azok népszerűsítsék a JKN Zrt. divíziói és az önkormányzat programjait.

Erre csapott le Vörös Tamás, mondván, hogy így baloldali médiumot támogat a kerületvezetés, és megkérdezte Lágler Péter vezérigazgatót, hogy a szerződéskötésre kitől kapott utasítást, valamint megkérte, hogy a szerződéstervezeteket és a teljesítési igazolásokat küldje el a Fidesz képviselőcsoportjának.

Lágler ez utóbbira ígéretet tett és elmondta, hogy senkitől nem kapott utasítást semmire. Gondos Judit (szintén Fidesz) pedig azt kérdezte, hogy más rádiók irányába is tapogatóztak-e, vagy eleve csak a Klubrádióval akartak szerződést kötni. Pikó András is megszólalt, hogy nemcsak a Klubrádióval terveznek együttműködést, hanem a Dikh Rádióval is, és ez szerepelt is az előterjesztésben, ezenkívül arra kérte Gondost, hogy nevezzen meg még olyan rádiókat, akik szóba jöhettek volna (merthogy szerinte az összes szóba jöhető adót beszántották).

A csörte ebben a mederben folytatódott tovább, a fideszesek nem hagyták a témát elengedni, gyakran még olyan kérdéseket is újra feltéve, melyekre már egyébként választ kaptak. További szála volt ennek a napirendnek a káptalanfüredi strandon parkoló vitorláshajók ügye is. Itt az történt, hogy a hajótulajdonos vitorlásklub és a JKN közötti per lezárult, de az ítéletet még nem ismeri az önkormányzati cég, mert nem vették át (nem volt ítélethirdetés, írásban küldték át a feleknek).

Köztéri piszoárok a részvételi költségvetésben

Ez a napirendi pont arra szolgált, hogy a képviselő-testület jóváhagyja a részvételi költségvetésről szóló közönségszavazás eredményét. A projektről és eredményekről itt írtunk:

Ennél a pontnál is vita alakult ki, melynek a fő irányai a következők voltak: egyrészt a fideszes képviselők felvetették annak a lehetőségét, hogy a szavazáson nem józsefvárosiak is szavazhattak, mert szerintük nem volt olyan „validálási” módszer, ami kiszűrte volna a nem a kerületben élő szavazókat, sőt Vörös Tamás odáig ment, hogy a szavazásban akár chatbotok is részt vehettek.

A képviselő kalkulációja szerint egy szavazat 41 ezer forintjába került az önkormányzatnak, miközben „nem tudjuk, hogy valóban józsefvárosiak szavazták-e meg, ezért irreleváns a szavazás eredménye, senki nem tud ebben a kérdésben felelősséget vállalni, ez csak egy eljátszott részvételiség” – sorolta aggályait Vörös, míg párttársa, Sántha Péterné a szavazásban részt vevők számát kevesellte. A nyertes ötletek között szerepelt utcai piszoárok létesítése is, ennek kapcsán Vörös megjegyezte, hogy a tervben az szerepel, hogy azokat majd önkéntesek fogják takarítani, szerinte ez is nehezen elképzelhető: „Ha nem rendelünk ehhez a feladathoz felelősségi kört, költségvetést, akkor ez teljesen értelmetlen, mindig lesznek olyanok, akik nem szakszerűen használják majd ezeket, ezért többletköltségek fognak keletkezni, kérem, töröljék a tételt az ötletek közül.”

Rádai Dániel alpolgármester válaszában azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat afelől, hogy valóban kerületiek szavaztak-e: „Biztosíthatom a testület tagjait, hogy emberi élőlények, sőt józsefvárosiak szavaztak, szigorú feltételei voltak a folyamatnak, konkrétan és objektíven megszabtuk ezeket a működési elveket és folyamatokat.” Udvarhelyi Tessza, a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) vezetője elmondta, hogy az online szavazás a http://reszvetel.jozsefvaros.hu oldalon történő regisztrációhoz volt kötve, amelynek során a felhasználó nyilatkozott arról, hogy kerületi lakos és meg kellett adnia a lakcímét is. Ezen a felületen csak józsefvárosi lakcímet tudott megadni, mert a rendszer csak a lakcímnyilvántartásban szereplő címeket engedte rögzíteni. Ha ilyet nem tudott megadni, akkor a rendszer nem engedte szavazni. Ha megadta a lakcímét a rendszer ez alapján sorolta be a megfelelő körzetbe és tette lehetővé, hogy a sajátjában két szavazatot tudjon leadni. „A regisztrációkat mindennap ellenőriztük, és nem találtunk visszaélésre utaló nyomot.”

A regisztrációk eloszlása a kerületben egyenletes volt. A megadott e-mail címek alapján sem valószínűsíthető, hogy chatbotok álltak volna mögöttük. A személyes szavazás minden esetben önkéntes vagy munkatárs jelenlétében történt a Részvételi Pontokon és standjaiknál, így biztosítva, hogy egy szavazó csak egy szavazólapot töltsön ki. Itt a lakcím bemondása alapján az önkéntes/munkatárs segített beazonosítani a szavazó körzetét. A szavazólapon szerepelt egy nyilatkozattétel arról, hogy a szavazó a kerületben él, elmúlt 16 éves, és nem szavazott másik felületen. „Ha ezt nem töltötte ki, akkor a szavazólapot érvénytelenítettük.” „Ahogyan tavaly (és ahogyan a világban oly sok helyen), úgy idén sem igazoltuk a lakcímet lakcímkártyával, mert Józsefvárosban sokan nem tudnak bejelentkezni az általuk lakott ingatlanokba.”

Udvarhelyi azt is elmondta, hogy a tavalyi évhez képest megduplázódott a szavazatok és a szavazók száma: „Ez egy pozitív növekvő tendencia, bár igaz, lehetett volna még több szavazó.” Az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós pikírten jegyezte meg, hogy jövőre a projekt promotálásába a Fidesz helyi lapja is besegíthetne: „Jövőre kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy a Hírnyolc is segítsen hírét vinni a szavazásnak, legyen már valami haszna is az újságjuknak.” A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz a szavazás egy főre jutó költségét illetően igazította ki Vöröst: „Az egész 4 és fél millióba került szavaztatással, promótálással együtt, a képviselő úr valószínűleg az egész KRI-költségvetésből számolta ki ezt az összeget, de ez így nem helyes, 3065 forintba került egy szavazat.”

A piszoárral kapcsolatban Szarvas így nyilatkozott meg: „Ezek pusztán technikai kérdések, ne hagyjuk, hogy ilyenek kisiklassák az egyébként jó és hasznos elképzelést, hiszen annál minden jobb, mintha az emberek a házfalakat használják piszoárként.” A szavazáson egyébként összesen 1465 józsefvárosi lakos vett részt, 916-an online, 549-en papír alapon adták le a szavazatukat, közülük 96-an érvénytelenül töltötték ki a szavazólapot. Összesen 6624 érvényes szavazatot adtak le a szavazás időszaka alatt. A javaslatot 10 igen, 4 nem ellenében elfogadták.

Közösségi kertészkedés: hogyan lehet csatlakozni?

A következő pont a Magdolna utca 24. szám alatti telekingatlanon lévő közösségi kertről szólt. A képviselő-testület még májusban döntött egy pályázat kiírásáról, „A konténeres művelésre alkalmas telekingatlanon, fának és bokornak, cserjének nem minősülő zöldség- és gyümölcstermesztés céljából közösségi kert fenntartása tárgyában” címmel. Az egyetlen pályázó a Grundkert Környezettudatos Közösségfejlesztő Egyesület volt (velük egyébként is volt már egy együttműködési megállapodása az önkormányzatnak, ez az egyesület az üzemeltetője, közösségfejlesztője a kertnek most is).

Vörös Tamás megkérdezte, mi a jelentkezés metódusa akkor, ha egy ott vagy a környéken lakó szeretne kertészkedni: „kihez kell, hogy forduljon, hol adhatja be a kérelmét, és ki dönt a felvételről” – kérdezte. Camara-Bereczki Ferenc Miklós válaszában elmondta, hogy van a kertnek 3 koordinátora – ezeket egyébként a kert közössége választja meg –, nekik kell írni, és amikor felszabadul egy parcella, akkor a jelentkezőkkel interjút csinálnak, így lehet elnyerni. Camara-Bereczki megjegyezte, hogy fontos különbséget tenni a pihenőkert és a közösségi kert között: „Előbbi egy olyan nyitott tér, ami mindenki számára nyitva áll, de például a Magdolna utca 24. esetében a kert úgy működik, hogy csak a kertművelők és vendégeik mehetnek be, ők rendelkeznek kulccsal.”

Soós György (Fidesz) módosító indítványt nyújtott be, azt javasolta hogy a kert bejáratánál legyen kihelyezve egy tábla az egyesület elérhetőségeivel. A módosítót a képviselő-testület befogadta, a javaslatot pedig egyhangúlag támogatta.

Roma gyakornoki program

A következő pont a „Józsefvárosi Roma Gyakornoki Program” folytatásáról szól, ami az önkormányzatnál zajlik az idei évtől. Vörös Tamás megkérdezte, hogy a programban kik a mentorok, milyen kompetenciák alapján lettek kiválasztva, de választ erre írásban kért, amire ígéretet is kapott. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Hivatali ügyintézés: lesz-e sorban állás?

A következő napirendi pontban a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Iroda ügyfélfogadási rendjének módosításáról volt szó.

Vörös Tamás szerint az új nyitvatartással lecsökken a lakosság hivatali ügyintézési lehetősége: „kizárják a józsefvárosi polgárokat a hivatalból, a javaslatot nem fogjuk támogatni” – mondta. Vörös Szilvia aljegyző tájékoztatásul elmondta, hogy a polgármesteri hivatal ügyintézési napjai hétfő, kedd és szerda, míg

„tehát nem csökken az ügyfelekre fordítható idő” – mondta. A javaslatot 10 igennel és 6 ellenszavazattal elfogadták.

Befogadó Óvodák Program: enyhén növekvő gyermeklétszám

Ezután a 2023/2024. nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározása volt napirenden. Az indítható óvodai csoportok számát mindig a fenntartó (az önkormányzat) határozza meg az adott nevelési évben, ezért volt szükséges erről dönteni. Csakúgy, mint tavaly, idén is 51 csoport fog indulni, a Józsefvárosi Óvodák gyermeklétszáma tavaly októberben 1166 fő volt, míg az idei év beiratkozás utáni gyermeklétszáma az augusztusi pótbeiratkozás nélkül is magasabb, 1172 fő. Erőss Gábor alpolgármester szerint „sikeres a Befogadó Óvodák Program, vonzó az óvodák kínálata, kérem, támogassák a javaslatot”. A napirendi pontot egyhangúlag elfogadták.

Fotók: Mile Máté