A könyvben Káli-Horváth Kálmán több szerzőtársának olvashatjuk írását, melyek mindegyike segít megérteni a romákat és az inkulturáció lényegét is (inkulturáció: az Evangélium beépítése a népek kultúrájába). Dr. Balog Győző Jánost 2017-ben szentelték fel mint a Magyarországi Görögkatolikus Metropólia első cigány származású papját. Ugyanebben az évben védte meg A magyarországi görögkatolikus cigánypasztoráció kezdetei 1936–2016 című doktori disszertációját. Az albumban tanulmányát olvashatjuk a cigányok pasztorációjának teológiai megalapozásáról.
Mári Katinka a magyarországi pharrajimos eseményeit vázolja, Kovács Dezdemóna pedig a roma történelmi emlékezet feldolgozásához közöl adatokat és módszertani segédanyagot. Dr. Balogh Róbert református lelkipásztor a keresztény felekezetek és a romák Krisztusban történő egymásrautaltságát hangsúlyozza. Surman László pünkösdi lelkipásztor a gyülekezetek szerepét állítja középpontba. Káli-Horváth Kálmán, a könyv szerzője és szerkesztője, kommunikációs szakember, író, költő, előadóművész, képzőművész, a Budapesti Református Roma Szakkollégium vezetője.
A könyvben található szövegek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a befogadó egyház szeretetszolgálatot végző munkatársai és a gyülekezeti közösségek tagjai megismerjék a romák történelmi és kulturális hátterét. Hogy megértsék és ne alacsonyabb rendűeknek tekintsék őket, hogy az elfogadás ne csak látszólag történjen meg, hanem egyenrangú félként, testvérként közeledjenek hozzájuk, testvéri sorsközösséget vállaljanak velük.
Kálmán mindamellett a festményeiből is válogatott a kötetbe, valamint saját szépirodalmi szövegeiből is kapunk ízelítőt. De olvashatjuk Bari Károly, Nagy Gusztáv, József Attila, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós témába vágó költeményeit is, magyarázatul a cigányság helyzetének feltárására, valamint eredetmondákat, és a magyarországi cigány himnuszt is elemezi. A szembenézés című fejezetben pedig valóban szembesíti és vádolja az egyházat és annak tagjait: „…amikor minket hajtottak vagonokba és a haláltáborokba, ugyan néztetek ránk, de nem volt ábrázatunk kívánatos! Utáltatok és az emberségünkben magunkra hagytatok, minden fájdalom és nyomorúságot hagytatok ránk zúdulni! …a ti bűneitekért kaptunk véres sebeket, a ti vétkeitek miatt nyomorítottak meg minket, hogy vissza ne térhessünk a halálból. A ti hamis békességetek árát rajtunk verték le.”
Végső soron mindennek az alapvetése az, hogy
Isten nem személyválogató, s hogy Krisztus a romákért is meghalt a kereszten.
Ennek tudása évszázadokon keresztül a cigányok felé való szolgálatban nem talált halló fülekre. A keresztény egyházak a legutóbbi időkig távol tartották magukat a romáktól, nem engedték be őket a templomaikba. De a romáknak is meg kell ismerniük ezeket az isteni kinyilatkoztatásokat, hogy ők is tisztában legyenek saját emberi méltóságukkal.
A keresztény egyházak mára felismerték a cigányok pasztorációjának szükségességét, de annak kiteljesedése még nem történt meg egészen, noha régóta úgy véljük, hogy az egyházaknak rettentően nagy szerepe lehet a romák integrációjában, a társadalmi békés együttélésben, az előítéletek lehetséges felszámolásában. Ehhez azonban azt kell elérni, hogy a romáknak személyes kapcsolata legyen a Megváltóval. A pünkösdi felekezetek közelítettek így a romákhoz, ám mégis azt látjuk, egyre-másra cigány gyülekezetek alakulnak cigány lelkipásztorral, gyülekezetvezetőkkel. Az egyházaknak voltaképpen azt kellene elérniük, hogy a romák ugyanúgy megtalálják a közösségüket a többségi gyülekezet tagjaival, ugyanolyan jól érezzék magukat az istentiszteleti alkalmakon, amennyire a maguk által alapított közösségeikben. A kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében.
Ehhez kaphatnak útmutatást, kellő ismereteket ebből a könyvből, melyet Újpesten, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban kialakított Roma Könyvtárban tanulmányozhatnak az érdeklődők, valamint elektronikus könyv formátumban is díjmentesen hozzájuthatnak.
