A budapesti nagyerdőről és a városi parkerdőről is szóltak ígéretek, ám a megvalósításról keveset lehetett hallani. 

Ami az állam dolga lenne Budapest zöldítésében, ott nem történik semmi, ami a fővárosé, az pedig halad. A budapesti állami parkfejlesztés projekteket a kormány leállította, pedig Vitézy Dávidék – még kormányzati szereplőként – csináltak szép látványterveket, jó sok pénzért. Aztán nem lett belőlük semmi. Nulla. Küzdenünk kell azért, hogy a kormány megtegye, ami a kötelessége. Budapest azonban tovább zöldül. Elkészítettük a terveket a Népliget, az Óbudai-sziget, a Gellért hegy és a Mocsárosdűlő fejlesztésére, megszereztük a város további zöldítéséhez az uniós forrásokat. Ha nem bízhatunk a kormányban, nem is várunk rájuk, megyünk tovább a következő ciklusban. Megújítjuk, európai uniós forrásból, többek között a Nagykörutat, a pesti alsó rakpartot és közterületek sokaságát a kerületeknek biztosított 25 milliárd forintos Egészséges Utcák pályázatból. És június 4-étől mindenki megcsodálhatja a Rózsakertet a Gellért-hegyen. 

Hogyan értékeli a főváros klímapolitikáját? 

Behoztuk 20 év lemaradását. Amikor átvettük a hivatalt, senki sem foglalkozott a klímavédelemmel. Szemléletet és tempót kellett váltani. A 2010-es években 2 nap volt, amikor Budapesten a 30 fokot meghaladta az átlaghőmérséklet. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, rövidesen 50 ilyen nap is lehet egy évben, azaz az év felében nyár lesz. Az is tudható, hogy az extrémen forró napokon mintegy 15 százalékkal nő az elhalálozások száma, tehát zöldítéssel, árnyékolással életeket menthetünk. Akadnak a városnak szerencsésebb részei: van olyan budai kerület, ahol a zöldfelületek aránya eléri a 75 százalékot, de a város közepén, ahol sűrűn sorakoznak egymás mellett a házak és sok a beton, nincs, ami megtörje a hőhidakat. Ha nem cselekednénk, hőgutát kapnánk. Nem maradunk tétlenek. Minden, amit teszünk – és amit a szűklátókörűség, a megszokás, vagy pusztán a politikai propaganda miatt sokszor támadnak – erről szól: megerősíteni Budapest ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben.

Az elmúlt években valamelyest javult a levegő minősége Európában és Budapesten, ám még bőven van mit tennünk. A levegőminőség javításához hozzájárult az elmúlt években elültetett több mint 30 ezer fa, a 285 új busz, 48 új troli és 26 új villamos, valamint a kerékpárosbarát fejlesztések sora. Kivezettük az összes alacsony környezetvédelmi besorolású buszt a BKV flottájából. Az autóforgalom további mérséklése nélkülözhetetlen feltétele a levegőminőség javításának, mivel a járműpark megújulása az elmúlt években lelassult, és az agglomerációban növekszik a dízelautók száma. Budapesten az autóval megtett utak fele az agglomerációból érkező autóktól származik, a fő előrelépést az agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztésével lehet elérni.

A legkisebb beruházással legnagyobb eredményt azonban a szilárd tüzelés teljes kiváltása jelentené. Budapesten a háztartások nagyjából 10 százaléka rendelkezik szilárd tüzelésre alkalmas kéménnyel. Sok család a téli hónapokban azzal fűt, amivel tud. Nem ők tehetnek erről, nem is hibáztatjuk őket, ám önkéntelenül is szennyezik a város levegőjét. Uniós forrásból indítunk programot ezeknek a háztartásoknak a megsegítésére, az energiaszegénység felszámolására, a város levegőjének jelentős javítására. 

Régóta ígéret a pesti fonódó villamos kialakítása, a 3-as és 4-es metró meghosszabbítása, a 2-es metró és a HÉV összekapcsolása. Mire lehet számítani? 

A Haller-delta megépítése a pesti fonódó első eleme, összekötöttük Pesterzsébetet a belvárossal. Fontos, hogy akadálymentes legyen a közösségi közlekedés, és hogy a kimaradó lakótelepeket bekössük a meglévő hálózatba. A légkondicionált, alacsonypadlós jármű ma már jogos elvárás. Budapest eddig is a villamosok városa volt, szeretnénk, ha ez még inkább így lenne. Előkészítés, tervezés vagy kivitelezés előtt áll 4 nagyobb projektünk: a Határ út és a kispesti Tulipán utca között közlekedő 42-es villamos meghosszabbítása a Gloriett-telepre, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos, ahol a Deák tér és a Lehet tér között építenénk villamospályát, a Műegyetem rakparti villamos a Szent Gellért tér és a Dombóvári út között, illetve a Szegedi úti fejlesztés, ahol a Nagy Lajos király útja és a Béke tér között járhatna villamos. Ősztől 51 új spanyol jármű érkezik, ezeket egyrészt azokon a vonalakon osztjuk majd szét, ahol részben ma is ilyen villamosok járnak, de megjelennek új vonalakon is. A 327 ma közlekedő villamos 30 százaléka alacsonypadlós, de az utasok 60 százalékát már ilyen járművek viszik. A járműpark felújítását folytatni szeretnénk, nagyjából 110 új villamosra írunk ki közbeszerzést. Jelenleg Budapest jelentős részén, leginkább a külvárosokban nem éri el a közösségi közlekedés részesedése az 50 százalékot. Ennek javítására kellenek az új villamosvonalak, hogy vonzó, átszállás nélküli kapcsolatot hozzunk létre ezeken a területeken is. A külső kerületekben is az 50-60 százalékos részarányt kell elérni. Ezt ott, ahol jó a hálózat, már elértük. 

Mit lenne legfontosabb megvalósítani a kormány által elkaszált beruházásokból? 

Sok van, nehéz rangsorolni. Budapesten az állami HÉV az egyetlen jármű, ami nem fejlődött az elmúlt években, pedig erre nagy szükség van. Az államra lettek bízva projektek, még technikai segítséget is adtunk a kormánynak a HÉV fejlesztésére, ezért ezt mondanám elsőnek. A második a Diákváros létrehozása, a harmadik a csepeli parkerdő. 

Mivel kevés pénzzel gazdálkodik a főváros, bevonható-e a magántőke a felújításokba, fejlesztésekbe úgy, hogy a köz érdekét szolgálja? 

A fejlesztések esetében együtt kell – vagy inkább kellene – működni a magántőkével. Például az ingatlanfejlesztés főként magánkézben van. A kerületek és főváros érdemi beleszólását a kormány – kiemelt beruházásnak minősítve az építkezéseket – legtöbbször ellehetetleníti. Józsefvárosban is ez a helyzet, az állam – a helyiek feje felett döntve – elveszi a lakhatást. De elindítottuk a Budapest Global kezdeményezést, a város és az itt működő legnagyobb cégek együttműködési fórumát azért, hogy a magántőke a közérdeket is szolgálja. 

Sok üzlethelyiség van zárva a Nagykörúton. Mit tett és mit tervez tenni a főváros? 

Megszereztük az uniós forrást, a Nagykörút megújítása a következő ciklus nagy fejlesztése. A forgalomcsillapítás, a forgalmi szerepek újragondolása megtörtént, a teljes megújítással visszaadjuk a Nagykörút régi fényét. Ennek csak egyik része a közterület megújítása. Legalább annyira fontos az üzletek megújítása, ám ebben kevesebb a fővárosi mozgástér, mivel kevés a fővárosi tulajdonú üzlethelyiség, ezért a kerületekkel közösen koordináló szervezet kell vállalkozásfejlesztésre; a Margit-negyed életre keltése jó példa erre. 

Terveznek-e forgalomcsökkentést a Rákóczi úton? Részben a hatalmas autóforgalom miatt ennyire kihalt. 

Ciklusonként követik egymást a nagy közterületi megújítások, hiszen erre idő kell és az anyagi lehetőségek is a fokozatosságot indokolják. Ciklusonként egy nagy projektet készítünk elő és egyet kivitelezünk. A következő ciklusban a Nagykörút és a rakpart együttes megújítása a feladat, és eközben előkészítjük, megtervezzük a Rákóczi út megújítását. Aki azt mondja, hogy hamarabb is lehetséges, az becsapja a budapestieket. A Rákóczi úton is előnyben részesítenénk a közösségi közlekedést, gyorsítanánk a buszközlekedést, biztosítanánk a biztonságos kerékpározás feltételeit. 

Korábban azt ígérte, hogy felülvizsgálják a fővárosi önkormányzat rendszerváltás utáni gazdálkodását, az előnytelen szerződéseket felbontják és visszaszerzik az önkormányzati vagyont, ingatlanokat és cégeket. Sikerrel járt? 

Pontosan azt csináljuk, amit ígértünk. Visszaszereztük az elkótyavetyélt vagyont, visszaszereztük a csatornázási műveket, fővárosi tulajdonba vettük a közvilágításért felelős cégünket. Az összevont közműcég létrehozása olcsóbb és hatékonyabb működést eredményezett. A város pénzügyi helyzetéről szóló vitáinkat a kampány elejére sikerült lezárni, hiszen kaptunk róla 2 hivatalos papírt. Az Állami Számvevőszék jelentése kimondta, a kormány annyi pénzt vett el Budapesttől, hogy ma mi finanszírozzuk az államot és nem fordítva. Kimondta azt is, hogy Budapest a pénzét 3 dologra költötte leginkább: fejlesztésekre, a megnövekedett energiaköltségekre és béremelésekre. Büszke vagyok a fejlesztésekre, és hogy a megsokszorozódott költségek okos kezelésével tartottuk működésben a várost, de arra is, hogy az infláció, megélhetési válság közepette is megbecsültük a Budapest-család dolgozóit.

A másik papír egy hitelminősítőtől érkezett pár napja, a verdikt: a költségvetés kezelése a kihívásokkal terhelt működési környezetben is megfelelő. A „kihívásokkal terhelt környezet” találó megfogalmazás. Azzal kezdtük 5 éve, hogy egyhangúlag megszavazta a közgyűlés a város működésének átláthatóságát biztosító „Ez a minimum” programot. Úgy helyes, ha ennek teljesítését számon is kérik a városon, meg is tették ezt az átláthatósági programot kidolgozó civil szervezetek. Budapest az átláthatósági lista első harmadában van, az audit szerint a programot ebben a ciklusban 75 százalékban teljesítettük, nagyot léptünk előre a nyilvános szerződések és közbeszerzések, valamint az átlátható költségvetési gazdálkodás terén. Most az a feladat jön, hogy a 75 százalékot tovább tornásszuk fölfelé, egészen 100-ig. 

Budapest 150 éves születésnapjára sok programot szerveztek, de nem épült valami maradandó is. Kinek a hibája ez? 

Néha furcsa, mennyire rövid az emlékezet a gyors hírek világában. És a Lánchíd? A Blaha? A 3-as metró megújítása? A Merlin? Ezek mind-mind a város születésnapjára készültek el, és itt maradnak velünk még 150 évig. A születésnapra telepített rózsakert most már teljes pompájában megcsodálható a Gellért-hegyen. Budapestnek lett nagyregénye, lettek színpadi művei, lett zeneműve, de még tortája és bora is, de ami a legfontosabb: Budapest a születésnapon is bebizonyította, hogy a sokszínűség a nagyszerűség forrása, és hogy ez a város erős közösség. 

A Városháza parktól a lakásügynökségig több olyan 2019-es ígéret is volt, ami még mostanra sem készült el, csak megindult a létrehozása. Miért ennyire lassúak a folyamatok a fővárosban? 

Megint hadd kérdezzek vissza: tényleg elfelejtettük, hogy ennek a ciklusnak egy teljes éve elment a járvány kezelésével? Elfelejtettük, hogy egy másik évet az energiakrízis kezelésével kellett töltenünk, amikor a kiadásaink gyakran százszorosára nőttek? A kormány és a válság egy teljes év bevételét vette el a várostól. Ehhez képest működött a város és fejlődött, mert Budapest szabadabb, zöldebb és szolidárisabb város, mint bármikor korábban.

A Városháza park 30 évig volt elzárt terület parkoló autókkal, május 17-ike óta bárki a saját szemével megtekintheti, hogyan adtuk azt vissza a budapestieknek, összesen 7 ezer négyzetmétert vehetnek újra birtokba. A három metró találkozásánál, egy zöldfelületekben ennyire hiányos belvárosi területen ez nagy lépés a zöldebb belváros és a „város főtere” irányába. Ami most történik, az a Városháza park kialakításának 5. fázisa. Volt nyílt tervpályázat, aztán következett a Merlin épületének rehabilitációja és a Károly körúti homlokzat felújítása, megnyílt a Városháza gyalogos passzázsa, most megnyílt a pop-up park. A következő lépés a végleges park kialakítása lesz a tervpályázat eredményének megfelelően. Ez összetett folyamat.

Ami a lakásügynökséget illeti: annak elindításához előbb meg kellett szerezni az uniós forrásokat, ha nem ilyen kormánya lenne az országnak, akkor azok előbb érkeztek volna. De a Budapesti Lakásügynökség elindult, mert meggyőződésem szerint az önkormányzatok ma azzal tehetik a legtöbbet – és leggyorsabban – a lakhatási válság enyhítéséért, ha a lakásügynökségi modell keretében közreműködnek abban, hogy a magánlakások tulajdonosai az üresen álló, valami miatt nem hasznosított lakásaikba megfizethető áron fogadjanak be bérlőket. Harminc év hibás lakáspolitikájának minden hátrányát nem tudjuk egyetlen csettintésre megoldani, de Budapesten a következő években 20 milliárd forintot fogunk elkölteni lakbértámogatásra, önkormányzati bérlakások felújítására és a piacon megtalálható üresen álló lakások bevonására. 

A főváros megjelenhetne saját hanggal egy fővárosi ingyenes hetilappal, jobban kommunikálhatna a lakókkal, egyelőre az Énbudapestem blog próbálná ezt a célt szolgálni… Lesz ilyen budapesti újság a budapestieknek? 

Az Énbudapestem nem blog, hanem fővárosi közszolgálati portál. Kipróbáltuk a nyomtatott változatot, egyelőre azt látom, jó a fogadtatása. Persze ez pénzbe kerül, abból pedig kevés van, és most először kapok olyan kérdést, hogy miért nincs újság, hisz általában olyat kapok, miért költünk egyáltalán a városlakókkal való kommunikációra. Szóval, ebben igényeinket a lehetőségeinkhez kell igazítani. 

Mivel 2024-től már nem a kerületi polgármesterek alkotják a közgyűlést, hanem a listáról lehet bejutni, a Kutyapárttal, a TISZA párttal kell majd valószínűleg egy győztes polgármesternek alkukat kötnie. Felkészült erre? Tárgyalt már Magyar Péterrel? 

Olyan választási kampány zajlik most, aminek kereteit, a választási szabályokat az akaratunk, a józan ész és Budapest érdekeivel szemben erőszakolta rá a kormány a városra. Sok jelenlegi polgármester bizonyosan nem lesz tagja a következő fővárosi közgyűlésnek. Szerintem ez így nincs rendjén. Budapest érdekei szempontjából nincsen rendjén. Budapest természetes állapota, hogy a polgármesterek itt üljenek a fővárosi közgyűlésben. Ezt felülírta a kormány választási törvénye. Ezért kezdeményezem, hogy hozzuk létre a Polgármesterek Kamaráját. Azt a testületet, ahol minden kerület polgármestere, függetlenül attól, bekerül-e a fővárosi közgyűlésbe, beleszólást kap a közgyűlés munkájába. Így állíthatjuk vissza Budapest normális működési rendjét, és tehetünk azért, hogy a jövőben se telepedjenek rá a mégoly legitim pártérdekek az itt lakók érdekeire. Eddig is, ezután is két dologhoz tartom magam: a magánérdekek helyett csakis a közösség érdekét szabad és kell képviselni a fővárosi közgyűlésben, és velem főpolgármesterként ezen alapelv alapján csak az nem tud együttműködni, aki nem akar.

Vannak a pártok listáin olyanok, akiket lehet ismerni, lehet őket szeretni vagy nem szeretni, de meg lehet ítélni teljesítményüket a helyi közösségekben végzett munkájuk alapján. A Fidesz volt vagy jelenlegi polgármesterek helyett molinótartókat és kommenthuszárokat akar küldeni, lelkük rajta, ezt is értjük. De fontos lenne tudni, hogy az új szereplők vajon kiket akarnak küldeni. Van köztük lobbista, a NER-rel összefonódott pénzember, olyan cég vezetője, amelynek éppen a Fővárosi Közgyűlés a szabályozója. Szerintem ez nincs rendjén. Magyar Péter – akivel erről még nem volt módom beszélni, de rajtam nem múlik – korábban azt mondta, azért nem állít megyei közgyűlési listákat, mert a jelentkezők közül nem tudta kiszűrni azokat, akiket szándékosan küldtek, hogy hiteltelenítsék a pártot. Nekem úgy tűnik, hogy ez az egyedüliként felállított fővárosi lista esetében sem sikerült. Szóval arra készülök, hogy a köztársaságpárti többséget, amely eddig is irányította a várost – azt megerősítve, akár kiegészítve –, fogjuk továbbra is képviselni a szabad, zöld és szolidáris Budapest ügyét. Az én nevem 2 szavazólapon is szerepel június 9-én, aki ezzel egyetért, az ezt a hitet és ezt az elkötelezettséget 2 szavazattal is megerősítheti. 

Mit tart követendőnek a józsefvárosi vezetés gyakorlatából? 

A köztérmegújítási és fásítási program példa az egész város számára. És az a polgármesteri hozzáállás, fáradhatatlan tenni akarás is, amivel Pikó András barátom szolgálja a kerületet. 

A Rákóczi téri Vásárcsarnok gyakorlatilag haldoklik, nem sikerül revitalizálni. A piacok megújítása nem egyszerű, mit tesz majd ezért a főváros, ha ön marad a főpolgármester? 

Azt, amit Pikó Andrással közösen döntünk el, beszéltünk is már erről, hiszen mindketten fontosnak tartjuk, hogy funkcióval tudjuk megtölteni a csarnokot. A programomnak – amivel vissza fogjuk adni a budapestieknek azt az 5 évet, amivel ma kevesebb ideig élhetnek, mint más európai nagyvárosokban – fontos eleme az egészséges ételekhez való hozzájutás támogatása, ebben a piacoknak komoly szerepet szánok. 

Fővárosinak indult Józsefvárosban az Orczy úti zebra finanszírozása, végül a kerületnek kellett fizetnie, ahogy a Somogyi Béla utca felújítását is. Ez miért történt így? 

Azért, mert a válságok és a kormány ebben a ciklusban 358 milliárd forintot vett el Budapesttől, és azért, mert a főváros méltányos partneri viszonyban működik együtt Józsefvárossal. De közben megszereztük Budapestnek az uniós forrást az utcák és közterek zöldítésére, szóval ezeknek a fejlesztéseknek az árát többszörösen tudjuk majd visszaadni Józsefvárosnak.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf