Nem kis felhőszakadásban volt része csütörtökön a kerületnek, volt jégeső, szél, villámárvíz – számos felvétel is készült a pusztításról. Az elemek tombolásának a tárgyak látták kárát, ahogy Bardovits Gábortól, a Rendészeti Iroda irodavezetőjétől megtudtuk, többek közt:

• több helyen leszakadtak vagy életveszélyesen lógtak a cserepek (pl. Dobozi utca, Visi Imre utca, Dankó utca, Kálvária tér);
• a Csobánc utcában leszakadt egy ág a troli-felsővezeték közelében;
• az Üllői úton az SE klinika kertjében vagy a Baross utcában kidőlt egy fa;
• leszakadt a kéményseprőjárda a Koszorú utca 22-ben;
• a Kerepesi út – Dózsa György út kereszteződésben baleset történt;
• a Baross utca 118. tetején hét gázkéményt döntött le a vihar, a házat le kellett kötni a gázszolgáltatásról;
• a Horánszky utca 21-ben a Játékvár bölcsőde udvarára dőlt egy fa a szomszédból;
• a Mária utca 7. homlokzatáról díszítőelemek hullottak.

Füvészkert

De volt-e pusztítás a Füvészkertben? Szerencsére nem, megúszták a fák a vihart, nem dőlt ki egyik sem, nem tört ketté – nyugtatott meg minket Orlóci László, aki 2004 óta vezeti a Füvészkertet.

Ez azért is lehetséges, mert hosszú ideje foglalkoznak azzal, hogy tudományos módon segítsék a növények túlélését. Sajnos ez sem mindig elég, bizonyos természeti katasztrófákra nem lehet felkészülni, volt rá példa korábban, hogy sérültek a növények. 2015-ben például egy vihar miatt néhány napig be is kellett zárni a Füvészkertet.

Faápolás profin, rendszeresen

Ahhoz, hogy a fák jól érezzék magukat és minél hosszabb ideig élhessenek, rendszeresen átvizsgálják azokat a faápolók. Ez már több mint 30 éve zajlik a Füvészkertben, amióta ez a szakma létezik Magyarországon, azóta dolgoznak itt azon a terület legjobb szakemberei, hogy ne kelljen kivágni fákat. Ezek a szakemberek ma már az egyetemen és középiskolákban tanítják a faápolást, famentést. A vizsgálat gépi módon történik, a fák belsejét anélkül tudják feltérképezni, hogy a növényt megsértenék. Amennyiben pedig odvasodást vagy üregesedést tapasztalnak, akkor a faápolók mindent megtesznek, hogy meggyógyítsák a károsodást.

Nemrég volt is egy ilyen akció, aminél a kert egyik legidősebb fáját, egy sajmeggyfát kúráltak ki. Ez a fa már akkor itt állt, amikor a Füvészkert még nem létezett, a tavaly 250 éves intézmény 171 éve működik jelenlegi helyszínén. Az őshonos fa is több mint 250 éves, idősebb Józsefvárosnál is.

Egykoron kaszálók, kertek és ártér volt itt, annak egyik utolsó maradványa ez a fa is. Évek óta pusztult, gombásodott, de a faápolók idén felmérték az állapotát, és lekezelték, kitámasztották, ezzel megmentették még hosszú évekre a múlt néma tanúját. (A sajmeggyfa volt egyébként 2019-ben az év fája.)

A faápolók rendszeres munkájának hála ilyen óriási vihar esetén sem történik nagy pusztulás, az hogy 1-2 ág letörik vagy lehasad, az persze előfordul – de ez benne van a pakliban, és nem jelent akkora gondot. Viszont a Füvészkert gödi intézményében, a Huzella kertben csak 10 éve van tervszerű faápolás, és a tavalyelőtti nagy vihar, mely a Duna-partot végigtarolta, ott is óriási kárt tett. Idén márciusra tudtak rendet tenni, amikor megnyitották a nagyközönség előtt is a helyet. Addigra sikerült eljutni odáig, hogy a faállományt rendbe hozzák, és a nagyon sérülteket sajnos ki kellett vágni.

Aszály és nagy esők

Ilyen brutális mennyiségű esőnél különösen fontos az is, mit kezdünk a lehullott csapadékkal. Orlóci szerint ez egy nagyon fontos kérdés, a kerteket eleve úgy kell kialakítani, hogy a vízelvezetésre is legyen megoldás, különben az erózió is pusztít. Manapság sok szó van a szivacsvárosokról és esőkertekről, de ezt régebben is tudták az emberek, csak nem így nevezték. Viszont a túlzott betonozás miatt ma jobban látni az ilyen nagy esők következményeit.

Alapvetően kétféle szemlélet uralkodik a városgazdálkodásban is, az egyik szerint mindent le kell betonozni és gyorsan elvezetni az esővizet a Dunába; a komplexebb és természetbarátabb szemlélet viszont szeretné megtartani a nagyon értékes vizeket a talajba visszavezetve. Ez egy hatalmas mérnöki munka, ki kell számolni, hogyan kezelhető ez a nagy vízmennyiség. Erre ma már sokfelé van példa.

A szélsőséges időjárás következményeit látjuk jól, egy ilyen időszak után, mint a mostani nyári aszály, amikor hosszú hetekig semmilyen csapadék nem esett. Ez azonban nem feltétlenül jár azzal, hogy az éves csapadékmennyiség is lecsökken, csak az eloszlásuk lesz hektikusabb. A száraz időszakok után hirtelen nagy mennyiségű csapadékok jöhetnek. Most idén 300 mm alatt van Budapesten – az éves csapadékmennyiség tavaly egész évben volt 465 mm, 2020-ban 523 mm –, és a hátralévő időben még meglehet az 500, azaz lehetnek még hasonló nagy zuhék.

A nyári aszály ellen öntözéssel tudott a Füvészkert is védekezni. Az sem a legjobb megoldás, mert az öntözésnek is vannak hátulütői, a természetes vízpótlást nem lehet vele helyettesíteni, de legalább életben tudják tartani a növényeket. Az öntözés ráadásul drága is, a Füvészkertnek nincsen természetes vízbázisa, illetve ami van, az csak a tórendszer működtetésére elegendő. Az öntözővizet a hálózatból kell vételezni, ami után csatornadíjat ugyan nem kell fizetni, de ez így sem olcsó.

Nyitókép: Mile Máté