A csábítóan békés, a nyár vidámságait kínáló Duna-parton önfeledten sétáló turisták közül kevesen tudhatták, milyen alkalomból gyűlt össze a tömeg ezen a kellemes nyári délutánon és helyezett koszorúkat a komor pompájában tündöklő roma holokauszt emlékmű mellé.
A megrendültség tapintható volt a levegőben.
„Ha ennek a gonoszságnak a mértéke elbeszélhetetlen, megragadhatatlan, talán nincs is, ami feledtesse, jóvá tegye, enyhítse a porajmos bestiális bűncselekményeinek következményeit és fájdalmát” – mondta beszéde elején Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. Meglátása szerint a megsemmisítő táborok földi pokla az egyéni és családi tragédiák mellett generációkon átívelő traumákat okozott, és a mai napig hatással van az európai társadalmakra.
„Mi lehet a felelőssége nekünk, túlélőknek?” – vetette fel, majd az emlékezés fontosságán kívül a hétköznapok megélésének mikéntjét emelte ki, hogy átadjuk-e a gyermekeinknek az egymás iránti szolidaritást,
képesek vagyunk-e felszólalni, amikor a hatalom gyűlöletet szít.
Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos mindennapi tevékenységünk az, hogy a roma kultúrát is áthagyományozzuk az utódainkra. „Olyan korban élünk, amikor túlságosan gyakran erősödnek fel azok a hangok közéletünkben, amelyek az emberek közötti különbségeket hangsúlyozzák, érdekkonfliktusok szításával kívánnak rövid távú haszonhoz jutni, és amelyek azt sugallják, hogy az egyik ember szükségképpen csak a másik kárára gyarapodhat. Nekünk, döntéshozóknak óriási felelősségünk van abban, hogy ezeknek a rettenetes hangoknak megálljt parancsoljunk” – fogalmazott.
„Ha az emlékezetpolitikát nem akarjuk kiszolgáltatni a politikai pártoknak, nekünk, civileknek egységesen kellene fellépni, nem kellene hagyni, hogy
már most választási hadjáratot folytassanak a politikai pártok”
– vélekedett beszédében Daróczi Ágnes történész. „Az, hogy mi történik az emlékműnél, legyen közös felelősségünk” – tette hozzá.
A komáromi Csillagerődben több ezer roma származású embert tartottak fogva, sokukat később koncentrációs táborokba vittek. „Az emlékünnepség szervezőbizottsága nevében felkérjük a belügyi és kulturális kormányzatot, különösen Sztojka Attila kormánybiztost és Baán László miniszteri biztost, aki a komáromi Csillagerőd újjáépítéséért is felelős, hogy
az erődben alakítsanak ki emlékkiállítást a roma áldozatok emlékére”
– indítványozta Daróczi.
A megemlékezésen többek között Kalla Éva és Bari Károly egy-egy írása hangzott el, és mások mellett fellépett Lakatos Mónika Kossuth-díjas énekesnő is.
Fotók: Huszár Boglárka
