Május 16. a Roma Ellenállás Napja, de a történet, amin alapul, bizonytalan, és úgy tűnik, bizonyíthatatlan. Az identitásképzés szempontjából azonban nem annyira fontos a történeti hűség, sokkal inkább az, hogy mit gondolnak magukról egy kisebbség tagjai.

A rasszizmus elleni világnapon, március 21-én nyitotta meg a Romano Instituto – Cigányságkutató Intézet új telephelyét az erzsébetvárosi Damjanich utca egyik udvari, 70 négyzetméteres házmesterlakásában.

Alig több mint egy hónap múlva, április 11-én emlékezünk Lakatos Menyhért születésének századik évfordulójára. Jeles nap ez a magyar kultúrában: 1964 óta ezen a napon – József Attila születésnapján – ünnepeljük a költészet napját is. A Romano Kher és több civil szervezet összefogásával április 11-én, szombaton a Napházban rendezünk emlékestet Lakatos Menyhért tiszteletére.

A Józsefváros Újság mindig is kiemelt figyelmet szentelt a hazai és a kerületi romák életének, idén ezek a cikkeink voltak a legfontosabbak.

Úgy tűnik, nagyon aktuális téma lett a roma emlékezetpolitika: egyazon napon 3 eseményt is tartottak a fővárosban különböző helyszíneken.

Daróczi Ágnes nevét az 1972-ben megrendezett Ki Mit Tud? vetélkedőből ismerte meg az ország, amikor magyarul és cigányul mondott verset. Azon a nyelven, ami az akkori kurzus szerint nem létezett, ahogy cigány kultúra sem, mert törvényileg betiltották az erőszakos asszimiláció jegyében. A mai cigány fiatalok nem is tudják, micsoda öntudatra és bátorságra vallott a tinédzser lány népéért, az anyanyelvéért való kiállása a televízió nagy nyilvánossága előtt. Voltaképpen ezzel a tettével elindította a cigány emancipációs mozgalmat.

Átkozott, ezerszer átkozott az augusztus 2-ról 3-ára virradó éjjel! A halál uralkodik ezen az éjjel a cigányoknál. Tarolt, és tarolni akar. Kalla Éva Mata Andrásra is emlékezik.

Kevés kellett volna, hogy kirobbanjon egy etnikai konfliktus. Beszélgetés Magyarország egyik legnagyobb tragédiájáról és annak utóéletéről a Kesztyűgyárban.

A roma nép vándorlásának kezdetétől egészen napjainkig mindenkor nem romák írták meg, rakták össze a történetünket: törvényekből, rendeletekből, peres iratokból, saját értelmezésük szerint – a romák szempontjait figyelmen kívül hagyva. Daróczi Ágnes életrajzi könyve egyben az emancipációs küzdelem emlékezete, hiszen roma szempontból elemzi az elmúlt több mint ötven év eseményeit. Nem túlzok, ha azt állítom, a cigány történelem megismeréséhez járult hozzá.

„Ez nem regény, hanem dráma. Ahol nem a részletes leírás a fontos és a tárgyszerűség, hanem a dráma, vagyis az emberi cselekmények, az emberi konfliktusok. Ily módon a közösségeink nem regényeket írnak az elbeszéléseikben, hanem drámákat, és így adják tovább” – mondta Daróczi Ágnes a könyvének bemutatóján.