A TIT Budapesti Planetárum honlapján ez a szöveg fogadja a látogatót:
„Karbantartás miatt zárva. Az épület átfogó felújítása és műszaki fejlesztése miatt a Planetárium előreláthatólag 2019-ig zárva tart. A nyitás pontos időpontja még nem ismert.”
A beázással, elavult gépészettel már régóta küzdő intézmény éppen 40 évvel a megnyitása után, 2017 nyarán zárt be. A planetáriumot működtető és vagyonkezelő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 2018-ban kijavíttatta a tető szigetelését és 2019-re elkészültek a felújítás tervei is, amikre az építésügyi hatóság pecsétje is rákerült, a munka azonban még mindig nem kezdődött el.
Az rtl.hu cikke szerint az ügy leállásának hátterében a Planetárium zavaros tulajdoni helyzete állhat: az épület állami tulajdon – a TIT a tetőfelújítás miatt lemondott a tulajdoni hányadáról –, de a vagyonkezelői jog továbbra is a TIT-hez tartozik, míg a telek – a Népliget – 95 százalékban a fővárosé. Nekik kell megegyezésre jutniuk a Planetárium jövőjéről, bár ami a fővárost illeti, az rtl.hu meg nem erősített információja szerint a Planetárium 2371 négyzetméteres telekrészére az állam részére földhasználati jog van behegyezve már négy éve.
A Népliget megújítása szerepel a Fővárosi Önkormányzat Radó Dezső-tervében is, de csak 2027-re előirányozva. A Népliget ugyan Kőbányához tartozik, azonban a józsefvárosiak is sajátjuknak érzik és aktívan megszólaltak, amikor a főváros a lakossági véleményeket kutatta.
A Népliget Stratégiai Terve ennek a Radó Dezső-tervnek a része, és említést tesz a Planetáriumról, megjegyezve, hogy ez „parkban működő egyedüli kulturális funkció”, ami jelentős közönséget vonzana. A felújításába azonban a fővárosnak nincs beleszólása, de még a vagyonkezelő sem rendelkezhet önállóan, arról a tulajdonos állam fog dönteni.
A 2019-es határidőn már sokszorosan túl vagyunk, azóta csönd van a beruházás körül, és az utóbbi években a Népliget környékén történt nagyszabású fejlesztések során sem került szóba.
Ma már az is kérdéses, van-e értelme felújítani, egyáltalán, alkalmas-e még a helyszín a TIT által tervezett „komplex csillagászati létesítmény” megvalósítására. A terv szerint ugyanis a bezárt gellérthegyi Uránia csillagvizsgáló – az épületet egy intézetnek utalta ki a kormányzat – pótlására a Planetárium csillagvizsgálóval bővülne.
Ennek azonban éppen a Népliget mellett épült irodaházak, pláza, s legújabban a kézilabdacsarnok lehet az akadálya, ezek miatt mára ugyanis az éjszakai Népliget is fényben dereng a drasztikusan megnőtt fényszennyezéstől. A fényszennyezés miatt – negatív környezeti hatása mellett – nem, vagy alig láthatók a csillagok, ami a csillagászok legnagyobb ellensége.
A Népliget tehát ma már nem ideális helyszín csillagvizsgálónak, de az utóbbi években a planetáriumok szerepe is átértékelődött. A számítástechnikai eszközök fejlődésével mára könnyen és relatíve olcsón lehet planetáriumot építeni, és elterjedtek a mobil planetáriumok.
A józsefvárosi Deák Diák iskolában már 2016-ban mobil planetáriumban mutatták be a gyerekeknek az égbolt látnivalóit. Mindez persze nem jó hír az épület jövőjét illetően, és csak fokozza a bizonytalanságot.
A lassan pusztuló Népliget környékén az elmúlt években hatalmas beruházások folytak,
egy mintegy 2000 méteres sugarú körben csupán stadionokra 320 milliárd forintot költött a kormányzat, miközben nemcsak a Planetárium rendbehozatalára nem szántak pénzt,
de a kormányzati forrásmegvonások miatt a fővárosnak a fontos felújításokra, így a népligeti felüljáróra sem maradt forrása.
Nyitókép: A még működő épület már 2017-ben félig az enyészeté volt – Fotó: Pálinkás János
