Május 11-én, hétfőn reggel megkezdődött a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása. A meghallgatások az Országház különböző szakbizottságai előtt zajlanak, ahol a jelölteknek szakpolitikai kérdésekre kell válaszolniuk, ismertetniük kell terveiket, valamint a képviselők is kérdezhetik őket. A jelenlegi menetrend szerint a folyamat hétfőn és kedden zajlik, a miniszterek pedig már kedden le is tehetik esküjüket.

Az alakuló ülés

Az Országgyűlés alakuló ülését május 9-én, szombaton tartották. Az ülést Sulyok Tamás köztársasági elnök nyitotta meg. A házszabály szerint a korelnök, azaz a legidősebb képviselő, a fideszes Vitányi István vezette az ülést az új házelnök megválasztásáig. A hagyományt megtörve, a leköszönő miniszterelnök, Orbán Viktor nem vett részt az ülésen.

199 képviselő és 11 nemzetiségi szószóló nyújtotta be a megbízólevelét, jelentette be Sulyok Tamás, aki a képviselők eskütétele után ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy Magyarország ezer éve önálló államalkotó nemzetként mindig maga kívánt dönteni a saját sorsáról, s most történelmének újabb fejezetéhez érkeztünk: az áprilisi választások után új politikai korszak kezdődött. „A Tisztelet és Szabadság Párt

lehetőséget kapott a magyar emberektől az ország irányítására” – mondta a köztársasági elnök, és egyúttal gratulált az eredményhez, majd a jogállamiság fontosságát pedzette hosszan.

A jogállamiság és a jogbiztonság alapvető értékek Magyarországon, ezért minden hatalomnak és politikai döntésnek az alkotmányos keretek között kell működnie, mondta Sulyok Tamás – mindezt annak ellenére, hogy megválasztása óta egyszer sem lépett fel a Fidesz jogellenes politikájával szemben. Mindenesetre most felhívta a figyelmet arra, hogy a közéleti viták rendezésének alapja a kölcsönös tisztelet, valamint a törvények és a demokratikus szabályok betartása. „A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára […] a jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára […]”

Sulyok a beszéde végén bejelentette, hogy Magyar Péter elfogadta a felkérését, ezért őt javasolja Magyarország új miniszterelnökének.

Ezután ismertették a megalakult képviselőcsoportokat, azok létszámát és frakcióvezetőit. E szerint a 141 fős Tisza Párt frakcióvezetője Bujdosó Andrea Anna, a Fidesz 44 fős frakciójának vezetője Gulyás Gergely, a 8 fős KDNP-é Rétvári Bence lett, míg a Mi Hazánk hatfős frakcióját Toroczkay László vezeti.

Titkos szavazáson 193 igen és 2 nem szavazat mellett a tiszás Forsthoffer Ágnes balatonfüredi képviselőt házelnöknek választották. Ünnepélyes esküje letétele után Forsthoffer Ágnes arról beszélt, hogy tudja és érti, mekkora felelősség a neki szavazott bizalom, amivel nem hatalmat, hanem szolgálatot kapott. „Hitemből is tudom, hogy akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. A mai nap nem számomra, hanem a magyar nép számára nyit történelmi lehetőséget.” Azt mondta,

Szerinte az Országháznak ismét a magyar nemzet, valamint „a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás” otthonává kell válnia, nem lehet a pártpolitikai harcok vagy a hatalom fitogtatásának helyszíne.

A megszólalásokban tiszteletteljes párbeszédre, tényeken alapuló érvelésre és együttműködésre kell törekedni a nemzet egységét szem előtt tartva, mondta. Példaként említette az első magyar képviselőnő, Slachta Margit munkásságát. „Szeretet nélkül nincs élete, növekedése és boldogulása egy közösségnek.” Azt ígérte, a törvényhozásban minden magyar embert képviselni fognak, és senkit sem érhet hátrány származása, véleménye vagy életmódja miatt. Vallja, hogy a parlamenti munkának nyitottnak és átláthatónak kell lennie a társadalom, a civil szervezetek, a fiatalok és a sajtó felé is. Arról is beszélt, hogy az Országgyűlés tekintélyét csak közös munkával lehet helyreállítani, a politikusok feladata pedig az, hogy „hidat tudjanak építeni a szakadékok fölé is”. Éppen ezért az Országgyűlési Hivatal működésében is

a hangsúly a felelős gazdálkodáson és az érdemi törvényalkotáson lesz. „Ha így dolgozunk, akkor Szent István terve szerint utunk újra Európába vezet vissza.”

Forsthoffer Ágnes első házelnöki döntéseként bejelentette, hogy 12 év után ismét kihelyezik az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére. „Ehhez a szövetséghez tartozni ma is a magyar nemzet elemi érdeke. Kövesse ezt az első szimbolikus lépést számos másik, mellyel újra megbecsült tagjai leszünk Európa közösségének” – mondta.

Ezután az Országgyűlés alelnökeit és jegyzőit választották meg nyílt szavazáson. Alelnökök lettek: dr. Hallerné dr. Nagy Anikó (Tisza), Kőszegi Krisztián (Tisza), Vitályos Eszter (Fidesz), dr. Latorcai Csaba (KDNP), Dúró Dóra (Mi Hazánk). Törvényalkotásért felelős alelnök lett dr. Rák Richárd (Tisza). Jegyzőnek választották Berki Ákos (Tisza), Bodóczi István (Tisza), dr. Simon Zsuzsanna (Tisza), Néher András (Tisza), Rózsahegyi Áron (Tisza), Sóti Anikó Zsuzsanna (Tisza), Újvári Szilvia (Tisza), dr. Csuzda Gábor (Fidesz), F. Kovács Sándor (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), Németh Balázs Lajos (Fidesz), Varga Gábor (Fidesz), dr. Simicskó István (KDNP) és Dócs Dávid (Mi Hazánk) képviselőket. A megválasztásukkal megalakult a Házbizottság, az ülést a továbbiakban már a frissen megválasztott házelnök vezette.

Forsthoffer Ágnes indítványára az Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek alapján a TISZA Párt vezette kormány 16 minisztériummal működik majd. Emellett szavaztak az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra való tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről. Utóbbira azért volt szükség, mert a háborús veszélyhelyzet legutóbbi hosszabbítása május 13-ig szólt volna, így a döntéssel elkerülhetővé vált, hogy azok lejárta miatt jogi bizonytalanság alakuljon ki Magyarországon.

Magyar Péter hivatalba lépett

A következőkben 140 igen, 1 tartózkodás és 54 nem szavazat mellett Magyar Pétert miniszterelnökké választották, aki ezzel hivatalba is lépett.

A miniszterelnök az eskütétele után az ünnepi beszédében felidézte Batthyány Lajos, Teleki Pál, Nagy Imre és Antall József példáját, akik szerinte a hazáért vállalt áldozatukkal örök figyelmeztetést jelentenek minden magyar kormányfő számára. Azt mondta, tisztességgel, bátorsággal és alázattal szeretne dolgozni Magyarországért, ő is érzi a rá háruló felelősséget.

Arra is kitért, a történelem számos példát mutat arra, miként torzíthatja el a hatalom a politikusokat, és hogyan veszíthetik el kapcsolatukat azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazásukat kapták. Éppen ezért a miniszterelnöki pozíciót

kívánja használni, és idézte Antall József gondolatát is, miszerint a vezető addig szolgálhat, amíg munkája hasznos a nemzet számára.

Nem tartja magát különbnek másoknál, megválasztása annak eredménye, hogy az emberek változást – kormányváltást és rendszerváltást – akartak, mondta. Magyarország erejét a kitartó, becsületes emberek adják, akik nap mint nap dolgoznak a családjukért és közösségükért. „A bizalom, amelyet kaptunk, egyszerre megtiszteltetés, súlyos erkölcsi kötelezettség, de csodálatos érzés is. Csodálatos érzés, mert ezért az országért dolgozni felemelő dolog. Nincs még egy hely a világon, ahol ennyi tehetség, ennyi kitartás, ennyi fájdalom és ennyi élni akarás sűrűsödne össze egyetlen nemzet történetében. Magyarország azért csodálatos, mert újra és újra talpra tudott állni. Akkor is, amikor már sokan lemondtak róla.”

Az ország megújulásához szembenézésre, igazságtételre és megbékélésre van szükség, mondta Magyar Péter. Élesen bírálta az elmúlt évtizedek politikáját, a Gyurcsány- és Orbán-érát egyaránt, amelyek morálisan lesüllyesztették, megosztották az országot, és kimerítették gazdasági és társadalmi tartalékait. „És amikor mindezért vállalni kellene a felelősséget saját politikai közösségük és az ország felé, elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket. Az, hogy nem ülnek ma itt, pontos látlelete ennek a politikai kultúrának, amely évtizedeken keresztül uralta ezt az országot: a felelősség elhárításának, az önvizsgálat teljes hiányának és a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak. De a magyar nép, kedves képviselőtársaim, nem fogja megtenni azt a szívességet, hogy hagyja, hogy ez a szembenézés elmaradjon.”

Az elmúlt évtizedek politikai elitjének hatalommal való visszaélése olyan súlyos károkat okozott, amelynek az lett a következménye, hogy Magyarországon ma milliók élnek szegénységben, az egészségügy, a gyermekvédelem és az oktatás egyaránt romokban van, mondta Magyar Péter. „Egy olyan országot örököltünk, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették. […] Egy olyan országot örököltünk, ahol a gyermekvédelem sok esetben magára hagyta a legkiszolgáltatottabb gyermekeket, és ahol rengeteg fiatalnak félelemben, megaláztatásban vagy szeretet nélkül kellett felnőnie. […] Egy olyan országot örököltünk, ahol az oktatás a felemelkedés helyett egyre inkább a társadalmi különbségek újratermelődésének az eszköze lett. […]  Egy olyan országot örököltünk, ahol az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a Nemzeti Bankból túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében. Egy olyan Magyarországot örököltünk, amely az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált, és ahol 20 ezer milliárd forintra becsülik azt a vagyont, amelyet az elmúlt másfél évtized rendszere kivont, ellopott a magyar nemzet közös szolgálatából, a magyar emberek zsebéből.”

Magyar Péter arról is beszélt, hogy nemcsak a Fidesznek, hanem az egykori ellenzéknek is szembe kell néznie a saját felelősségével, mert asszisztált a kormánypártnak, és a túlélését helyezte az emberek szolgálata elé. A Tisza Párt arra törekszik, hogy lezárja azt a korszakot, amely megosztotta a magyarokat, és olyan országot épít, ahol „újra

Újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra, akkor is, ha különböző helyről jöttünk, különböző tapasztalatokat hordozunk, vagy más politikai közösségre szavaztunk” – fogadta meg a miniszterelnök.

Az ország megújulásához igazságtételre is szükség van, ezért fel kell tárni az elmúlt húsz év korrupciós ügyeit, a közvagyon eltűnésének körülményeit, valamint azt is, hogyan koncentrálódhatott jelentős állami vagyon egy szűk politikai és gazdasági elit kezébe, vetette fel Magyar Péter. Egyúttal bejelentette, hogy az új Országgyűlés egyik első intézkedéseként létrehozzák a független intézményként működő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek feladata a közvagyont érintő visszaélések kivizsgálása, a korrupciós ügyek feltárása és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése lesz. „Magyarország

ország”, aki visszaélt a közvagyonnal, annak felelnie kell tetteiért, jelentette ki Magyar Péter. Majd élesen bírált több állami intézményt és közjogi szereplőt is, mondván, elveszítették függetlenségüket és a korábbi rendszer kiszolgálóivá váltak, és felszólította az érintett vezetőket, köztük Sulyok Tamás államfőt is, hogy vállalják a felelősséget, és mondjanak le legkésőbb május végéig.

Társadalmi megbékélésre is szükség van, utóbbit pedig csak az áldozatok fájdalmának és sérelmeinek elismerésével lehet elérni. Magyar Péter szerint a megbékélés nem jelent felejtést, és a valódi újrakezdés csak akkor lehetséges, ha nyíltan beszélnek a múlt hibáiról és következményeiről. „Éppen ezért engedjék meg nekem, hogy a magyar közjogi folytonosság házában

[…] mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait.”

Magyar Péter arra kérte az embereket, hogy figyeljék és kérjék számon a politikusokat, mert a nemzeti megbékélés csak akkor valósulhat meg, ha az emberek ismét képesek lesznek bizalommal, tisztelettel és nyitottsággal fordulni egymás felé, még akkor is, ha eltérően gondolkodnak a politikáról vagy a világról. „Mondjuk el egymásnak, hogy attól még, hogy más pártra szavaztunk, ugyanúgy szeretjük ezt a gyönyörű országot, ugyanúgy biztonságot szeretnénk a gyerekeinknek, ugyanúgy békés, működő, tisztességes, emberséges országban akarunk élni. Tanuljuk újra a közös nemzetben élés legegyszerűbb szabályait, hogy igenis lehet egymással vitatkozni úgy, hogy közben nem akarjuk eltörölni a másikat a föld színéről.”

A Tisza Párt vezette kormány minden magyar embert képviselni fog, társadalmi helyzettől vagy politikai nézettől függetlenül, ígérte Magyar, és hangsúlyozta, az államnak minden állampolgár felé azonos tisztelettel és felelősséggel kell fordulnia. „A szabad Magyarország számomra azt jelenti, amit Ady Endre úgy fogalmazott meg: minden ember fenség. Azt jelenti, hogy

Ennek érdekében működő Magyarországot fognak építeni. „Magyarország helye Európában van, és mi erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő európai Magyarországot építünk. A nemzeti önrendelkezés kormánya leszünk, helyreállítjuk Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítjük a szövetségi kapcsolatainkat, és hazahozzuk azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket, a magyar vállalatokat illetik meg. Ki kell mondjuk, Szent István országa nem átjáróház!”

Azt is megígérte, átfogóan felülvizsgálják Magyarország alkotmányos rendszerét annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhasson ki túlzott hatalmi koncentráció, megerősítik a fékek és ellensúlyok szerepét, helyreállítják az intézmények függetlenségét, valamint kettőre korlátozzák a miniszterelnöki ciklusok számát.

Magyar Péter azzal zárta beszédét, hogy a kapott felhatalmazást valódi munkává kell alakítani: működő intézményekké, szolgáltatásokká és emberségesebb hétköznapokká. „Ha ezt megtesszük, akkor néhány év múlva nemcsak azt mondhatjuk el, hogy leváltottuk ezt a korszakot, hanem azt is, hogy felépítettünk egy olyan országot, amelyben végre mindenkinek jó élni, jó dolgozni, gyermeket nevelni, és jó magyarnak lenni. Alázattal, szolgálattal és közös munkával fogunk ezért dolgozni minden egyes nap.”

Himnuszok és örömtánc

A miniszterelnök beszédét követően a roma gyerekekből álló sükösdi Súgó Tamburazenekar lépett fel az ülésteremben a magyarországi cigányság himnuszának számító Zöld az erdő, zöld a hegy is című dallal és a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdallal, ami a Tisza egyfajta himnuszává vált. Az előadás előtt a Mi Hazánk Mozgalom képviselői demonstratívan kivonultak az ülésteremből. Az ülés lezárása előtt a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot, az Örömódát, a Székely himnuszt, végezetül pedig a Himnuszt. A zárást követően a képviselők kivonultak a Kossuth térre, majd a miniszterelnök is megjelent a fiaival, a már délelőtt óta gyülekező, ünneplő tömeg üdvrivalgással és tapssal fogadta őket.

A zászlófelvonás után elbontották a kordonokat, Magyar Péter pedig intett az embereknek, hogy jöjjenek közelebb, miközben Oláh Ibolya a Magyarország című dalt énekelte. Ezután Magyar Péter újabb beszédbe kezdett. „A mai nap annak a hosszú-hosszú útnak a beteljesedése, amelyet együtt tettünk meg az elmúlt években, annak a közös hitnek a beteljesedése, hogy Magyarország igenis képes újra talpra állni, képes újra hinni önmagában, és képes újra közös hazája lenni minden magyar embernek.”

Azt mondta, a politikai változást nem pártok vagy háttéremberek, hanem a magyar emberek közös munkája, kitartása és hazaszeretete tette lehetővé. A választók bebizonyították, hogy

és a társadalom ereje képes legyőzni a félelmet és a megosztottságot. „A földkerekség minden kontinensen elámulva, irigységgel figyelte és figyeli a csodát, amit a magyar emberek véghez vittek és visznek. Egy világ tanulta meg kimondani, hogy árad a Tisza!” Elismételte, a következő időszak legfontosabb feladata a nemzeti egység és a közösségek újjáépítése lesz. Újra arra kérte az embereket, hogy a politikai nézetkülönbségek ellenére próbálják megérteni egymást, és forduljanak nyitottan azok felé is, akik csalódottak vagy veszteségként élik meg a változásokat,

és az ország jövője az együttműködésen múlik. A politika csak akkor lehet sikeres, ha az emberek továbbra is aktívan részt vesznek a közéletben, közösségeket építenek, és számon kérik a vezetőket. Megköszönte a támogatóik bizalmát és munkáját, majd arra biztatott mindenkit, hogy őrizzék meg a reményt, az összetartozás érzését és a változás élményét, és emlékezzenek arra, „ilyen volt 2026-ban a szabad, demokratikus Magyarország első napja”.

Miközben beszélt, a Rákóczi szobornál orvosért kiabáltak, s hogy kihangosítsa a segítségkérést, bemondta a mikrofonba, ahogyan egy szüleit kereső kislány segítségkérését is.

A beszéde végén ünnepelni hívott mindenkit. „Azt kérem, öleljétek meg egymást, énekeljetek, nevessetek, mert nagyon-nagyon hosszú és sokszor rögös út vezetett idáig, de ma végre szabad örülni és van miért örülni, és végre legyen tánc!”

A miniszterelnök beszéde után A Pál utcai fiúk musicalból a Mi vagyunk a Grund című dal csendült fel, amit a Vígszínház művészei a Csíki kórus közreműködésével adtak elő. Őket Caramell követte Szállok a dallal című dalával, majd Presser Gábor ült a zongora mögé, és énekelte el a Neked írom a dalt című LGT-slágert. Végül az éjszakába nyúló buli előtt még Jalja, brit énekesnő lépett fel. Az ő meghívása sem volt véletlen: az április 12-i országgyűlési választások estéjén az ő slágerére kezdte el ropni örömtáncát Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter, akit szintén a színpadra kérték, hogy újra perdüljön táncra.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf