Milyen szakaszban van a Századosnegyed megújítása? Mi a helyzet a közbiztonsággal a kerület ezen részén? Keveset hallani Kerepesdűlőről.

A nyár elején társadalmi vitára bocsátottuk a Századosnegyed megújítását célzó terveket, jelenleg a lakossági visszajelzések feldolgozása van folyamatban. Ezt követően fogadja majd el a terv végleges formáját a képviselő-testület. Nyilván a költségvetés függvényében, de hatványozottan figyelünk a Századosnegyedre, hiszen – ahogy azt korábban mondtam – ékköve Józsefvárosnak. Rengeteg fiatal, kiscsaládos költözött a negyedbe, ezért is szeretnénk a Déri Miksa utcához hasonló élhető tereket létrehozni. Ez egy jó adottságokkal bíró része Józsefvárosnak, rejlenek benne kiaknázatlan lehetőségek.

Ami a közbiztonság kérdését illeti: lopások miatt több megkeresés is érkezett az elmúlt hónapokban a MÁV-telepről. Azt tudni kell, hogy sokan hiányoznak a rendőrség állományából, nem csak Józsefvárosban,

Budapest többi kerületében is több száz rendőr hiányzik.

A józsefvárosi kerületvezetés viszont igyekszik pluszforrással támogatni a kerületi rendőrök munkáját, én pedig személyesen ígéretet kaptam a kerületi rendőrkapitánytól, hogy hathatósabb jelenléttel igyekeznek növelni a századosnegyediek biztonságérzetét. Kerepesdűlőn augusztus végén – szeptember elején lakossági fórumot tervezünk tartani a polgármester úrral. Kevés visszajelzés érkezik erről a kerületrészről, az a célunk, hogy aktivizáljuk, jobban bevonjuk az itt élőket a kerület életébe.

Ha már aktivizálás: úgy tudjuk, új lendületet vett a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a kerületvezetés korábban nem túl barátságos kapcsolata. Vannak már közös elképzelések? Esetleg a közelgő Roma Büszkeség Napjára terveznek valamit?

Az előző ciklusban nem igazán voltak partnerei a kerületvezetésnek, most viszont engem is keresnek, mint esélyegyenlőségi tanácsnokot és roma származású képviselőt, elindult egy közös gondolkodás. Jelen vannak a nagyobb kerületi eseményeken: az emlékezetpolitikai rendezvényeken, a nemzeti ünnepeinken. Közösen dolgozunk azon, hogy Setét Jenőnek köztéri reprezentációt állítsunk, és támogatjuk a Roma Nemzetiségi Önkormányzat azon kezdeményezését, hogy a Mátyás tér környékén élő muzsikus romáknak a Mátyás téren emléket állítsunk.

A Roma Büszkeség Napját viszont civilek szervezik, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom és partnerszervezetei. A Blaha Lujza téren gyülekezünk majd, és a II. János Pál pápa térre érkezik a menet a Rákóczi út – Fiumei út – Dologház utca érintésével. Nagyon büszke vagyok erre az eseményre, amit még 2013-ban Setét Jenővel és barátainkkal együtt kezdtünk szervezni. Ez a nap arra jó, hogy kihangosítsuk az akaratunkat, a véleményünket, az érzéseinket.

Konkrétabban mire gondol?

Minden Roma Büszkeség Napján kihangosítottunk olyan ügyeket, amelyeket fontosnak tartottunk, hogy hallja a társadalom és a közélet.

Idén is ez a tervünk: két fontos és aktuális össztársadalmi ügyet akarunk fókuszba helyezni. Szeretnénk, ha február 23-át a romák ellen elkövetett 2008–2009-es sorozatgyilkosságok emléknapjává nyilvánítaná a parlament. Ez egy civil kezdeményezés, amihez a fővárosi VII. és VIII. kerületi önkormányzat is csatlakozott. Ha a parlament kimondaná, hogy ez a közös emlékezet, a közös gyász napja, az adna némi megnyugvást a roma közösségnek.

Kormányzati politikusok eközben cigánybűnözésről meg arról beszélnek, hogy 600 év alatt nem tudtunk integrálódni, miközben 600 éve hazafiak vagyunk, erőforrásai – és nem tartalék erőforrásai – vagyunk a nemzetnek. Lakatos Menyhért író úgy fogalmaz:

úgy tartozunk a nemzethez, mint az utolsó fa az erdőhöz.

Ezzel abszolút egyetértek! A háborúkban, a forradalmakban mindig hazafiak voltunk és magyarként álltunk ott a fronton. Az én dédapám például Kossuth honvédja volt és büszke magyar ember. De ott voltunk akkor is, amikor újjá kellett építeni az országot. Most is a 40 fokban a 120 fokos szurokkal nem bahreini vendégmunkások dolgoznak, hanem cigány származású emberek, akik 50 évesen meghalnak ettől a munkától. Ezek a sérelmek élénken élnek bennünk, és felszínre kerülnek, ha olyan kirekesztő jogszabályokat hoznak, mint a települések önazonosságának védelméről szóló törvény. Bízom benne, hogy látva az emberek ellenérzéseit, a kormány visszavonja ezt a törvényt.

Hogy halad a Roma Stratégia megvalósítása, amit még 2023-ban fogadott el a képviselő-testület?

Elkészült a koncepció egy roma kulturális intézmény létrehozására. A politikai akarat megvan a kivitelezésre, de jelenleg forráshiánnyal küzdünk. Csak ebben az évben 2,5 milliárd forintot einstandolt az állam szolidaritási adó címén, ez erősen megköti a kezünket, de minimum szűkíti a pénzügyi mozgásterünket. És itt van a Diószegi utcai állami kisajátításokban érintett házak lakóinak lakhatási kérdése, ami most minden ügy előtt prioritást élvez. A Diószegi-ügyet még nem láttuk akkor, amikor pályázatot írt ki a kerület a koncepció kidolgozására, de én minden erőmmel azon leszek, hogy még ebben a ciklusban létrejöjjön a roma kulturális intézmény.

Több forrásból hallottam, hogy különböző állásokra jelentkeztek romák a polgármesteri hivatalba, de visszautasították őket. Önhöz is eljutott a hír? A romaügyi referens pozíciója is betöltetlen.

Az önkormányzatnak fontos a romák reprezentációja, ennek egyik eleme a roma gyakornoki program például.

hanem a különböző osztályokon intelligens, a szakmájukhoz értő roma származású munkaerő jelenne meg. Ez evidens elvárás, azt hiszem, egy 20 ezres roma populációval rendelkező kerületben, és azt látom, erre nyitott is a kerületvezetés.

Én is hallottam ezekről az ominózus esetekről, és levelet is kaptam olyanoktól, akiknek sokadik próbálkozásra sem sikerült státuszba kerülniük a hivatalban. A rendszer nem tökéletes, de a munkám során arra törekszem, hogy ilyesmit ne tapasztaljunk, és 2029-re a polgármesteri hivatalban dolgozó romák száma a duplájára vagy háromszorosára nőjön. A romaügyi referens pozícióra sokan jelentkeztek, lezajlottak az interjúk is, már megvan az új kolléga. Arról viszont az esélyegyenlőségi iroda adhat tájékoztatást, hogy mikor áll munkába.

Több település hozott már olyan rendelkezést, amiből úgy tűnik, a beköltöző romákat akarják kiszűrni. Mit gondol erről és mit Aranyosi Péter humorista Partizánban elhangzott rasszista kijelentéseiről?

Nem kell ezeken meglepődni, hiszen 15 éve szórják óriásplakátokról a gyűlölet magvait az amúgy is előítéletes társadalomra, folyamatosan mérgezik az embereket. Gyűlöletet kelteni, uszítani, megbélyegezni, bűnbakot képezni politikai trend lett. Ezt látjuk, ha megnézzük a kormány és a Mi Hazánk retorikáját, vagy újabban a humoristákét. Hofi, Sas József, a kis Kabos soha nem gyűlölethumorizált.

Ha Aranyosi Péter megbántott egymillió embert, kellett volna annyit mondania, hogy bocsánat, nem így gondoltam, rosszul fejeztem ki magam. Gulyás Márton egyébként bocsánatot kért és azt mondta, szakmai hibát követett el, amikor nem állította le Aranyosit. A kormánypropaganda is rárepült erre a témára, de csak azért, mert Aranyosi Tisza-szimpatizáns. Ebben is kettős mércét alkalmaz a kormánypárti sajtó: Lázár Jánostól nem határolódnak el, amikor cigánybűnözésről beszél, helyette olyan törvényt hoznak, ami elmondásuk szerint ajándék a településeknek. Szerintem az lenne az ajándék, ha nem vonnának el milliárdokat szolidaritási adó címén.

A Navracsics-féle törvényt én csak cigánytörvénynek hívom, mert úgy cigányoznak vele, hogy nem ejtik ki a cigány szót. Ez egy kirekesztő, rasszista, apartheid törvény, a rendszerváltás óta még csak hasonlót sem fogadott el a parlament. A települések önazonosságáról szóló törvény szembemegy az Alaptörvénnyel, az uniós szabadságjogi rendelkezésekkel, és a romák emberi méltósághoz való jogát tapossa. Társadalmi problémákat nem lehet rasszista rendelkezésekkel megoldani.

Fotók: Huszár Boglárka