A magyar közmondásokban, szólásokban viszonylag sok cigányokkal kapcsolatos előítélet fogalmazódott meg. Mutatok néhányat: Ahány cigány, annyi lopó. Cigány módra esküszik. Hét bőre van, mint a cigánynak. Cigánybecsület, szalmatűz. Cigánynyelven beszél (azaz hazudik). Cigányútra ment.
A cigányok vérében van a zene – ez a szólás is előítéletben gyökerezik.
Mi több, ékesszóló példa a rasszizmusra annak ellenére, hogy általában pozitív előjellel hangzik el. Mindig elszomorít, ha cigány emberek szájából hangzik el. Hiszen ők is pontosan tudják, a legtöbbünknek se jó hangja, se jó hallása nincs. Az is nyilvánvaló, hogy a muzsikus cigány családokban sincs mindenkinek a „vérében a zene”.
Hogy mennyire nincs igazságtartalma, az Maka Gyula példáján keresztül is igazolható. Gyula konferanszié, műsorvezető, kerületünkben lakó muzsikus cigány család sarja, édesapja a 100 Tagú Cigányzenekarban nagybőgős. Gyula zongorázni tanult, felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, a Konziba. Mégsem lett zenész. Alig végzett el egy évet, amikor otthagyta az iskolát. Ugyanis
rájött, hogy nem kimagasló tehetség, akkor meg semmi értelme, hogy zongorista legyen.
Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész egyik fia hegedűművész, a másik jogász. A talentumok nem egyformán öröklődnek egy családon belül sem. Dr. Kóczé Antal orvos is így volt ezzel. A Kőszegi Edit – Szuhay Péter jegyezte Mosolyalbum című filmben mesélte el, hogy hírneves apja, Kóczé Gyula – Dankó Pista leszármazottja – muzsikusnak szánta. Ám ő tisztában volt képességeivel, úgy gondolta, nem akar közepesen jó muzsikus lenni, de egy közepesen jó orvos még lehet belőle. Egészen jó orvos lett.
Maka Gyula pedig egészen jó konferanszié lett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy immáron tíz éve az egyik házigazdája a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak. Ma már a cirkuszban inkább összművészeti műsorokat készítenek, nem csak hagyományos produkciók láthatóak. A konferanszié minden próbán jelen van, mert tudnia kell, mit tartalmaz az adott műsorszám. Az a dolga, hogy a soron következő számot bejelentse a közönségnek, a szövege pedig élvezetes, szórakoztató legyen. Az összekötő szövegeket nem a konferanszié írja, színészként adja elő. (A cirkusz másik konferansziéja Farkas Dénes színész, Osztojkán Béla és Szőke Judit fia.)
Maka Gyula a Pesti Magyar Színház akadémiáján színésznek tanult. Miután belátta, hogy a zongoránál jobban érdekli a színészet, drámatagozatra iratkozott be egy Kertész utcai gimnáziumba. Amikor arról kérdeztem Gyulát, mit szólt az apja, hogy nem végezte el a Konzit, azt mondta, nem volt ebből probléma, hiszen
„mi nem voltunk afféle tradíciót őrző család. Ez még nem jelenti azt, hogy nem vállaljuk a származásunkat.”
A tradicionális cigány családokban az anyák jobbára nem dolgoznak, az apa dolga a család eltartása. „Az én anyám dolgozik, kórházi asszisztens. Igaz, anya nem teljesen cigány.” (Ma már általában a muzsikusfeleségek is dolgoznak.) Apám támogatta az ambíciómat, hogy színész legyek. Az öcsém elképzelését is támogatta, ő sem lett zenész, futballistaként egy bécsi csapatban játszik.”
A Színiakadémia elvégzése után Gyula vidéki színházakban, Sopronban, Győrben, Szegeden játszott. „Majd apám szólt nekem 2013-ban, hogy konferansziét keresnek a cirkuszba – akkor ott muzsikált. Elküldtem a jelentkezésemet, meghallgattak és felvettek. A cirkuszi miliő engem is magával ragadott, ugyanolyan lelkes vagyok ennyi év után is, mint az elején.”
Gyula idén januártól cirkuszi munkája mellett a Dikh Rádióban is dolgozik, a reggeli műsort vezeti Völgyi Zsuzsival. A magazinműsorban bármilyen téma előkerülhet. „Szeretem ezt a műfajt is, sok érdekes emberrel, izgalmas személyiségekkel beszélgethetünk. Például vendégünk volt Simet László artistaművész, aki több mint 280 métert sétált a Duna fölött Budát és Pestet összekötő sodronykötélen, nagy szélben, biztosítókötél nélkül.”
A beszélgetés végén megkérdeztem Gyulát, van-e valami beteljesületlen álma munkafronton. „Szeretnék bekerülni a nagy kereskedelmi televíziókhoz műsort vezetni, leginkább show-műsorokat, mint amilyenek a tehetségkutató versenyek.”
Nyitókép: Unsplash
