A minap összefutottam az utcán az egyik muzsikus ismerősömmel, aki lelkesen dicsérte azt a két rendezvényt, amelyek az ötletem nyomán a kerületi önkormányzat támogatásával valósultak meg: a Cigányzene Éjszakája és a Cigány Zenészek Éjszakája. Azt mondja, lassan már csak az ilyenfajta események tartják életben a cigányzenét.

Az önkormányzat olyan terveket vár az ötletpályázatra, amelyek köztudatba emelik a kerületi muzsikus cigányok örökségét.

Idén is a Cigányzene éjszakájának közönségkedvence volt Puka Károly, aki hangosítás nélkül játszott zenekarával a Krúdy utcában. A magyar cigányzenéről, a muzsikus létről, zenetanulásról, a műfaj helyzetéről beszélgettünk sok más mellett.

Ismét egy nőről elnevezett köztér lesz a kerületben. Ki volt ő, mit kell róla tudni?

A cigányok vérében van a zene? Nincs. Maka Gyula az életpályájával cáfolta meg ezt az előítéletet.

A vallásváltás a vallás- és kultúrtörténet legismertebb jelenségei közé tartozik. Megtörtént, hogy egész népek váltottak vallást, pl. a kazárok esetében; Luther és Kálvin működésének is hasonló, történelmet formáló hatása volt. A XVI. századtól kialakult protestáns nagy egyházak belső kiüresedése nyomán újprotestáns egyházi mozgalmak születtek. Két részben ismertetem a budapesti muzsikus cigányok vallásváltásáról szóló általános ismereteket. Az első részben a jelenség hátterét vázolom, a következő lapszámban pedig arról lesz szó, hogy miért tudta őket a neoprotestáns egyház megszólítani, és milyen változások következtek be az életükben.

Az úgynevezett történelmi felekezetekkel szemben a neoprotestáns egyházak sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek az individuum belső higiénéjének megteremtésére. A történelmi egyházak szigorú szertartásrendje meggátolhatja, hogy az embereknek személyes Istenük, személyes Megváltójuk legyen. A misének, az igehirdetésnek az egyén könnyen passzív hallgatójává válhat közösségi élmény nélkül. A neoprotestánsok a liturgikus hallgatósággal szemben a közösségi odatartozásra fektetik a hangsúlyt, így a hozzájuk való betérés nemcsak egyszerű vallásváltást, hanem radikális életmód-korrekciót is jelent. A romák körében lezajló vallásváltásról szóló cikkünk folytatásában arról lesz szó, miért tudta őket a neoprotestáns egyház megszólítani, és milyen változások következtek be az életükben.

Kovács Károlyt és feleségét bátran lehet a cigányzene utazó nagykövetének tekinteni: Japánban már hat lemezük megjelent, ott a magyar cigányzenészeknek nagy kultusza van a zenészek körében, még magyarul is megtanulnak emiatt. Kovács felesége, Buri Adél is zenész, zongorázik – őket mutatjuk most be.

Rigó Buffó Dávid és felesége megindító képeket látott az erdélyi romák élethelyzetéről, így elhatározták, segítenek. Gyűjtést kezdeményeztek, melynek eredményével – élelmiszerrel, játékokkal – kedden indulnak Erdélybe vissza.