Boldog új évet kívánt mindenkinek a naptári év első ülésén Pikó András polgármester. 18 képviselő jelent meg, 10 szavazat kell a minősített többséghez. Pikó bejelentette, hogy a fideszes frakcióvezető, Szilágyi Demeter lemondott a mandátumáról február 4-én. Helyére Pálovics Emese ül, őt választotta pártja a kompenzációs listáról, és most átvette a megbízólevelét is, majd letette képviselői esküjét.

Udvarhelyi Tessza alpolgármester pulóverét levette, és ezzel láthatóvá vált Pride20! feliratú pólója – utalva azokra a kormányzati megnyilvánulásokra, amelyek korlátoznák vagy akár be is tiltanák az LMBTQ-eseményt.

Elhunyt életének 77. évében Falus Péter volt önkormányzati képviselő, ezt is bejelentette a polgármester, egyperces néma felállással adóztak az emlékének.

Szilágyi Demeter elköszönt

„Viszonylag hirtelen jött az a levél, amit a polgármesternek küldtem”, kezdte búcsúbeszédét Szilágyi Demeter, új pozíciója nem összeegyeztethető a képviselőséggel. 15 évig volt képviselő, ezalatt a kerület valódi, fejlődő hellyé vált, és erre mindig büszke lesz. Megköszönte a választóinak és a hivatalnak, a kerület cégeinek a közös munkát, a vitákat. A képviselő-testületnek is köszönetet mondott, bár éles vitákat folytattak, igyekezett ezeket a vitapartner tiszteletével és megbecsülésével lefolytatni. A józsefvárosi közélettől nem búcsúzik el továbbra sem. Méltatta a helyére kerülő Pálovics Emesét, akivel együtt „harcolunk” évek óta, főleg a Népszínháznegyedért. „Az esküjükhöz legyenek hívek, hogy ez a város kihasználja a lehetőségeit”, üzente a képviselőknek. Pikó András is sok sikert kívánt neki.

Szilágyi frakcióvezetői pozícióját Egry Attila vette át, jelentette be Juharos Róbert. 

A magyar önkormányzatiság autonómiájának helyreállításáról szóló politikai nyilatkozat (Camara-Bereczki Ferenc Miklós és Szili-Darók Ildikó jegyzi őket) sürgősségi indítványként került be a javaslatok közé, ez lett a 31. napirendi pont, ezt megszavazták és kicsit variáltak a napirenden.

A napirend előtti felszólalások előtt ügyrendi felszólalásában Kecskeméti László bejelentette, hogy a méltatlansági ügye miatt (visszautalta a bíróság első fokra az ügyet) jogosan van jelen az ülésen, majd két ajándékot adott Pikó Andrásnak és Udvarhelyi Tesszának, arra utalva, hogy ők állhatnak az ellene indult állítólagos rosszindulatú szórólapozás ügyében. A polgármester visszautasította az inszinuációt.

„Csorba Robika ma 21 éves lenne”

Oláh József napirend előtti felszólalásában szólt a romák elleni sorozatgyilkosság emléknapján rendezett eseménysorozatról, amely segített megemlékezni a közös traumáról. Soha többé ne forduljon elő olyan gyűlöletcunami, amely a gyilkosságokhoz vezetett, emelte ki. A 2008–9-es gyilkosságsorozat az egész országra mért csapást, a célja az volt, hogy polgárháborút robbantson ki. Közös ügy és trauma ez a sorozatgyilkosság – „Csorba Robika ma 21 éves lenne”, utalt a négyévesen megölt tatárszentgyörgyi kisfiúra, több tucat sörét oltotta ki életét. A közönyt és a gyűlöletet lehet csak kirekeszteni a társadalomból, zárta gondolatait, szavait taps fogadta.

A fideszes Soós György teljesen egyetértett vele és elmondta, ők is megemlékeztek a napokon, a kerületi és a fővárosi roma önkormányzati programok ütköztek időben, ezért nem tudtak jelen lenni a kerületi rendezvényeken.

Pikó András felidézte Orbán Viktor évértékelőn elhangzott szavait a drogok elleni zéró toleranciáról. Ez a kudarc beismerése, a kormány korábban azt ígérte, 2020-ig teljesen felszámolja a drogfogyasztást Magyarországon. A most meghirdetett harc a szerhasználókért dolgozó szakemberek és szervezetek ellen működik, a kormány a hatékony drogpolitikát és a segítő szervezeteket lehetetlenítette el. A rendőri logika alkalmazása bármilyen társadalmi ügyben kudarc. A rendőrségnek meg kell adni persze minden segítséget, a drogkínálat korlátozása ide tartozik. De a keresleti oldallal is kell foglalkozni, a drogfogyasztást kiváltó okokkal, amelyekről Orbánnak nincs szava – ezeken dolgozik a kerületvezetés. Juharos Róbert felvetette, hogy lehessen erről az állásfoglalásról vitatkozni, legyen erre mód, a testület megszavazta, ez lett a 34. napirendi pont.

Az 1. napirendi pont SZMSZ-módosításról szólt, valamint a bizottsági tagok és a JGK- és Rév8-felügyelőbizottságok is változnak. Soós György bejelentette, hogy kilép a a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságból (cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közterület-hasznosítási Bizottságból lép ki, tévedés volt, elnézést), amely ülésének ideje egybeesik egy másik bizottság időpontjával. Juharos Róbert szerint kiszorították őket a bizottságokból, a kompenzációként ígért helyeket a kerületi cégekben viszont nem kapták meg, amit Pikó András egy féléves „büntetéssel” indokolt, ez még nem telt le, de ne feledje azért, hogy az együttműködés ne csak egy üres szólam legyen. 

A fideszes Vörös Tamás szerint fura, hogy az ellenzéki kérdésekről a jegyző rendelkezik, antidemokratikus, hogy rajta keresztül kell benyújtani. Törőcsik Edit szerint minden a törvény alapján zajlik – ezt Vörös vitatta, részleteket olvasott fel az önkormányzati törvényből. Pikó András javasolta, hogy vegyék ki ezt a passzust a javaslatból, de gyakorlatilag mégis minden kérdést a jegyzőnek fog továbbadni, kivéve a politikai és őt magánemberileg érintő kérdéseket.

Kecskeméti a „szükséges mértékben” kitételt pedzegette a képviselői tájékoztatás ügyében, ami a Polgármesteri Hivatal kénye-kedvére bízza a tájékoztatás mértékét. Törőcsik Edit szerint a félreértések és homályos megfogalmazások kiküszöbölését szolgálják ezek. Van olyan információ, amit nem adnak ki a képviselőknek?, teszi fel a kérdést Vörös Tamás. A nyilvános adatokat nem fogják kikeresni a lusta képviselőknek, a szigorúan bizalmas adatokat meg nem adhatnak ki, válaszolza a polgármester; ezek törvényi korlátok, tett hozzá Törőcsik Edit jegyző. Elfogadták az új SZMSZ-t és a személyi változásokat.

A 2. napirendi pont a képviselő-testületi éves munkatervről szólt (ez módosítható később). Nem volt hozzászólás, egyöntetűen elfogadták.

A 3. napirendi pont a közterületek használatának rendjéről szólt. Az előterjesztés javasolta a kiemelt övezeti lista bővítését, a közterület-használat formanyomtatványainak megújítását, a Mikszáth Kálmán tér pontosabb területi felosztását, és a közterület-használati díj átlagosan 15 százalékos emelését. Rádai Dániel alpolgármester részletesebben is kifejtette az indoklást, bevételnövekedés a cél a nemrég felújított területek (Déri Miksa utca, Bacsó Béla utca) fizetős övezetbe bevonásával. Soós György szólt hozzá, örül a rendezésnek, de a 15 százalékos díjtételt nem tudja támogatni, szerinte ezzel várni kéne áprilisig. Rádai Dániel: április 1-jével lép érvénybe a rendelet, a Mikszáth téri helyeket nem érinti a díjnövekedés. Elfogadták a javaslatot.

A 4-es napirendi pont az önkormányzati lakások bérleti díjának rendezése, növelése. A javaslatot külön cikkben ismertettük:

Udvarhelyi Tessza ismertette a helyzetet, a lakbérek 10 éve nem változtak, az árak viszont elszálltak, ezért van szükség emelésre. Akinek viszont nehézséget okoz akár a jelenlegi lakbér kifizetése is, azt segítik, több pénz jut szociális segélyre is. A javaslatot megköröztették, volt társadalmi egyeztetés, ezekből beemeltek dolgokat a javaslatba. Egry Attila: hat éve lett volna az önkormányzatnak arra, hogy a lakások színvonalát emeljék, most pedig emelnek, és ebből javítanának a dohos lakásokon. Aki meg nem tud fizetni,

Egry nem látja, hogy ezen dolgoztak volna, „kezdjük el felújítani a lakásokat”. Mi az, hogy nincs pénz, „dúskálunk a pénzben”.

Hermann György reagált erre: több száz lakás lett felújítva, több bérház lett felújítva. Juharos Róbert: elmaradt a fenntartandó és fenntartható állomány meghatározása, és ez nem jó, így folyamatos veszteségek lesznek. Egy gond törvényi előírásból fakad, „ezt koncként hordjuk magunkkal”, tesz egy meglepő kijelentést 15 év fideszes kormányzás után. A költségelvűnek hívott lakbér a gyakorlatban nem költségelvű, annál kevesebb. A bérlőt kéne támogatni, nem a lakást, ami a mostani helyzet. A nagy ingatlanállomány nagy teher a kerületnek, a veszteségeket a helyiséggazdálkodás profitjából lehetne kiegyenlíteni.

Sátly Balázs reagált erre: Egry Attila átaludta az elmúlt 5 évet, jelenleg is 55 lakást újítanak fel, az elmúlt években több százzal történt ilyen. Egry és Juharos között is vita lehet Sátly szerint, mert az egyik háromszoros lakbér mellett érvelt a lakásügynökség vitájában, a másik most a kisebb emelés ellen szólt. Könczöl Dávid is csatlakozott ehhez, a rendeletmódosítás épp a lakók és nem a lakások támogatásáról szól, amit Juharos forszírozna. Amúgy ő személy szerint egyet tudna érteni a fideszes logikával, hogy teljes költséget fizessenek a bérlők, de most nem erre tesznek javaslatot.

– Pikó András szerint ez a Fidesz álláspontja. 2016-ban pár ezer lakást el is akart a Fidesz adni, ami szintén egy megoldás, „de nem a miénk”. Az üzleti környezetnek is alkalmazkodnia kell az önkormányzathoz, van a fenntartási költség, és ez megterhelő, nem lehet cél, hogy utcára kerüljenek a lakhatási költséget nem bíró bérlők. Vörös Tamás: ez egy lakbéremelés a legrászorulóbbaknak, ez a lényeg, a többi szóvirág. Miért nem beszéltek erről a választás előtt?

Egry Attila ismét hozzászólt: mennyi lakbérhátralék van? Mennyivel fog ez nőni az emelések nyomán? „Tarhálás van”, mindent emelünk, „beszedjük a lóvét”, aztán a szolgáltatásokban nem köszön vissza semmi. Miért akarják kivezetni a közjegyzői okiratot, ami védené az önkormányzatot? Soós György sorolja a fejlesztéseket a Csécsei-érától kezdve a magdolnanegyedi rehabilitációig. Ő is benne hagyná a rendszerben a közjegyzői okiratot mint biztosítékot.

Bihari György megjegyezte, két lakossági fórum és egyéb lakossági egyeztetés is volt. A lakók megértőek voltak, az volt a kérdés, hogy két hasonló lakásért miért kell az egyiknek többet, a másiknak kevesebbet fizetni, ezt rendezik. Udvarhelyi Tessza is úgy látja, nem titkoltak semmit, voltak egyeztetések. A rendszer fokozatosan, évek alatt lesz valóban költségelvű. A nagy hátralékosokat segítik egy programmal. A közjegyzői okirat pedig jogsértő és drága, ezért vezetik ki.

Soós György: ha a közjegyzői okirat drága, vállalja át az önkormányzat a költséget, de ez a legjobb biztosíték a későbbi problémák ellen. Miért jogszerűtlen a közjegyzői okirat, kérdezi Vörös Tamás a jegyzőtől. Megismétli, a választás előtt nem beszéltek az emelési tervekről. Pikó András: ha a Fidesz-szavazó helyében lenne, bajba kerülne, mert a Fidesz nagyobb emelés mellett érvel, akkor ők ezt miért nem mondták el a választások előtt? Törőcsik Edit felolvasta a kúriai rendelkezést, amely alapján nem jogszerű a közjegyzői okirat előírása.

Egy kis zavart okoz, hogy kiderül, kikerült az SZMSZ-ből az egyperces, személyes megtámadtatás alapú hozzászólás. Megszavazzák, hogy Kecskeméti László megszólaljon – hosszasan sorolta a Fidesz-érában történt fejlesztéseket, amelyekhez képest a mostani fejlesztések

Juharos Róbert: sosem mondta, hogy háromszoros legyen a lakbér, arról van szó, hogy a nem rászorulók költségeit ne fizesse az önkormányzat.

Megszavazták a javaslatot (12-6 arányban), miután a Soós-féle módosítót elutasították a közjegyzői okiratról. Ezután 10 perc szünetet rendelt el a polgármester.

Következett az 5. napirendi pont, a Teleki téri piac és az önkormányzati dolgozói kocsibeálló bérletjogosultak bővítésére és a díjak módosítására. Gutjahr Zsuzsanna elmondta, kettős a logika, egyrészt árat növelnek, másrészt díjat csökkentenek. A díjakat rég nem emelték, ugyanakkor új bérlőket is szeretnének bevonzani az alacsony díjakkal. Az őstermelők díjai csak jelképes összeggel emelkednek majd.

Soós György szerint magával a nyitvatartással kéne kezdeni valamit. Szerinte jó, hogy a csarnok 5-ig nyitva van, de az árusok akkor már zárva vannak, és ez baj, mert munka után már okafogyott bemenni a piacra. Az árusokat kell arra ösztönözni, hogy maradjanak nyitva. Javasolja, hogy tartsanak egy fórumot a bérlőkkel, valamit írják elő a kötelező nyitvatartási időt. Gutjahr támogatja Soós javaslatát. A testület elfogadta a javaslatot.

A 6. napirendi pont a költségvetési átvezetésekről szólt. Sátly Balázs elmondta, ez alapvetően egy technikai jellegű javaslat a költségvetésre vonatkozóan, azt emelte ki, hogy az önkormányzat iparűzési adóból származó adóbevétele 175 millió forinttal alulteljesült, ami arra utal, hogy a magyar gazdaság elmúlt évei sajnos nem voltak túl sikeresek.

Egry Attila szerint az évi eleji hibáztatásokból az látszik, hogy az önkormányzat gazdaságpolitikája megint nem talált be. Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Józsefváros költségvetése 52 milliárd forintra hízott. Arra is kíváncsi, hogy mit kezd az önkormányzat az eladott ingatlanokból származó bevételekből, valamint kiemelte, hogy az állam milyen nagy összeget fizetett az önkormányzatnak a Dugonics utcai iskola épületéért, melyet kisajátított. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam 4,7 milliárd forintot ad az önkormányzatnak a mindennapi feladatok finanszírozására.

Sátly szerint, ha a bevételeik 2019 óta lekövették volna az inflációt, akkor 65-67 milliárd forint kéne legyen az önkormányzat költségvetése. Sátly elmondta, összességében az államtól annyi pénzt kapnak, amiből az óvodákat fenn tudják tartani. Minden mást a józsefvárosi polgárok, vállalkozások adóbevételeiből finanszíroznak.

Pikó András hozzáfűzte a Dugonics iskola kisajátítása apropóján, hogy az állam által kisajátított Diószegi utcai lakóházakkal kapcsolatban viszont semmilyen összegről nincs még mindig tudomásuk. Pikó arra kérte a Fidesz-frakció képviselőit, ha tudnak, hassanak oda, ahol kell, és érjék el, hogy az állam a kisajátított házak és a lakók elhelyezése kapcsán is fizesse meg a megfelelő összeget.

Kecskeméti László felvetette, hogy ha valóban ki van véreztetve az önkormányzat és kevés a pénze, mint ahogy azt Sátly Balázs mondta, akkor miért szavazta meg magának a testület a 90%-os béremelést. Szerinte az lett volna a korrekt, ha nem emelnek ennyit a tisztségviselőiknek. Kecskeméti szerint a politikai költségek növekednek, kevés pénz jut azonban a fejlesztésekre.

Pikó erre azt válaszolta, hogy a törvény által meghatározott keretekben emeltek, valamint felelős, lelkiismeretes, szakértői munkavégzés zajlik és a létszám is növekedett, ezek összessége okozza a többletköltséget. Egyébként pedig nem állította senki, hogy az önkormányzat ki van véreztetve.

Vörös Tamás szerint látni, hogy a Részvételi Iroda is politikai költség és nem szakmai költség. Vörös Tamás felvetette a maradványértékek témáját. Szerinte, ha van megmaradt pénz az előző évből, annak két oka lehet; el akarták költeni, de nem sikerült, a másik pedig, hogy rosszul volt megtervezve a költségvetés. Nem érti, hogy miért nem használja fel az önkormányzat hosszú évek óta ezeket az összegeket.

Sátly elmondta, ezek a pénzek projektekkel terheltek, például az egyik ilyen projekt kapcsán az illetékes minisztérium két hónapos csúszásban van. De egyébként meg

nem így működik az élet, ezt ne kérje számon az önkormányzaton. Sátly azt is elmondta, az önkormányzat ezeket a pénzeket jogszabálynak megfelelő módon be is fekteti, és ezek a pénzek kamatoznak is, hogy a projektre szánt reálérték biztosított legyen.

A Fidesz-frakció részéről elhangzott, hogy például a JEK is több támogatást kap, mint amennyit felhasznál. Erre az a válasz érkezett a Polgármesteri Hivataltól, hogy a JEK is termelő irányzattal működik, aszerint kapja a JEK a NEAK-alapból a támogatást, hogy valóban több a betöltetlen állás, mint amennyit meg tudnak finanszírozni, de sajnos orvoshiány, az egészségügyi szakdolgozóhiány ismert kérdés, nem tudják betölteni a nyitott pozíciókat.

Pikó András kérésére az is elhangzott, hogy 2018-ban a maradványköltség több mint 14 milliárd forint volt. Pikó szerint így már nincs értelme a továbbiakban a pénzmaradvány kérdését firtatni. Egry Attila úgy reagált, hogy ők soha nem adták elő, hogy nincs pénze az önkormányzatnak, sőt virágzó önkormányzat működött. Majd visszatért a JEK-re és a NEAK-támogatásokra: hogy az nem normális, miszerint 335 millió forintot visszaadunk és nem a gyógyításra fordítunk, szerinte ebben össze kéne fogni, és megoldást találni, hogy jövőre ez ne fordulhasson elő. „Együtt aggódunk a várólisták miatt.” Rádai Dániel hozzátette a témához, hogy az önkormányzat évről évre fizet szolidaritási adót az államnak, ami most 100 millió forinttal növekszik. Ez korábban nem így volt.

Vörös Tamás Sátlyra reagálva azt mondta, szerinte nem értik a magányszemélyek és az önkormányzati gazdálkodás közötti különbséget. Ha valaki tartalékot képez, az jó dolog, arra van, hogyha bármi történik, legyen hova nyúlni. Ha nem tartalékot képez, hanem elkölti a pénzt, miközben semmilyen nagyívű fejlesztést nem végez, az probléma. Vörös arra is felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy korábban azt ígérték, elhozzák a kerületbe az uniós pénzeket fejlesztésekre, ez nem történt meg.

Sátly Balázs reakciója: a következő pontban tárgyalják a fejlesztéseket, több mint 2 milliárd forint megy lakhatási fejlesztésre 2025-ben. Sátly elmondta, akkora közterületi fejlesztés ebben a kerületben, mint ami 2024-ben történt, korábban nem volt. Vörös Tamás állítását pedig cáfolta.

Kecskeméti László hozzátette, évre lebontva összesen 11 darab közterületi fejlesztéssel büszkélkedhet az önkormányzat honlapja alapján, beleértve a 7 méteres kerékpársávot. Kecskeméti szerint erre nem érdemes büszkének lenni, mert a fideszes vezetés egy év alatt fejlesztett annyit (tehát 55 ház felújítása), mint a jelenlegi önkormányzati vezetés egy ciklus alatt. Pikó András azzal zárta a vitát, hogy a legvégén a választók teszik mérlegre az eredményeket. Hozzátette, ő ül a polgármesteri székben és nem Sára Botond.

A Közösen Józsefvárosért frakcióból Camara-Bereczki Ferenc Miklós még hozzátette, több EU-s pályázatot is elnyert már a kerület az utóbbi időben, melyeket együtt szokott megtárgyalni a képviselő-testület; szerinte a Fidesz-frakció „alternatív valóságban él”. Idézte Sára Botondot, miszerint minden eredmény közös eredmény, amelyet elérnek a városfejlesztés terén. Az előterjesztést elfogadta az ülés.

Jött a 2025-ös költségvetésről szóló 7. napirendi pont. Pikó András elmondta, ez a legfontosabb előterjesztésük. A költségvetésnek vissza kell tükröznie azokat az értékeket, melyeket a kormányzó többség magáénak vall, a módosítási javaslatok és a választók többsége által megszavazott programot kell követnie. A jelen költségvetésnek a választók által elfogadott program az alapja, és maximálisan megfelel a felelős gazdálkodás minden elvárásának.

Pikó elmondta, sokak munkájának eredménye a jelen javaslat, köszöni a hivatal munkatársainak munkáját. Hőrich Szilvia gazdasági vezető munkáját is megköszönte. Sátly elmondta, az előterjesztés tervezésekor a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéseit vették alapul, ez azt jelenti, hogy konzervatív becslés szerint 2,6%-os gazdasági növekedéssel lehet számolni, ami Sátly szerint remélhetőleg jobb lesz a tavalyi év siralmas eredményeihez képest.

Sátly elmondta, reméli, nem lesz akkora infláció, mint a 90-es éveket idéző 2023-as. 2025-re a jegybank előrejelzése 3,3-4,1%-os éves inflációt feltételez, az önkormányzat a bevételeit 3,3%-on tervezte meg. Sátly szerint ebben a brezsnyevi pangásban kell majd helytállnia az önkormányzatnak. Mint Sátly előadta, két fő irányvonal van a költségvetésben, a lakhatás és a gyermekek. A legnagyobb tételek a lakások, a bérházak felújítására és a lakhatási szolgáltatás általános színvonalának emelésére mennek. Fontos a Mesepalota óvoda udvari és gépészeti felújítása, valamint a gyermekek átmeneti otthonának felújítása is. Utóbbi lelkiismereti kérdés is.

A 2024-es év a gyermekvédelemről szólt, azt látják, hogy a kormány erre a szektorra semmilyen figyelmet nem fordított. „A kormány hagyta, hogy a gyermekvédelem területén pedofilok garázdálkodjanak, majd ezeket ki is tüntették. Ezt követően végigvegzálták a tisztességes és becsületes gyermekvédelmi munkatársakat, százával távoztak a szakemberek a szektorból. Majd az évet megkoronázva megtagadták a gyermekvédelmi rendszerben lakó gyermekektől a számukra civil szervezetek által összegyűjtött karácsonyi ajándékokat.”

Mindezekkel szeretné kontrasztba állítani, hogy a józsefvárosi önkormányzat a saját eszközével jelentős beruházást valósít meg a gyermekek átmeneti otthonának felépítésével. Üzemeltetési oldalról pedig olyan fejlesztéseket valósítanak meg, melyek kívülről nem tűnnek látványosnak, de olyan eszközöket nyújtanak a kollégák számára, melyekkel munkájukat hatékonyabban tudják végezni, és ennek a polgárok is látják eredményét. Például világszínvonalú, nagy teljesítményű mosókat szereznek be a JGK számára. Továbbiakban az inflációs szintnél egy kicsivel magasabb béremelést igyekeztek biztosítani a polgármesteri hivatalban és a gazdasági társaságoknál.

Egry Attila is köszöni a munkát, szerinte számszakilag jól áttekinthető, objektív és tényszerű az anyag, egy-két helyen csúszott csak be néhány extra nulla, amire később hívja majd fel a figyelmet. (Ilyesmiket épp a fideszes képviselők csináltak a vagyonbevallásukban – a szerk.)

Az idei költségvetésben a tervezett maradványértékek is jól áttekinthetők. Kiemelte, hogy a tervezett 47 milliárdos induló költség jóval nagyobb, mint a tavalyi. Egry bízik benne, hogy a terveket meg is tudják valósítani. Hozzátette, hogy a társasházak is fontosak, nem csak az önkormányzati bérházak, ezért a társasházi pályázatokra javasol több pénzt fordítani.

Juharos hozzátette, a költségvetés stabil, köszönet a pénzügynek. Ugyanakkor a polgármester kommunikációja ellentmondásban van a költségvetéssel, tehát semmilyen kivéreztetésről szó nincs. Juharos azonban nem érti, vagyonfelélésre miért van szükség.

Szili-Darók Ildikó elmondta, az MSZP már csak a kész költségvetést kapta kézhez, ezért most jelezne néhány dolgot (maga Szili-Darók nem a Közösen Józsefvárosért frakció oldalán ül – a szerk.). A 4%-os bérfejlesztést kevésnek tartja a JSZSZGYK munkatársai részére. Szili-Darók a szellemi fogyatékkal élők, a Szellemi Fogyatékosok Napközi Otthona támogatása felől is érdeklődött. A nemzetiségi önkormányzatok részére önkormányzatonként plusz 1 millió forintos támogatást javasol módosító indítványában azzal az indokkal, hogy más kerületnél is körülbelül ennyi támogatás jár részükre.

Kecskeméti László elmondta, konkrét lépéseket tett, hogy a költségvetésbe bekerüljenek a programjában szereplő beruházások, fejlesztések, viszont az önkormányzat részéről válaszra sem méltatták. Indítványozza, hogy a kamerarendszerbe a Kőris utca 10-et is vegyék be. Erőss Gábor hozzátette, hogy nemzeti önkormányzatok támogatását azon a szemüvegen keresztül érdemes vizsgálni, hogy azok négy forrásból táplálkoznak. Az óvodák kapcsán hozzátette, hogy a szomszéd iskola egy használatlan melléképületét lebontják, a területet pedig az óvoda udvarához csatolják. Elmondta, nemcsak infrastrukturális fejlesztések történnek, hanem státuszok is növekednek a személyreszabottság jegyében, tehát gyógypedagógus, pszichológus állással is bővülnek.

Udvarhelyi Éva Tessza alpolgármester elmondta, a pedagógussztrájkoknak köszönhetően a kormány megemelte az óvodapedagógusok bérét is, ezért az óvodákban a nem pedagógus végzettségű dolgozóknak emelik a bérét. A JSZSZGYK-s munkatársak fizetésének emelését támogatja. Az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonában szakmai fejlesztés történt, a helyiséget pedig vagy bővítik és akadálymentesítik, vagy új helyet kapnak. A nemzetiségi önkormányzatok rengeteg támogatást kapnak, például irodát, 15 millió forint értékben működésre, 6 millió forint értékben programokra. 2024-ben volt, aki hosszabbítást kért a pénzek elköltésére, ennek a keretnek a bővítését Udvarhelyi nem támogatja.

Kecskeméti panaszára az alpolgármester azt válaszolta, nem érti, mire nem reagált, a hivatkozott rámpa kapcsán találkozott is az illetékessel, memoriterben le is van írva, miben állapodtak meg vele.

Sátly elmondta, 14% nőtt a tavalyihoz képest a költségvetés, aminek az az oka, hogy nőnek a kiadások. Összevetette a központi költségvetéssel, ahol nem a költségvetés, hanem a hiány nőtt 63%-kal. Józsefváros önkormányzata azonban nem tervez kínai hiteleket felvenni.

Sátly a társasházi pályázatok értékének növelése kapcsán egyetért Egry javaslatával. Hozzátette, tavaly az önkormányzat több mint 400 millió forintot költött soron kívüli életveszély elhárításra, ami egy hosszú távú stratégai egyeztetést is megérne. Azt látják, ha folyamatosan érkeznek be ilyen jellegű igények, az sok pénzt el tud venni más ügyek elől. Hozzátette, szerinte ha az állam kötelező feladatként előír valamit egy önkormányzatnak, azt illik finanszírozni. A főváros esetében nem hogy nem finanszíroz, hanem elvesz, Józsefváros szerencsére nem tart itt. A vagyongazdálkodás kapcsán hozzátette, az egész mögött az a logika – és kéri, ezt próbálja meg mindenki magáévá tenni –, hogy az önkormányzat ingatlanállománya folyamatosan amortizálódik. Ha nem állnak bele abban, hogy a házakat felújítsák, megmentsék, akkor ez az amortizálódási folyamat, ami vagyonvesztést jelent, felgyorsul. Ezeket a beruházásokat az önkormányzatnak finanszíroznia kell. Ezt abból tudják finanszírozni, ha vagy a menthetetlen ingatlanokat, vagy az értelmes funkciót ellátni nem képes ingatlanokat értékesítik. Az értékesítésből származó bevételeket pedig az önkormányzati ingatlanokra, a saját vagyon szinten tartására, fejlesztésére költik.

Sátly szerint, reagálva Kecskeméti javaslatára, a kamera-egyeztetésnek van helye, ugyanakkor ezt nem költségvetési módosítóval kell kezelni. Biztosan találnak erre forrást.

Camara-Bereczki szerint az életveszély-elhárítás valóban fontos tárgyalni való pont, már most február végén 40 millió forintnyi igény érkezett a társasházak részéről erre vonatkozóan. Elmondta, most valós fejlesztések és felújítások történnek, tetőfelújítás, körfolyosó-felújítás, bérházfelújítás, nem úgy, mint a korábbi vezetés alatt, amikor csak látszat homlokzatfelújítások történtek, egyszer egy bérház lépcsőháza is leszakadt, ami az országos médiába is bekerült. Előbb a nagy műszaki felújításokat kell elvégezni.

Vörös Tamás nem látja a hatalmas felújításokat, valamint szerinte definíciós problémák is vannak a karbantartás és felújítás szavak kapcsán. Vörös Tamás a civil szervezetek idei évi 47 milliós támogatását hozta szóba. Szerinte sok civil szervezet nem fejt ki érdemi tevékenységet a kerületben, ezért fontos lesz nyomon követni a nekik szánt költségek elköltését. Azt kéri, a direkt vagy indirekt politikai állásfoglalás a civil szervezetekre vonatkozóan – például kedvezményes helyiségbérleti díjszabások formájában – legyen mellőzve. Azt is kéri, hogy a költségvetés tárgyalásában a politikai utalásokat mellőzzék, azt nem kell világnézeti elemekkel díszíteni.

Kecskeméti László tisztázásra kért szót, elmondta, hogy a fogyatékosságügyi referenssel raktak össze egy anyagot, ami mellett lakossági petíció is indult egy konkrét ügyben. Kecskeméti úgy gondolja, a polgármester és az alpolgármester nem egyeztetett a szóba hozott ügy kapcsán, így azt javasolja, hogy egyrészt kommunikáljanak, másrészt pedig vegyék elő az általa behozott lakossági ügyet.

Pikó András reagált azzal, hogy biztosan senki nem lett elküldve részükről. Ugyanakkor egy egyedi ügy a költségvetés megtárgyalásakor nem életszerű, és arra kérte Kecskemétit, ne beszéljen butaságokat. Sátly köszöni a kommenteket, azt mondta, a költségvetés maga a politika, ezért helye van a költségvetés megtárgyalásakor politikai állításoknak.

Sátly hozzátette, jól érzi magát a jelenlegi politikai közösségében, akár még Vörös Tamással is örömmel együtt tud dolgozni, ha van rá igény. Vörös Tamás reagált Sátlynak, hogy a tagfelvételről nem ő dönt egy személyben. Szili-Darók Ildikó módosító javaslatát, miszerint minden nemzetiségi önkormányzat plusz 1-1 millió forint támogatást kapjon a működéséhez, nem szavazta meg a testület. Kecskeméti László kamera igényére nem kell módosító indítvány, megvan rá a forrás.

Az ez évi költségvetést nyílt szavazással, minősített többséggel megszavazta a testületi ülés. Az eredményt tapssal fogadták.

A következő napirendi pontok az önkormányzati cégek – JGK, JKN, Rév8 – üzleti terveinek és közszolgáltatási szerződéseinek megkötésére vonatkoztak, ezeket mind elfogadta a testület.

Ezután kisebb vita alakult ki a lakásgazdálkodással kapcsolatos döntéseket érintve, mivel az önkormányzat az állami gondozásból korábban kikerült, 18–35 éves fiatalok bérlakáshoz juttatása érdekében 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben 1-1 lakás tekintetében bérlőkijelölési jogot szándékozik biztosítani az Utcáról Lakásba Egyesületnek (ULE) – ez a tavalyi Hősök terei nagy influenszertüntetés által összeszedett pénzből fakadó terv része.  

Egyébként bérlőkijelölési joga van még az önkormányzat saját intézményeinek, gazdasági társaságainak (104 lakás), illetve több, a kerület szempontjából kiemelten fontos munkát ellátó szervezetnek is (115 lakás). Vörös Tamás (Fidesz) az ULE-t kritizálta, amikor azt a „Pikó-féle politikai hálózat” részeként definiálta, „évek óta szisztematikusan látható az az ügymenet, hogy az önkormányzat közvagyonát kijátsszák politikai alapon civil szervezetek”.

Pikó szerint a tények az ULE mellett szóltak: „volt egy pályázatunk, ahol szervezetek számára biztosítottunk rászoruló emberek számára lakhatást biztosító bérlőkijelölési jogot, ezen az ULE és egyházi szervezetek is nyertek, az ULE teljesítette a vállalásait, és elhelyezett rászorulókat, ez egy bizalom, a legalkalmasabbak ők.”

Rádai Dániel alpolgármester sem bírta szó nélkül hagyni Vörös megjegyzését: „Egy olyan kormánypárt tagjaként mondja ezt, amely tétlenül nézi végig az ország szociális helyzetének mélyrepülését, amely az állami gondozott fiatalok jövőjét nem veszi figyelembe semmilyen formában, ennek fényében pont az ULE-t támadni rendkívül visszataszító és méltatlan.”

Shakkour Aram szerint a hosszú távú bérlőkijelölési jog stabilitást és kiszámíthatóságot ad: „De ezt később az önkormányzat felül is tudja vizsgálni, ha nem végeznek jó munkát. Egyébként pedig az ULE fideszes önkormányzatokkal is dolgozott már, munkájuk politikán felül áll.” Hermann György megjegyezte, hogy az ULE vállalja a lakások teljes felújítását, „ezzel pedig a kerület vagyona gyarapodik”. A javaslatot 12 igen, 4 nem szavazattal elfogadták.

Új tanácsnokok lesznek a kerületben, Oláh József esélyegyenlőségért, Erőss Gábor korábbi alpolgármester pedig köznevelésért felelős tanácsnok lesz a jövőben. Soós György (Fidesz) jelezte, hogy frakciójuk nem fog szavazni, „nem kívánunk ebben részt venni”, de döntésüket nem indokolta. A Fidesz tehát nem szavazott, de 11 igennel átment a javaslat,

akkor, mikor a volt alpolgármesterét kellett megszavazni, ami jelzésértékű. 

A következő pont a Józsefvárosban működő önszerveződő közösségek, továbbá művészek és sportolók pályázati támogatásáról szólt; Udvarhelyi Tessza alpolgármester szerint Magyarországon ma nem divat szeretni a civil szervezeteket: „Főleg nem divat átláthatóan támogatni őket. Józsefvárosban viszont egy olyan Magyarországot építünk, ahol a civil szervezetek szerves részei a helyi társadalomnak, a civil szervezetek és az önkormányzat együtt dolgozik azon, hogy a kerület összes lakójának életminősége javuljon.”

Egry Attila szerint az előterjesztés szerint „olybá tűnik, mintha mi nem támogatnánk az átláthatóságot, de ez nem igaz”. 12 igennel és 3 tartózkodással elfogadták a javaslatot.

A következőkben a 2024–2025. évi józsefvárosi gyerek- és ifjúsági részvételi költségvetés közönségszavazásán kiválasztott ötletek megvalósításáról volt szó.

A 2024-es részvételi költségvetés nyertes ötlete az Esély a gyerekeknek: a Kőbányai út 22-ben élőknek című program volt, most ennek megvalósítására biztosított fedezetet az önkormányzat. Az itt élő családok nyolcadik kerületi lakosok, ám a ház elhelyezkedése miatt közösségük nehezebben kapcsolódik a kerületi lehetőségekhez, programokhoz. Az ötlet megvalósulásával a házban élő gyerekek számára biztosítanának művészetpedagógiai, művészetterápiás csoportfoglalkozásokat. A javaslatot 12 igen és 2 nem szavazattal elfogadták.

A következő pont a Menhely Alapítvánnyal megkötött ellátási szerződés módosításáról szólt, az utcai szociális munka és hajléktalan személyek részére nappali ellátást biztosító szervezet szolgáltatási díja mintegy 16 millió forint. Soós György közbevetette, hogy a szokatlanul kemény tél miatt életbe lépett vörös kód riasztás idején nem működtek az alapítvány telefonvonalai, „többszöri betelefonálás után se voltak intézkedések még a vörös kód alatt sem”. Udvarhelyi Tessza szerint azért voltak fennakadások, mert a Menhely diszpécserszolgálata és a közterület-felügyelet munkatársai között bizonyos protokolláris bizonytalanságok voltak: „Vettük az adást, szerintünk is foglalkozni kell ezzel, de mi nem erre, hanem a nappali ellátásra és az utcai szolgálatra kötjük meg velük a szerződést.”

Idén a Józsefvárosi Óvodákba online április 22-től május 2-ig, személyesen pedig május 5-től 9-ig lehet jelentkezni – derült ki a következő előterjesztésből. 

12 igennel és 3 nem szavazattal fogadták el azt, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat a Fővárosi Szolidaritási Alap részére 10 millió forint pénzbeli hozzájárulást biztosítson.

Változik a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: az Ügyfélszolgálati Iroda (Baross utca 66–68.) pénteki zárása 13.30-ról 12.30-ra módosul, a TÁMPONT Információs Szolgálat (Baross utca 63–67. földszint) nyitása pedig hétköznapokon 8.15-ről 8.00-ra kerül át – ez volt a következő napirendi pont.

A rákövetkező napirendi pont az önkormányzatiság autonómiájának helyreállításról szóló politikai nyilatkozat elfogadására irányult. Camara-Bereczki Ferenc Miklós szerint az utóbbi években a magyar kormány kivéreztetné az önkormányzatokat: „világszinten is kirívó módon nem támogatja, hanem forráselvonásokkal sújtja az önkormányzatokat”. Egry Attila szerint viszont az önkormányzatok autonómiája jogszabályban biztosított, „ezért ülünk most is itt, ma is sok döntést hoztunk, az önkormányzatoknak döntési szabadsága van, nem látom semmi értelmét ennek a javaslatnak, nem is fogjuk támogatni”. Megszavazták.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf