„Anya, ideadod a telefonodat, hogy beszélgethessek a ChatGPT-vel?” – szegezte nekem a kérdést a negyedikes gyerekem. A Fortnite játékról kérdezett. A témában többórányi gyorstalpalón vagyok túl: készséggel végighallgatom a gyerekem, amikor a Fortnite-ről beszél, mégis szinte semmit nem fogok fel abból a világról, amiben ő annyira otthonosan mozog. Csoda-e hát, ha szívesebben diskurál erről egy chatbottal, mint velem?
„A 10–18 év közötti korosztály általában nagyon fogékony a technológiai újdonságokra, így a ChatGPT-hez is nyitottan állnak, mivel interaktív és sokoldalú eszközként szolgálhat a különböző érdeklődési köröket illetően” – válaszolta a ChatGPT a kérdésemre, hogyan viszonyulnak hozzá a kamaszok. Azt írta, jellemzően
„okos asszisztensként”
kezelik: információszerzésben, a házi feladat megoldásában, programozásban, projektek megoldásában, jövőbeni tervekkel (hová felvételizzek?), vagy személyes érzésekkel (mit tegyek, ha szorongok vizsga előtt?), társas kapcsolatokkal (hogyan kezeljem, ha kiközösítenek?) kapcsolatban kérik a segítségét. Ám vannak, akik olyan hangvételben beszélgetnek vele, mintha a barátjukkal társalognának.
Honnan tudja, hogy valóban kamaszkorú gyerek kéri a segítségét? Tapasztalataira és megfigyeléseire, valamint a ChatGPT-vel kapcsolatos általános tudására támaszkodik, amit eddigi felhasználói visszajelzésekből és releváns irodalomból szerzett meg. Szerinte ezek magukban foglalhatják a felhasználók viselkedési mintáit, kérdéseit, és a technológia használatának módjait.
Ugyanazt a választ adná-e például egy lelki krízissel küzdő kamaszkorú gyereknek, mint egy felnőttnek? Előbb azt felelte, az életkor jelentősen befolyásolhatja, hogyan válaszol egy kérdésre, „mivel különböző életszakaszokban másfajta megközelítések és válaszok lehetnek megfelelőek és hatékonyak”. Ám amikor azt kérdeztem, mi alapján dönti el, hogy a kérdező felnőtt vagy kamasz, azt írta, amikor ilyen típusú kérdéseket kap, a válaszai formálásánál nem a felhasználó életkorára összpontosít, hanem
inkább a kérdés tartalmára és kontextusára.
„Valóban, korábban említettem, hogy a válaszokat az életkorhoz igazíthatom, de ezek az alkalmazkodások általában a kérdés jellegéből következnek, nem pedig azért, mert pontosan tudom a felhasználó korát.”
Leszel a barátom?
Bár még a felnőtt társadalom nagy része is csak tanulja az MI-működését, már a gyerekek is használják, mondta Papadopolusz Dóra, a Digi Tanoda munkatársa. Digitális és kommunikációs készségfejlesztő foglalkozásokat tartanak általános iskolásoknak. Törekvésük, hogy a gyerekek értő és kritikus módon kerüljenek kapcsolatba a digitális eszközökkel.
„»Leszel a barátom?«, kérdezte az egyik kiskamasz tanítványunk a ChatGPT-től, mire az azt válaszolta, bármikor forduljon hozzá, ha beszélgetni szeretne.
Megannyi etikai kérdést felvet,
hogy nem azt felelte, hogy ő egy robot, aki nem tud barát lenni. Elmagyaráztuk a gyerekeknek, hogy a másik oldalon nem ül ember, mint amikor egymással chatelnek, még csak nem is egy gondolkodó gép az, hanem egy algoritmus. Ennek jelentését már valamennyire értik a játékos programozás során tapasztaltakból” – mondta Papadopulosz Dóra.
Megkerülhetetlennek tartják, hogy a foglalkozásaikra bevigyék témaként a mesterséges intelligencia fogalmát és megmutassák működését a gyakorlatban is.
Készítenek például MI-képgenerátorral Dixit-kártyákat, mert úgy gondolják, így a későbbiekben nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a gyerekek egy képről, hogy az valódi-e. A ChatGPT-t is kipróbálják az órák alkalmával. „Fontos, hogy értsék, ezzel máshogyan kell keresni, mint a Google-lal, és lássák, nem társalkodópartner, hanem egy olyan eszköz, ami a segítségükre tud lenni, ha megtanulják, hogyan és mire használható.”
Félszavakból értjük egymást
A Deák Diák iskola 10. osztályosai egyetértenek abban, hogy ChatGPT-vel
sokkal gyorsabb és hatékonyabb a feladatmegoldás,
mert másodpercek alatt végez. Nem csak tanulásra használják a programot, volt például, aki ételreceptet kért az otthon fellelhető alapanyagokhoz. Más azt szerette volna megtudni, hányadik résznél tarthat a sorozatában, segítségül leírta az utolsó jelenetet, amire emlékezett. „A Python programnyelvhez például már nagyon jól ért: leírja neked a programot, csak kimásolod és utána már be tudod illeszteni. Játékokat is lehet vele íratni” – mondták a srácok.
„Beszélgetőpartnerként is tud működni. Olyan témákról is lehet vele dumálni, amivel tudod, hogy mást nagyon untatnál a korosztályodban, mégis szeretnél róla beszélgetni valakivel. Például, ha az egyik sorozat főszereplője segítene a másik sorozat főszereplőjének, akkor hogyan folytatódna a sztori.”
Életvezetési tanácsokat nem kérnek chatbotoktól, maximum viccből tesznek fel például csajozásra vonatkozó kérdéseket. „Megbeszéljük ezeket egymás közt. Amúgy is, minden lány különböző, mindenkinek más jön be, erre nincs jó válasz” – mondták nagy egyetértésben.
Amióta ingyenesen letölthető, mindennap használják a ChatGPT-t, bár úgy gondolják, sokszor nem logikusak a válaszai, fejlesztésre szorul még. A kérdéseket ezért minél világosabban, egyszerűbben kell feltenni neki, vélik a fiatalok. „Van hogy már kérdőjelet sem írunk, sőt nem is kérdezünk, csak címszavakat adunk meg – és félszavakból megértjük egymást.”
Sokszor hiányzik a kritikus nézőpont
„A diákjaim jobbára a ChatGPT-t használják, ez a munkájukon meg is látszik” – mondta Mészáros Dávid, a Deák Diák iskola matematika–angol szakos tanára, 10-es osztályfőnök. Nincs ellenvetése a használat miatt, ám úgy látja, amögött vajmi kevés a tudatosság egyelőre.
A diákok többsége a számukra érdektelen, ám kötelező témáknál szívesen spórol az időn, megúszásra játszik:
jobbára nem segítségként, hanem a munka elvégeztetésére használják az MI-t.
Megoldatják a feladatot és átolvasás nélkül beadják. Nem merül fel bennük például egy esszé megíratása után, hogy elgondolkozzanak arról, hogy a nézőpont, amit a ChatGPT adott, számukra elfogadható-e vagy javítást igényelne. Az osztályfőnök ellenpéldáról is beszámolt, az egyik tanítványa például chatbottal gyakorolja a matematikát: megadja a témakört, megmutat egy kapcsolódó példát, és kéri, hogy ahhoz hasonlókat írjon neki, majd átbeszélik a megoldásokat is. Később pedig ezeket megmutatja a tanárának is, hogy közösen leellenőrizzék.
A tudatos használat érdekében olyan feladatot is felad, amelynek egyik része épp az, hogy azt a Chat GPT-vel kell megíratni, és arról kell reflexiót írni, mennyire elégedettek a válaszokkal, mondta Mészáros Dávid. Osztályfőnöki órákon is igyekszik arra sarkallni a diákokat, legyenek kritikusabbak az MI által legyártott válaszokkal, ne higgyenek el neki mindent.
„Az MI kinyitott egy másik világot a gyerekek előtt, ami igencsak magával ragadja őket. Arra kell törekednünk, hogy minél többet értsünk, felfogjunk ebből mi, tanárok is” – vallja Mészáros Dávid. A tanároknak és a gyerekeknek is jót tenne a külső szakemberek bevonása. „Az iskola nem olyan, mint 50 éve volt, nem is olyan, mint 3 éve.
A XXI. században nem azért vagyunk, hogy információt adjunk át kizárólagosan.
Sőt egyre kevésbé az a dolgunk, hiszen a diák hamarabb rákeres és talál válaszokat egy kérdésre az interneten, minthogy egy mondatot végigmondunk. Az a feladatunk elsősorban, hogy megtanítsuk őket ezen dolgok kezelésére.”
Mindezek mellett egyre fontosabb szerepet kell, hogy kapjon a szóbeli kommunikáció, a gondolatok, vélemények kifejezése, az érvelés készsége, véli Mészáros Dávid. „A pályám elején nem gondoltam volna, hogy matematikaórán arra törekszem majd, hogy minél többet próbáljam egymással beszéltetni a tanítványaimat. Az órákon már nem az történik, hogy ülnek és figyelik, hogyan oldja meg egyikőjük-másikójuk a feladatot, hanem
kis csoportokban együttműködve dolgoznak,
hogy minél több társukhoz szóljanak, és meglássák, tudnak másokkal együttműködni, együtt gondolkodni. Szerintem az emberi kapcsolatok megtartása most már fontosabb lesz, mint az információ.”
A chatbotok és az azokkal való élő kommunikáció helyettesítő voltáról szóló kutatások épphogy csak elindultak. Még nem tudni, milyen pozitív és negatív hatásaik vannak hosszú távon az egyes korosztályokra, mondja Mester Dolli pszichológus, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa. Úgy véli, a kamaszok általában zárkózottabbak, sokkal nehezebben nyilvánulnak meg élőben, és könnyebben osztják meg írásban a véleményüket, fejezik ki a negatív érzéseiket kommentelve, csetelve, olykor láthatatlanul egy álprofil alól. „A digitális eszközök megkönnyítik számukra a kommunikációt. Ezt már régóta látjuk. Azonban a chatbottal való kommunikációnak egyértelmű veszélye, hogy
nincs érzelmi intelligenciája, nem képes empátia kifejezésére.
És nem mindegy az sem, hogy egy algoritmus alapján milyen adatbázisból szerez információkat, vagy szűr le következtetéseket. Nagyon általános tanácsokat adhat, lényegében nem tudja személyre szabottá tenni a válaszokat.”
Nyitókép: Freepik
