A „kutyás közösség építése, a kutyatartók összefogása, a felelős kutyatartás népszerűsítése, illetve a kutyások és »nemkutyások« harmonikus együttélésének elősegítése” volt a szombati rendezvény célja a szervezők szerint. Beszámolók hangzottak el a segítő kutyák életéről, és kereső kutyás bemutatók is voltak. A zöldülő Mátyás téren nem tömegrendezvény zajlott, de a megjelentek jó kedéllyel vettek részt a politikamentes programban.

A kutyadietetikus

A felhozatalból a praktikus tippeket kínáló szakembereket szemezgettük ki. Sike Bogi kutyadietetikussal beszélgettünk, mivel a kutyák életét is megkeseríti olykor egy gyomorbántalom például. A hasmenéses panaszoknak, különféle gyulladásoknak, refluxgyanús eseteknek, gyomorsavproblémáknak, az allergia – illetve intoleranciának nem minden esetben egyszerű feltárni az okát és a hátterét,

„Ételallergia- vagy intolerancia esetén eliminációs diétát alkalmazunk, amely során 12 héten át egyetlen olyan fehérjéből álló étrendet kap az állat, amivel korábban nem találkozott. Ezt leginkább házi étrenddel lehet megcsinálni, feldolgozott eledellel nehezebb. Ezalatt a 12 hét alatt meg kell szűnniük vagy enyhülniük kell a tüneteknek, ha a probléma ételspecifikus, és nem valamiféle környezeti ártalom áll a panaszok hátterében. Hat hét alatt már látszódnia kell a változásnak. Ha megtisztult, regenerálódott a szervezet, akkor lehet a következő szakaszba lépni: a tesztidőszakban bevezetjük egyesével a többi összetevőt, és amint reagál a kutya valamilyen tünettel, tudni fogjuk, melyik volt a »bűnös összetevő«” – mondja Bogi. A szakember elmondta, hogy a városi tartás annyiban nehezítő tényező, hogy

Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a környezeti allergia szintén gyakori, azonban erre vannak megbízható tesztek. A kutyák főként bőrfelszíni tüneteket produkálnak. Pollenek és házi poratkák is lehetnek allergének, ilyenkor piros kiütések jelenhetnek meg a bőrön, irritáció, fülgyulladás, bakteriális vagy gombás fertőzés jelentkezhet. De létezik a kóros lábnyalás jelensége is, amikor az állatnak a lábán van valamiféle irritációja. Ez azért is veszélyes lehet, mert néhány eb véresre rágja vagy vakarja magát ilyenkor.

Hogy mire hogyan reagál a kutya, az attól is függ, milyen tulajdonságokkal rendelkezik. „A kutyák érzékenysége egyedenként eltérő lehet. Minden kutya más, ezért nincs egyetlen csodarecept, a bajok okát kideríteni a gazdi részéről is feladatot jelent. Ezért is kérem a gazdikat, hogy vezessenek naplót, mikor mit kapott a kutya, milyen tünetei vannak-voltak, így sok összefüggésre rá lehet jönni, plusz nem kell az emlékezetre hagyatkozni. Ez segít nekem is az utánkövetésben” – mondja Bogi.

A kisállat-pszichológus

A testi problémák mellett fontos a négylábúak mentális egészsége is. A leggyakrabban felismert gond a kutyák szeparációs szorongása, Hirbek Edina kisállat-pszichológus, a ZöldEb – Kutyás Érdekvédelmi Egyesület elnöke szerint. „Ha a kutya valamilyen mentális vagy pszichés gondból fakadó problémakörben érintett, az nem mindig tűnik fel a gazdáknak. A szeparációs szorongás azonban hamar feltűnik a kutya gazdájának, ugyanis amikor otthon hagyják, végigvonyítja a napot és a szomszédok szólnak, vagy szétszedi a lakást, ez is fel fog tűnni. Vagy magában tesz kárt” – mondja Edina. Ezek önmagukban sem örvendetes dolgok, de a legrosszabb az egészben, hogy ilyenkor

A jelenség egyébként a kutyák legalább 15 százalékát érinti. A szorongás többféle módon megmutatkozhat. Így a megoldás is sokféle lehet. Ha a gazda sokat hallgat TV-t vagy rádiót, az is nyugtathatja a kutyát, ha ezeket bekapcsolva hagyják. A szobakennel is lehet megoldás, ha sikerül a kutyát rászoktatni, és a hétköznapokban egy nyugodt, biztonságos hely a kutya életében.

Vagy vegyük igénybe egy kutyatréner szolgáltatását. „Az egyik tréner meséli, hogy rendszeres az, hogy amikor a gazdi elmegy egy órára, és otthon hagyja a kutyát egyedül, az szorong, őrjöng: Majd megjön a tréner, elviszi a kutyanapközibe, majd hazaviszi 4-kor, amikor a gazdi még mindig nincs otthon, és ő hagyja ott a kutyát, az még akkor sem őrjöng, ha a gazda akár este 11-kor is tér haza” – mondja Edina.

Itthon nincs szabályozva, hogy magára lehet-e hagyni a kutyát, és ha igen, mennyi időre. „Svédországban törvénybe van foglalva, hogy 5 óránál hosszabb ideig nem maradhat egyedül a kutya, éppen ezért ott a kutyanapközik és kutyaszitterek világa nagyon felfutott” – mondja Edina.

A kutya mentális fárasztása is sokat segíthet. „Sokan azt gondolják, elég, ha leviszem sétálni, dobálom neki a labdát a futtatóban, és amikor látom, hogy lóg a nyelve, kifáradt, hazamegyek vele. De ez csak fizikai fáradtság, mert azt látod, hogy 10 fekvés után újra fel van töltve. Sokkal jobb módszer az, hogy mielőtt elmennél otthonról, egy fél órát sétálsz vele pórázon a városban, majd 15 percig labdáztok. De azt a mentális fárasztás módszerével csináld, tehát nemcsak dobod neki a labdát, hanem várnia kell az engedélyedre is, hogy elindulhasson. Már rég gurul a labda, de még nem mehet érte, ez is kellemesen lefárasztja. Ha hazaértek,

Ez azt jelentheti például, hogy fogsz egy fürdőlepedőt, beleszórod a jutalomfalatot, harmonikában felhajtod, megcsavarod, összecsomózod lazán, lerakod a szoba közepére, és megengeded a kutyának, hogy megkeresse a jutifalit. Amíg megtalálja szimatmunkával, amíg kikapirgálja, lesi, hol van még benne, mentálisan kifárad, tehát nyugodtabban tudsz elmenni, mert tudod, hogy pihenni fog” – avat be a mentális fárasztás módszerébe Edina.

Egy másik probléma az, amikor a kutya feleszi az ürüléket: sokszor az erre a válasz, hogy ez viselkedési probléma, amiről le kell szoktatni, holott ennek ezer oka lehet: „Lehet, hogy férges a kutya, és azért eszi vissza a kakit, mert éhezik. Ez megoldható féreghajtással. Ha csak a reggelit eszi vissza, és este vacsorázott, az egyértelműen féreg, de lehet az ok emésztőenzim-hiány is, vagy egyszerűen egy anyai ösztön. Ragadozó állatokról lévén szó, el kell rejteniük a kölyköt, ezért ösztönből feleszi és takarítja a kölykök után a területet.

De van olyan is, hogy ez viselkedési probléma. Ilyenkor a kutyus unatkozik, amivel azt üzeni, gazdi, figyelj már oda rám, látod éppen mit csinálok?” – világít rá az ürülék-visszaevés lehetséges okaira Edina. Ezek után békés mederben csordogált tovább a langy kora délután, végül pedig megismerhettük Kirát, a szépkorú vakvezető labradort, aki immáron maga is a látássérültek táborában pergeti nyugdíjas éveit.

Fotók: Mile Máté