„A felkelő Nap háza” – jegyezte meg viccesen Horváth Kristóf (Színész Bob) a megnyitó előkészületei alatt, amit a már megjelent tömeg értékelt is. A Teleki téri piacnál tartott gyülekező után kisebb csoportosulás vonult át vidám zenés kísérettel a Napház bejáratához, ahol a jócskán összegyűlt érdeklődőktől alig lehetett elférni, az intézmény szűkebb és tágabb környezetében csoportosan tolongtak, köztük a roma értelmiségi elit nem egy prominens alakja, személyisége.

Az ünnepélyes program Karácsony Gergely budapesti főpolgármester rövid beszédével vette kezdetét. Karácsony szavai a hálára és a köszönetre szorítkoztak, majd átvágták a nemzeti színű és a roma nemzetiségi zászló színeit viselő szalagokat. A roma festők képeivel díszített térből nyíló színházteremben először a Romano Glaszo együttes zenélt, utána a Cigánykerék című musicalből kaphatott ízelítőt a közönség többek között Jónás Judit, Boda-Novy Emília, Farkas Ramóna, Balogh Rodrigó, Csányi Dávid, Babindák Jázmin és Orgován Achilles Elemér (a Romano Kher két ösztöndíjasa) közreműködésével.

„Büszke vagyok arra, hogy a kollégáim ünneplőbe öltöztették a házat és újra láthatóvá tették roma festőművészeink csupasz falakhoz simuló alkotásait. Tehették ezt Európa leghíresebb gyűjteményének anyagából válogatva, ahol több mint 2500 festmény található, s megteremtése 1987-ben kezdődött” – mondta el Rézműves Melinda, a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház igazgatója a beszédében.

„Az intézmény alapító igazgatója 1994-ben Csemer Géza író, színházrendező volt” – jegyezte meg a Napház történetének ismertetése kapcsán. „A Napház és a Romano Kher tevékenysége 2010-ben egybeolvadt, és Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) néven működött tovább” – tette hozzá, az egyes állomáspontok részletezése után eljutva a jelenig. „Azt gondolom, hogy az épületek fontosak ugyan a kulturális reprezentáció szempontjából, de

A roma kulturális értékek, irodalmi, zenei, képzőművészeti, színházi alkotások bemutatása révén nagykövetei vagyunk mi, romák annak, hogy más-más nemzetiségű embereket elkötelezetté tegyünk a roma kulturális értékek iránt” – emelte ki. Véleménye szerint a kultúra hatása éppen abban rejlik, hogy az általa képviselt érték képes arra, hogy „vonzóvá tegye nemzetiségünket itthon és a világ számos pontján egyaránt”.

Az év hátralévő részében a Napház

az egyik a minden csütörtökön megtartott néptáncoktatás, a másik a képzőművészeti kiállításhoz tartozó tárlatvezetés. A későbbiekben zenei koncerteket, kétnapos filmfesztivált látogathat a közönség. „A saját szervezésű programjaink mellett, ahogy eddig is, a továbbiakban szintén nyitottak vagyunk arra, hogy helyet biztosítsunk a kívülről jövő kezdeményezéseknek” – jegyezte meg a beszéd végén.

Kerpel-Fronius Gábor távozó főpolgármester-helyettes felidézte, hogy annak idején Balogh Lajos Paci (a 2020-ban elhunyt józsefvárosi önkormányzati képviselő és roma aktivista) tette fel a kérdést, mi a véleményük a korábban még FROKK-nak nevezett intézmény működéséről és teljesítményéről. A válasz egyértelműen negatív volt, egyöntetűen úgy látták, hogy valamit csinálni szükséges. Kitért rá, hogy akkor még nem tudta, hogy ő lesz az a valaki, aki az elkövetkező néhány évben azzal foglalkozik, hogy közreműködjön abban, hogy a FROKK a pozitív működés útjára lépjen.

Beszélt a FROKK kapcsán folytatott, nagyon hasznos, inspiráló találkozásokról. Ezeknek köszönheti, hogy megtanulta kicsit úgy látni a világot, ahogy Balogh Rodrigó vagy Oláh Norbert, emellett sokat köszönhet a Molnár István Gáborral folytatott beszélgetéseknek is. Beszédében érintette a Napház körüli feladatok teljesítését, a hiányosságok pótlását, hogy a kultúra iránt érdeklődők számára és a különböző művészeti ágak részére méltó befogadóhellyé váljon.

„Remélem, hogy most méltó vezetéssel stabilizálódott a Romano Kher működése, és el lehet kezdeni gondolkodni azon, hogyan lehet ezt tovább építeni. A kultúra szerepe általánosan változik a világban, és meg kell találni ebben a kulturális intézményeknek, azoknak a speciális intézményeknek is a szerepét, amelyek a roma kultúra megjelenítését végzik a fővárosban” – vélekedett.

Pikó Andrást, Józsefváros polgármesterét büszkeséggel töltötte el, hogy egy olyan esemény részese lehet, ami közelebb vihet a közösség révén megragadható egyik legfőbb célhoz, amely abban nyújthat segítséget, hogy romák és nem romák együttélése kiteljesedjen. Kiemelte a tehetségeket támogató, a Józsefváros Önkormányzat által útjára indított Balogh Paci-ösztöndíj jelentőségét, fontosságát, a kerületben folyamatos, a felzárkózást, együttélést támogató programokat, kezdeményezéseket. 

A beszédek után a közönség színvonalas előadókat, fellépőket hallgathatott meg. Dr. Suki András zongoraművész, Lakatos György hegedűművész, a Balogh Paci zenei ösztöndíjasok egyedülálló, egy számra elég minikoncertje mindenkit magával ragadott. Az ünnepi koccintást és tortavágást követően a Deák Diák Ének-Zenei Iskola két diákja, Babindák Jázmin és Balogh Lili csodálatos énekhangjukkal kápráztatták el a közönséget. Rostás Móni & Gipsy Moods zenekar különleges gospel, folklór koncertje zárta a napot.

Bár a Napház megnyitója feszes, tempós esemény volt, a közönség láthatóan fesztelenül, felszabadultan élte meg, a beszédeket átkötő zenei programok jól oldották a hangulatot, még valamelyest fesztiváljelleget is kölcsönöztek az egész rendezvénynek, ahol mindenki jól érezhette magát. A roma közösség és kultúra újabb mérföldkőhöz ért a Napház megnyitásával, s az intézmény várhatóan sokat tesz majd a romák és nem romák közötti kapcsolat elmélyítéséért, a közös gyökerek napvilágra kerüléséért, a faji alapú, társadalmi ellentétek csökkentéséért a kultúrán és az értékek felvállalásán, bemutatásán keresztül.

Fotók: Merész Márton / Én Budapestem