Ismét a józsefvárosi Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vendége volt az egykori iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád, értesült a Hetek című lap, amely az izraeli sajtóból és a Dolate Bahar című íráni lapból vette információit. Utóbbi több felvételt is posztolt az iráni politikus útjáról, aki a Fenntarthatóság a változó világban konferencián szólalt fel.
A kormánnyal kiemelt kapcsolatokat ápoló NKE-n 2024 után újabb látogatást tevő Ahmadinezsád hírhedten antiszemita politikus: a holokausztot mítosznak tartja, és többször felszólított Izrael elpusztítására is. Tavalyi látogatását elítélte az izraeli nagykövetség is, kiemelve, hogy meghívása sérti a holokauszt áldozatainak emlékét is.
A mostani látogatás azért is groteszk, mert áprilisban jelentette be az NKE, hogy Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu az NKE Tiszteletbeli Polgára címben részesült. Deli Gergely rektor úgy fogalmazott: „Ma büszkén adományozhatjuk a Civis Universitatis Honoris Causa címet Benjamin Netanjahunak, Izrael Állam miniszterelnökének és a világpolitika kiemelkedő alakjának, akinek figyelemre méltó vezetői tevékenysége, hazája biztonsága és jóléte iránti rendíthetetlen elkötelezettsége, valamint a nemzetközi diplomácia fejlődéséhez, továbbá a több százezer magyar–izraeli állampolgár védelméhez és ellátásához, illetve a Magyarország és Izrael közötti kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez való hozzájárulása elismeréseként tisztelgünk több évtizedes szolgálata előtt.”
Mahmud Ahmadinezsád látogatását viszont nem verte nagydobra az NKE, a június 6-i NKE TV (mert van ilyen) Híradójában (mert van ilyen) sem esett róla szó. Szó esett Nemeskürty István történész mellszobrának felavatásáról, amelyen Veszelszki Ágnes, a Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja kijelentette:
„nem elég tudni, mi a helyes, képviselni is kell azt.
Nem elég emlékezni, tovább is kell adni. Ez lesz a mi küldetésünk a Nemeskürty István Tanárképző Karon a szeptembertől induló új tanévben.” Az új tanév még az NKE-s épületegyüttesben indul el, a tanárképző kar jövőbeli helye pedig a többek közt a Diószegi Sámuel utcában kisajátított épületek helyén megvalósítandó komplexumban lesz.
2022 végén Deli Gergely rektor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tartott előadáson, amit a Zsidó Világkongresszus szervezett, felszólalásában kijelentette: „az antiszemitizmus nemcsak múltbeli tragédia, hanem ma is jelen van a világunkban és kihívást jelent számunkra. Rektorként büszke vagyok arra, hogy intézményünk a judeo-keresztény közösségek értékeit képviseli.”
A látogatás szemet szúrt Erőss Gábornak, Józsefváros önkormányzati képviselőjének a Közösen Józsefvárosért koalícióban, és nyílt levelet írt az NKE rektorának, amit teljes egészében leközlünk:
„Tisztelt dr. Deli Gergely Rektor Úr!
A napokban ismét Budapestre látogatott a holokauszttagadó iráni exelnök, Mahmud Ahmadinezsád, aki ismét előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; Ön ismét fogadta őt, sőt még meg is ajándékozták egymást, szélesen mosolyogva.
Az Ön által vezetett egyetem Józsefvárosban található. E kerület nagy létszámú zsidó közösségnek adott otthont a II. világháború előtt. A Teleki tér környékének háború előtti pezsgő életét többek között a Pressburger-fivérek műveiből ismerhetjük. Ebből mára egyetlen lakászsinagóga maradt a téren.
A kerületben a holokauszt több tucat áldozatának emlékét őrzik immár név szerint úgynevezett botlatókövek. Az NKE kampuszának tőszomszédságában, a Práter utca 75. szám alatt Stern Spronz Olga, Weiss Andor és Weiss László emlékét. Őket 1944-ben deportálták Józsefvárosból.
A kerületben olyan embermentők működtek, mint Trom Aladár vagy maga Raoul Wallenberg – előbbinek a Magdolna utca 6., utóbbinak az Üllői út 2–4. szám alatt található emléktáblája.
De Józsefváros volt a színhelye az egyetlen magyarországi zsidó fegyveres ellenállási akciónak is, ami »Kis Varsó« néven vonult be a történelembe.
Gazdag Péter cikkéből tudjuk, hogy ugyanebben az időben, 1944. október 15-én a Vay Ádám u. 8. sz. házban a lakók ruháikról és a kapu felől levették a sárga csillagot. Valaki feljelentette őket, mire két SS-katonát küldtek ki a »rend« helyreállítására. A lakók lefegyverezték őket, de azoknak sikerült megszökniük. Erősítéssel tértek vissza, berobbantották a kaput, s két embert rögtön megöltek. Barbár módon kézigránátot dobtak az óvóhelyre is, ahol 12 ember meghalt, 10 megsebesült. Az ott lakókat ezután a Városi Színházba (ma: Erkel Színház), majd a Tattersallba (ma: Nemzeti Lovarda) terelték, miközben két személyt agyonlőttek…
A józsefvárosi pályaudvar, ahol a soha-meg-nem nyíló Sorsok Háza áll most, a vészkorszak egyik legjelentősebb helyszíne. Csendőrfelügyelet mellett közel tizenötezer (más adatok szerint 17 800) munkaszolgálatost indítottak innen útba Szálasiék. A budapesti bevagonírozást magyar rendőrtisztek, csendőrök, nyilas pártszolgálatosok és német SS-tisztek irányították.
A talán leghíresebb túlélő, Kertész Imre, a holokauszt Nobel-díjas írója is itt nőtt fel, a Tömő utca 56. szám alatt. A holokauszt, a soá emlékezete Józsefváros emlékezete.
Kérem, a jövőben tartsa tiszteletben az áldozatok emlékét, továbbá azok érzéseit, akik a mai napig köztünk élnek, s ha gyerekfejjel is, de átélték, túlélték e borzalmakat.
Meggyőződésem, hogy tettével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is rossz fényben tünteti fel minden jóérzésű ember előtt. Ráadásul ez már a második ilyen alkalom volt.
Miért? Miért tette ezt a Ludovikán? S miért teszi ezt Józsefvárossal?
Rektor úr, nem tudom, szándékában áll-e ezt jóvátenni. De remélem.
Várom válaszát.
Üdvözlettel,
Dr. Erőss Gábor
józsefvárosi lakos, önkormányzati képviselő”
Nyitókép: Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután regisztrálta magát a júniusi elnökválasztásra Teheránban 2021. május 12-én. Fotó: Abedin Taherkenareh / MTI
