Az Akadályok nélkül az akadálymentes Józsefvárosért csoport Elindulunk a lejtőn címmel rendhagyó sétát szervezett március 9-én, hogy felhívják a döntéshozók és civilek figyelmét a fogyatékkal élő emberekre és az akadálymentesítés fontosságára.

A séta a Horváth Mihály tértől a Német utcán át a Rákóczi térig vezetett. Ez egy könnyebb szakasz, mert az utca nincs tele gödrökkel, úthibákkal, repedésekkel, alacsonyak a járdaszegélyek, kicsi a lejtés – jellemezte az útvonalat az Önállón lakni, közösségben élni csoport aktivistája, Farkas Gábor, aki születése óta kerekesszékes. Kézzel hajtós kocsit használ, ami egy sportverda tulajdonképpen: mindössze 7 kiló, így könnyű a hozzáértőnek emelgetni, suhanni vele. A környék felfedezésére is nagy szükség van: nem árt, ha a bejáratott útvonalak mellett vannak vészútvonal-tervek is, amikor a megszokotton épp felújítás zajlik vagy bármi egyéb történik.

Katasztrófa átmenni a Rákóczi úton

A neves műfordító, Relle Ágnes, akit a betegsége kényszerített (elektromos) kerekesszékébe, általában a kevésbé forgalmas kis utcákon közlekedik, ott is az úttesten megy. Azért, mert gyakran előfordul, hogy a járda végén a padka olyan magas és meredek, hogy nem tud rajta lemenni, s kénytelen visszafordulni. De megesett, hogy a járda keskenysége miatt nem tudott megfordulni. Nagy problémát okoz az átkelés a szélesebb úttesteken is: „A Rákóczi úton átmenni katasztrófa.

Van egy számunkra is használható átjáró lent a Ferenciek terénél, míg a következő csak jóval a Blaha Lujza tér után található.

Sok esetben hiába van zebra, nagyon magas a padka. Ilyenkor végigmegyek a buszsávon, ami persze életveszélyes. Ugyanakkor láthatóan cserélődnek a buszok, megfordult az akadálymentesítettek javára az arányuk, és egyre több akadálymentes villamosvonal is van.”

A közlekedés nehézsége csak az egyik probléma. Nem könnyű a bejutás a közintézményekbe, ez megnehezíti a személyes jelenlétet követelő ügyintézési folyamatokat, erre hívta fel a figyelmet Csizovszky Andrea, aki gyermekkora óta kerekesszékes. „A polgármesteri hivatalba még be tudok jutni, de az emeletre már nem tudok felmenni, ezért az ügyintéző szokott lejönni.”

Nem tudnak elmenni nőgyógyászhoz, fogorvoshoz

Az orvosi rendelőknél még rosszabb a helyzet, mondja Ágnes. Nemrégiben ellenanyagszűrésre szeretett volna eljutni, direkt olyan helyet nézett ki, ahol azt írták, akadálymentesen megközelíthető a labor, azonban nem tudott bejutni.

Egy másik – szintén akadálymentesnek ígért – rendelő bejárata előtt pedig két lépcsővel találta magát szemben.

„Van egy saját kis rámpám, úgyhogy azzal valahogy felbotorkáltam, a keskeny bejáraton pedig beszuszakoltam magam.”

Az orvosi vizsgálók sincsenek felszerelve olyan eszközökkel, amik lehetővé tennék számukra a vizsgálatot. „Nem tudok elmenni nőgyógyászhoz, vagy fogorvoshoz, mert nincs, aki felemeljen a székbe, egyedül nem tudok átülni. Kellene legalább egy segítő, aki el tudna kísérni. Nagyon sok vizsgálatból maradunk ki ennek hiányában.”

Komoly gond megfelelő lakást találni

Komplikált a bevásárlás is. „Az ajtók nem elég szélesek, a legtöbb boltba nem tudunk bemenni.” Ilyenkor választhatják, hogy továbbgurulnak, amíg olyan üzletet nem találnak, ami valóban akadálymentes, vagy a bolt előtt szobroznak, és megpróbálnak jelezni az eladónak, hogy jöjjön ki. „Én ilyenkor szólok egy járókelőnek, hogy legyen szíves szóljon a boltban, hogy vásárolni szeretnék és segítségre lenne szükségem” – mondta Andrea.

Mindhármuk közös pozitív észrevétele, hogy az emberek többsége ma könnyebben és szívesebben segít. „Korábban csak megfogták a széket, húzkodták zavarukban az emberek, de most már végighallgatják, hogy mit kell csinálni, hogyan tudnak jól segíteni” – mondja Andrea. A segítségre pedig sok esetben szükségük is van: Ágnes például kizárólag segítővel tud ki-be járni a lakásából.

És megérkezünk a talán legégetőbb problémához, a lakhatáshoz. A kerekesszékhez kötött embereknek speciális lakásra van szükségük. „Szinte lehetetlen olyat találni, ahová be tudunk költözni, vagy olyat, amit át lehet alakítani akadálymentessé” – emelte ki Ágnes. Elkeseríti és felháborítja, hogy

az újonnan épülő lakóházak bejáratához minden esetben egy magas lépcsőfokot emelnek,

ami az idősek életét is megkeserítheti.

Nem jó az állami segítség

Gábor most egy olyan lakásban lakik, ahol félig-meddig meg tudta oldani az akadálymentesítést. Mint mondja, az átalakítások borzasztóan drágák, neki például a fürdőszobát kellene átépíteni: fürdőkád helyett zuhanyzóra lenne szüksége. „A támogatások nehezen hozzáférhetők és korlátozottak, szinte kizárólag a gyerekes családok kapják meg. Itt ráadásul utófinanszírozott támogatásokról van szó. Hiába, hogy 20 százalékos önrészt várnak el, gyakorlatilag a teljes összeget bele kell tolni.

De nem tudom önerőből megfinanszírozni, olyan bank pedig nincs, amelyik kölcsönt adna nekem.”

A tapasztalataik alapján rengeteg ötletük lenne arra, hogy a kerekesszékkel közlekedő emberek életét mivel lehetne megkönnyíteni. Jó volna, ha a döntéshozók észrevennék és meghallgatnák őket. „Mindegyiküknek ki kellene próbálnia egyszer egy fél napra, hogy beleül egy tolószékbe. Ha annyit eltöltenének benne, utána már látnák, hogy mi a probléma.”

Lesz még ilyen séta

Az Akadályok nélkül az akadálymentes Józsefvárosért csoport a továbbiakban is szervez sétákat, május 19-én, csütörtökön felnőtteknek, május 29-én a gyermeknapon pedig a családoknak, de minden érdeklődőt várnak akkor is. A csoporthoz a Facebookon lehet csatlakozni.

Bővül az app

A Józsefvárosi Önkormányzat kezdeményezte egy újabb telefonos app létrehozását, amellyel a fogyatékossággal élő embereknek segítenének elsősorban. Az alkalmazás Józsefvárost térképezi fel, az akadálymentes közterekre fókuszálva, hogy a kerületen belüli akadálymentes útvonaltervezést szolgálja. Az alkalmazás elkészültét 2022 júliusára ígérték. A Józsefváros applikáción belül egy külön fülön lesz elérhető.

Nyitókép: Takács Mária