Sokáig töprengtem azon, ildomos-e az újság hasábjain megemlékezni a férjemről születésnapja alkalmából. Több barátommal, ismerősömmel beszéltem erről, kikérve véleményüket és tanácsukat. Mindannyian bátorítottak. Az volt az érvük: ki ismerné jobban nálad, ki írhatna méltóbb megemlékezést róla? Valójában nem is megemlékezést szeretnék, inkább az Átok és szerelemről írnék, ami a cigányok körében ma is ugyanolyan népszerű, mint a bemutatásakor, 1985-ben.
A film elkészítésére az MTV kérte fel Lakatos Menyhértet, pontosabban Mihályffy Sándor, a rendező, Menyhért pedig Tivadart a zeneszerzésre. Elutaztak két hétre alkotni Makóra a férjem édesanyjához. Egy hétig csak beszélgettek. A következő héten Menyhért megírta a forgatókönyvet és majd minden zenei betét versét, amire a férjemnek nyomban megszülettek a dallamai, és úgynevezett lókottával (nem voltak benne harmóniák) lejegyezte azokat. Maradtak lyukak, ahová még kellettek zenék, azokon folyamatosan dolgoztak. Emlékszem, hogy a Fekete bánat című nótát a Szűz utcai lakásunkban a vécén ülve írta meg. Minden dalt azonnal megmutatott nekem, mert kíváncsi volt a véleményemre, hol a hegedűn pengette, hol elfütyülte. Mit mondjak, egyetlen egy sem volt közöttük, amelyik ne tetszett volna, márpedig elég kényes a zenei ízlésem. És még csak elfogult sem voltam, amit a későbbi siker is bizonyított.
Miután bemutatták a televízióban a műfaját tekintve zenés balladát, attól kezdve, ha végigmentem a Baross utcán vagy a Koszorún, a Szerdahelyin, majd minden ablakból ezek a zenék harsogtak. S ha öszszefutottam véletlenül egyegy cigány férfival, mind szabályosan veszekedett velem: „Mit művelt az urad velem? Azóta egyfolytában ezt hallgatom, és leiszom magam.” Sokan a filmben elhangzott szöveget is szó szerint idézték, illetve a mai napig is idézik.
A sikerhez hozzájárult Hollai Kálmán Baba szerepében és Bangó Margit mint Punka. A filmnek köszönhetően még népszerűbbek lettek, nem győztek eleget tenni a rengeteg meghívásnak. Lakatos Menyhért neve akkor már ismert volt országszerte, s a férjem is hasonlóképpen ismert lett. Nem volt az országnak olyan szeglete, ahol a romák ne tudták volna, hogy kik ők. A Zöld szalagos a kalapom kezdetű táncnóta hatalmas sláger lett, számtalan variánsa él tovább, olyannyira, hogy egy népzenekutató felgyűjtötte mint népdalt. Ám nemcsak a cigányok körében váltott ki elismerést, a nem cigányok körében is tetszést aratott. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1987-ben a Veszprémi TV-találkozón a film közönségdíjas lett. Számos országban vetítették, Európán kívül Ausztráliában és az amerikai kontinensen is.
Amikor új lakásba költöztem, a villanyszerelő (nem cigány) csuda goromba hangot ütött meg velem, mert meleg volt és dolgoznia kellett, rajtam töltötte ki a mérgét. Egy bő fél óra morgás után megkérdezte tőlem, hogy rokonom-e Fátyol Tivadar. Mikor megmondtam neki, hogy a férjem volt, attól kezdve mintha kicserélték volna: innentől a kenyérre lehetett volna kenni, a kialkudott munkadíjból is engedett. Mert az Átok és szerelem volt a kedvenc filmje, s azóta is a benne elhangzott zenére szokott mulatni. Szó volt már a Fekete bánat című nótáról vagy ahogy sokan ismerik: Megyek, anyám, megyek. A haldokló Baba énekli a film végén. Ez a nóta lett aztán minden cigány temetésén az egyik búcsúztató. Lakatos Menyhért és Fátyol Tivadar megírták a saját temetési nótájukat. Ha tudták volna!Kalla ÉvaMuzsikus cigány családban született, újságírást és teológiát tanult. Dolgozott a Józsefvárosi Cigány Kisebbségi Csoportban, az MTV-ben, kutatóként a cigányság történelmét tanulmányozza. Mesék, versek, színdarabok, elbeszélések, forgatókönyvek szerzője.
