Csütörtökön a kormány bejelentette az új rezsipolitikát, melyet a lakosság rendesen meg fog szenvedni, az átlagfogyasztás felett például a gázár 7-szeresére nőtt, az áramé körülbelül megduplázódott. De mi vezetett ahhoz, hogy ezt a lépést a kormány meglépje? És miből finanszíroztuk eddig a nyomott energiaárakat? Valóban annyira nyomottak voltak?
Powered by RedCircle
Ha valaki előveszi a csekket, azt látja, mennyi pénzt takarított meg az állam a rezsivédelmi intézkedéseivel. Holoda Attila elmondta, miért átverés ez az egész, és hogy
9 év alatt összesen kb. 9-10 hónap volt az az időszak, amikor valóban kevesebbet fizetett a lakosság az energiáért a világpiaci árakhoz képest.
Rezsicsökkentés nemcsak Magyarországon van, csak más országokban nem így hívják, de támogatások mindenütt léteznek, a lakossági energiapiac sehol nem csak szabadpiaci logika alapján működik. A rendszerváltás óta a lakossági energiafogyasztás mindig is szabályozott volt Magyarországon, de nálunk jelenleg csak a kiskereskedelem szintjén van állami beavatkozás, míg más országokban sokkal szofisztikáltabb mindez. Annak idején az Árhivatal viselkedett így. Látszik ez a benzinárstopnál is, ahol az alacsonyabb 480 Ft-os áron is csak nyer az állam az adó miatt, minden veszteséget a kereskedőkre toltak rá.

A podcastban beszéltünk arról is, mi értelme volt Oroszországgal hosszú távú gázmegállapodást kötni? Év elején, a háború kitörése előtt, amikor Orbán Viktor Moszkvában járt, Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt a világpiaci árhoz képes, de ez nem igaz. Mégis, mennyit fizetünk az orosz gázért? És ki jár jól ezzel a megállapodással?
A beszélgetésből kiderül az is, mitől szálltak el most ennyire az árak. Orbán Viktor az orosz –ukrán háború kitörésekor azt mondta, nem a háború miatt van növekedés – hiszen az már tavaly november óta megfigyelhető, a háború pedig február végén tört ki –, de mostanában már gyakran a háborút nevezi meg okként a kormányzati kommunikáció és a propagandasajtó. Gulyás Gergely szerint aki a választás előtt látta, hogy az árak ilyen szintre mennek fel, az jós. Noha energiapiaci szakértők régóta beszélnek erről, a kormányfőnek talán le kellene cserélni a tanácsadóit – véli Holoda –, vagy igazat kellene mondani inkább.
Azt is megtudtuk, mennyire nem igazságos a rezsicsökkentés politikája, illetve hogy Holoda Attila – akit az ellenzéki kampány energiapolitikai szakértőjeként neveztek meg – mit javasolt volna a politikai döntéshozóknak, hogyan érdemes átalakítani a rezsicsökkentés politikáját. A Fidesz a választási kampány során azzal támadta az ellenzéket, hogy ha hatalomra kerül, akkor eltörli a rezsicsökkentést, holott ilyet soha nem állítottak, éppen hogy igazságosabb, progresszív sávos kialakítású rendszert alakítottak volna ki, melyben a rászorulók még kevesebbet is fizettek volna.

Az olcsó energia korszaka véget ért a klímapolitikai célok miatt, mert ilyen CO2-kibocsátás mellett át kell alakítani az energiapolitikát.
Nem azért, mert a szénhidrogének elfogynának, több száz évre elegendő készletről lehet tudni most is. A probléma az, hogy a klímánkat tesszük ezzel tönkre, ezért már nem az olcsó energiát kell szem előtt tartani, hanem azt, hogy kevesebb energiát fogyasszunk úgy, hogy a komfortérzetünk ne nagyon változzon. Energiatakarékosan kell élnünk, nem olcsó energiával pazarolnunk – erre források is érkeznek az EU-tól, de sajnos nem arra költi a kormány a pénzt, hogy energiatakarékosabb megoldásokat választhasson a lakosság.
Pálinkás János podcastja a fenti lejátszás gomb megnyomásával meghallgatható, de podcastjaink elérhetők a Spotify, az Apple és a Google rendszerében is – iratkozzon fel rájuk kedvenc platformján.
