Hogyan lett a választási visszaélésekről szóló film társadalmi látlelet

2026. április 11.

Nem csak szavazatvásárlás: egy nagyon mély válságot tárt fel A szavazat ára

A film készítői, a De! Akcióközösség tagjai eredetileg a szavazatvásárlás jelenségét akarták bemutatni, de aztán jóval többről kezdett szólni a történet – erről beszéltek A szavazat ára című dokumentumfilm alkotói és szereplői a H13 beszélgetésén. A tapasztalataik szerint a probléma jóval túlmutat a választási visszaéléseken: egy kiterjedt, a mindennapokat keresztül-kasul átszövő rendszer rajzolódott ki előttük.

Filmvetítést és közönségtalálkozót rendezett a H13 Kultpont, a témát pedig A szavazat ára című film szolgáltatta. A jelenleg 2,1 milliós megtekintésnél járó film forgatása során az alkotók tíz megyében több mint hatvan interjút készítettek, elsősorban kelet- és északkelet-magyarországi helyszíneken. Ezeken a településeken található a legtöbb olyan község, ahol a választási eredmények láttán a készítőkben felmerült, hogy valami nincs rendben, feltételezésük szerint a választási folyamat nem minden esetben zajlott teljesen tisztán. A szavazat ára című film legsúlyosabb állításai szerint ezeken a helyeken a választás befolyásolása kiszolgáltatott helyzetek kihasználásával történhet. A megszólalók szavazatvásárlásról, illetve különféle juttatásokkal

– például pénzzel, élelmiszerrel, alkohollal, de akár dizájnerdrogokkal is –

való befolyásolás gyanújáról beszélnek. A filmben elhangzanak olyan állítások is, hogy a közfoglalkoztatás elvesztésével, szociális támogatásokkal, sőt, gyermekek családból való kiemelésével is fenyegetik a szavazókat azért, hogy a helyi fideszes jelöltre szavazzanak. Emellett egyes interjúalanyok az intézményi kiszolgáltatottságot és az ügyintézés nehézségeit is ilyen irányú nyomásgyakorlásként értékelik.

A film forgatása 2025-ben indult, és 2026 tavaszáig tartott. A H13-as beszélgetésen a film két készítője, Tímár Áron és Buczó Csanád arról beszélt, hogy a projekt kezdetén még egy viszonylag jól körülhatárolható jelenséget akartak feltárni, mégpedig a szavazatvásárlások „intézményét”. A munka közben azonban hamar világossá vált számukra, hogy a szavazatvásárlás csak a felszín. „Azt hittük, hogy ez pusztán erről szól, de egészen mást találtunk.

Ez a jelenség a leuralásról szól, aminek az alapja a kiszolgáltatottság.

A szavazatvásárlás már csak hab a tortán” – mondta Tímár.

 

A beszélgetést vezető John Emese is hangot adott azon véleményének, hogy a film címe alapján sokan egy klasszikus választási visszaélésről szóló történetre számítanak, de a végeredmény ennél jóval tágabb perspektívát ad. A megszólalók szerint a történet inkább a „teljes társadalmi leuralás” mechanizmusait mutatja meg.

A beszélgetés egyik résztvevője, Zubek Adrienn szociális szakember, kulturális menedzser és civil aktivista arról beszélt, hogy különösen fontos volna a roma közösségekkel kapcsolatos sztereotípiák lebontása. Hangsúlyozta: a történetekből egyértelműen látszik, hogy az érintettek a legtöbb esetben nem alakítói, hanem elszenvedői ezeknek a folyamatoknak.

A terepen szerzett tapasztalatokról László Izabella és László Sándorné, a film szereplői is beszéltek, akik személyes történeteken keresztül mutatták be, hogyan jelenik meg mindez a mindennapokban. Elmondásuk szerint a jelenség nem elszigetelt, több településen is hasonló mintázatok figyelhetők meg.

A beszélgetésen részt vevő Dienes Csilla, Szamossályi község polgármestere arról beszélt, hogy helyi vezetőként is közvetlenül tapasztalja a fideszes politikai nyomást. Mint mondta, bár próbált alkalmazkodni, végül

nem tudott „belesimulni” azokba az elvárásokba,

amik szerinte hiteltelenné tették volna a munkáját.

Az alkotók szerint a film elkészítése során több száz emberrel beszéltek, és a személyes kapcsolatok, valamint a bizalom kiépítése nélkül ezek a történetek nem kerülhettek volna felszínre.

A De! Akcióközösség A szavazat ára című filmmel nemcsak bemutatja és feltárja a visszaéléseket, hanem aktív cselekvésbe is kezd: önkéntes megfigyelőket, úgynevezett „őrszemeket” küld különböző településekre. Céljuk, hogy helyi jelenléttel, dokumentálással és figyelemmel segítsék elő a választási folyamatok átláthatóságát, és így járuljanak hozzá a visszaélések megelőzéséhez. A program iránti érdeklődés kiemelkedően nagynak bizonyult, olyannyira, hogy

a jelentkezés a létszám beteltével lezárult.

Tímár Áron azt mondta, országszerte több ezer önkéntes készül arra, hogy a választás napján megfigyelőként dokumentálja az esetleges visszaéléseket. Tímár azt is elmondta, hogy a Pilvax Live című műsor a De! Akcióközösség YouTube-csatornáján lesz elérhető, ugyanott, ahol A szavazat ára című film is megjelent. A közvetítés reggel 6 órától este 7 óráig tart.

A műsor központi eleme, hogy az őrszemek által feltöltött felvételeket a szerkesztőcsapat letölti, feldolgozza és folyamatosan közzéteszi, így valós időben is követhetővé válhatnak a választási visszaélések gyanús esetei. Emellett azt is bemutatják, hogyan próbálnak az őrszemek békés, átláthatóságot teremtő eszközökkel fellépni a visszaélések megelőzése érdekében.

Fotók: Telenkó Zsombor

Kapcsolódó cikkek

2025. szeptember 19.
Időközi választás lesz Józsefváros 9-es körzetében. Az egyik legszegényebb választókörzetben hagyományosan erős a Fidesz (a 2024-es önkormányzati választásokon Kecskeméti László, a Fidesz jelöltje 51,39 százalékot kapott), most mégis úgy tűnik, hogy csomagosztással is igyekeznek motiválni a lakókat arra, hogy a kormánypártokra szavazzanak.
2024. június 24.
Lezajlott az önkormányzati választás június 9-én, de vannak, akik nem tudják elfogadni az eredményt és csalásokról beszélnek. Döbrentey Dánielt, a TASZ szakértőjét kérdeztük a választási csalásokról.
2024. június 07.
A 67 négyzetméteres lakásban 52 választó van bejelentve, a fehér Mercedesszel közlekedő Dezső pedig állítólag 20 ezer forintokat adott. Pikó András polgármester csalást kiállt.

További cikkek

2026. augusztus 15.
A helyi szinten évek óta heves ellenállásba ütköző Pázmány Campus projekt építkezése már májusban leállt, de azzal, hogy a kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, eredeti formájában biztosan nem fog megvalósulni.
2026. augusztus 14.
A főpolgármester a drámai állítást egy tudományos elemzés alapján fogalmazta meg, amely Budapest klímáját modellezte a következő évekre.
2026. augusztus 13.
A Kesztyűgyár tanodájában is jártak a szociális terület állami vezetői. Arra voltak kíváncsiak, hogyan segítik Józsefvárosban a hátrányból induló gyerekeket.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.