Pikó András a választások után arról posztolt, hogy a Fidesz képtelen elfogadni a vereséget Józsefvárosban, és ezért „vádaskodnak, rágalmaznak, hazudoznak” – például szavazatok vásárlásának megszervezéséről beszélnek a győztesek részéről. Miközben éppen Pikó András és csapata tettek feljelentést választási csalásokkal kapcsolatban a rendőrségen. Több ilyen esetet is kiemelt:

• A Kőbányai út 22. szám alatt állítólagos biztonsági őrök akadályozták az önkénteseik bejutását. Videófelvételen állították, hogy a fideszes jelölt megbízásából csak a Fidesz kampányolóit engedik be.
• Hangfelvétel tanúsítja, hogy egy másik fideszes jelölt rokonának lakásaiba való átjelentkezésekért pénzt ígértek azzal a feltétellel, hogy a Fideszre szavaznak. Két lakásba összesen 82 választópolgár jelentkezett át.
• További szóbeli bejelentések, fényképek és üzenetek utalnak arra, hogy a kerületben elterjedt lehetett a szavazatvásárlás gyakorlata.

Előzetesen fel voltak készülve az ilyen helyzetekre, ezért még június 9-én is szavazatvásárlás elleni kampányt folytattak a VIII. kerületi utcákon, és kérték a rendőrség fokozott figyelmét.

Kerestük a rendőrséget az ügyben, de csak annyit közöltek velünk, hogy feljelentés-kiegészítést rendeltek el az ügyben. További részleteket pedig a nyomozás érdekében a feljelentők sem árultak el nekünk.

Döbrentey Dániellel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának helyettes vezetőjével beszélgettünk a választási csalásokról Magyarországon.

Elmondta, hogy nagyon ritkán indulnak ilyen típusú, kifejezetten választási visszaélésekkel kapcsolatos büntetőjogi eljárások. A büntetőtörvénykönyv 350-es paragrafusa foglalkozik a választási visszaélésekkel, és elvileg nagyon sok eltérő elkövetési magatartás van, ami miatt indulhat büntetőeljárás, de elég ritkán van büntetőjogi következmény.

Ilyen például a szavazatvásárlás esete, aminek az a sajátossága, hogy

A törvény meghatározza a három évig terjedő szabadságvesztést, mint büntetési plafont, de a gyakorlatban az látszik a bíróságra kerülő ügyekből, hogy letöltendő szabadságvesztésre nem nagyon van példa, ő legalábbis nem tudott ilyet felidézni.

Az utóbbi években az látszik, hogy amikor eljárás indul, azok inkább az ajánlásokkal való visszaélések, ilyen ügyekben születtek is mostanában döntések. Szabadságvesztés, letöltendő szabadságvesztés egyikből sem lett.

Az ajánlásokkal való visszaélés többnyire a kamupártok műfaja, amikor másolgatják egymásról az ajánlásokat, ilyen ügy több is megjárta a bíróságot mostanában. Sajnos mire egy ilyen eljárás lefut, addigra már bőven túl vagyunk az adott országgyűlési cikluson, volt olyan ügy, amiben

A jogkövetkezmény általában pénzbüntetés, illetve volt már felfüggesztett szabadságvesztés is. A büntetőjog tehát itt nem nagyon tud változást eredményezni.

Az enyhe elbírálás oka lehet az, hogy a bíróság az eset összes körülményét mérlegeli, és nemcsak az elkövetés módja, a büntetlen előélet, hanem a cselekmény súlya is számít. Az viszonylag egyértelmű, hogy nem azonos morális súlya van az erőszakkal szavazásra kényszerítésnek és mondjuk egy ajánlás lemásolásának, ebben is differenciál a bíróság.

Az biztos, hogy csak a töredéke kerül a valódi eseteknek a hatóságok elé. Azokon a településeken, ahol ezek az esetek a leginkább előfordulnak, túlzottan stabil már a klientilizmus rendszere, azaz a szavazatvásárlók és -eladók hálózata, és túlzottan jellemző, hogy azokat célozzák meg ezekkel a jogsértésekkel, akik eleve nagyon marginalizált helyzetben vannak.

A TASZ azon dolgozik, hogy a társadalom a szavazatvásárlást minél kevésbé fogadja el, ezért is indítottak két éve kampányt több civil partnerrel a tiszta szavazásért. Része volt ennek egy felvilágosító tevékenység is: nemcsak a szavazókörök megfigyelése, hanem az is, hogy tudatosítsák az emberekben, a szavazatvásárlás bűncselekmény, és

Arra is felhívták a figyelmet, hogy valójában

Ezzel is próbálják átadni azt az üzenetet, hogy ez morálisan is nagyon súlyos probléma.

Más kérdés, hogy mit számít ez annak, aki nyomorog, és örül annak a 20 ezer forintnak, amit kap a szavazatáért.

Külön kell választani a büntetőjogi törvényeket és a választási törvényt

A választási kifogásokban alacsonyabb bizonyítottsági szint is elegendő ahhoz, hogy megállapítsanak jogsértést. Ha például nem beazonosítható, hogy ki követte el az adott cselekményt, de egyértelmű bizonyíték van róla, mondjuk hangfelvétel útján, akkor van lehetőség a visszaélés megállapítására a választási bizottságok által is, mondja Döbrentey. Ezek általában néhány nap alatt lezajlanak. Most is volt egy Somogy megyei kistelepülés, ahol például élelmiszercsomagokat osztogattak a választóknak, és emiatt írtak ki új választást.

Aki igazán nagy hatást akar elérni azzal, hogy visszaélést leplez le, annak számára ezek az eszközök sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak, és sokkal inkább érdemes ebbe az irányba gondolkodni, mint a büntetőjogi következményekben. Ami nem azt jelenti, hogy a büntető feljelentést nem kell megtenni, de akinek ugyanezek a bizonyítékok a rendelkezésére állnak, és tud választási jogorvoslatot kezdeményezni, az sokkal többet várhat adott esetben, simán el lehet érni még egy megismételt szavazást is.

Minden olyan választási jogsértés, ami bűncselekménynek minősül, egyben a választási eljárási törvényt is sérti, de visszafele ez nem feltétlenül igaz. Például ha buszokkal szállítanak valakiket szavazni (buszoztatás), akkor az nem bűncselekmény, de sérti a választási jogszabályokat.

A Pikó András által is említett esetekről is kérdeztük a jogi szakértőt. A Kőbányai út 22. alatti hajléktalanszálló biztonsági őrökkel történő megszállásáról azt mondta, hogy abszolút jogsértő választási jogi értelemben. Az intézmény házirendje meghatározhatja, hogy ki az, aki beléphet, milyen idősávban és milyen céllal, de akkor mindenkinek azonos feltételeket kell adni. Ha úgy döntenek, hogy beengednek egy jelöltet, akkor a másik jelöltet is be kell engedni. Ez nem bűncselekmény, viszont választási jogsértés.

A választási bizottság kimondhatja, hogy jogsértés történt, eltilthatják a jogsértőt attól, hogy ilyet csináljon a jövőben, és ha kampányszabályokat sért, bírságot is ki lehet szabni.

A szavazók bejelentéséről úgy nyilatkozott Döbrentey, hogy egyértelmű, hogy csalásról van szó.

Mi a megoldás?

Döbrentey úgy látja, nem felülről kell a megoldást várni, nem a jogalkotótól, nem a parlamenttől, nem is a rendőrségtől – nagyon sok múlik azon, hogy

és mit teszünk bele abba a küzdelembe, hogy ezek a dolgok visszaszoruljanak. Nem a büntetőjogtól kell változást várni. A fejekben dől el minden, azon is múlik a probléma megoldása, hogy mennyire észlelik az emberek azt, hogy nincs rendben az, ha ilyenek történhetnek.

Ő lát már olyan változást, az önkormányzati választásoknál mindenképpen, hogy helyiek, civilek jelöltek, maguktól kezdeményeztek eljárást a visszaélések észlelése után. A TASZ-t is rengetegen keresték most júniusban, egészen példátlan számban érkeztek telefonhívások a szavazás napján, meg utána egy hétig,

vagy válaszoltak meg kérdéseket. Nyilván ezek nem mindegyike visszaélésről szólt, de nagyon sok ilyen is volt köztük.

Szerinte két dolog a lényeg: hogy az emberek tudják, mi a jogsértő, és tudják azt is, hogy van jogi lehetőség ezek ellen fellépni. Mert az is visszajelzés, nemcsak a jogalkotónak, hanem a választási szerveknek, rendőrségnek és mindenki másnak, ha egyre többen fordulnak hozzájuk.

Így az érintett szervek azt fogják látni, hogy az emberek igenis tisztában vannak azzal, hogy valami jogellenes, és fel merik vállalni, hogy egy ilyen eljáráshoz a nevüket adják, bizonyítékokat gyűjtenek. Ez persze hosszú út, mire ennek igazi, az egész társadalmat átható következménye lesz – zárta gondolatait Döbrentey Dániel.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf