Az Arch&Beans Rákóczi úti üzlete főként az egyetemistákra épít, folyamatos a pörgés, diákok és a környéken dolgozók szaladgálnak ki és be laptopokkal, elviteles kávékkal. Ezzel szemben a Horváth Mihály téri üzlet a tipikus „leugrom egy kávéért, majd egy kétórás kör lesz belőle, mert beszélgetek a baristákkal, összefutok két ismerősömmel” hely. Barátságos kis kávézó, ami hamar beépül az ember mindennapjaiba, főleg, ha a környéken lakik vagy dolgozik.
Nem néznek zordan, ha valaki cukrot mer tenni a kávéjába
2023-ban nem nagy hír, hogy valaki specialty kávézót nyit Budapesten, szinte minden sarkon belefuthatunk egybe. Lehetséges, hogy az igazi kávéőrültek tudnak még ezek között a helyek között különbséget tenni, az átlagos földi halandónak szinte mindegy, a legtöbb tényleg jó minőségű kávét kínál, ráadásul az árak is hasonlóak.
Az Arch&Beans vezetői tudják ezt, és nem is azzal kívánnak kiemelkedni, hogy még extrább, még „fair trade”-ebb kávét árulnak. Állandó, megbízható jó minőséget kínálnak, de nem mennek el a kisujjeltartós kávésznob irányba. Senkire sem néznek szúrós szemmel és tiltják ki örökre az üzletből, ha cukrot tesz a kávéjába, a tejes verziókhoz lágyabb ízvilágú kávét ajánlanak, nem elvárás, hogy a vendég borzasztóan értsen a kávéhoz.
Viszont a vérbeli kávérajongók sem panaszkodhatnak, kérhetnek filteres verziót a karakteresebb, gyümölcsösebb kávéból, az üvegfalon át élőben nézhetik, hogyan lesz a zöldkávéból pörkölt kávé, illetve mindenféle kávéval kapcsolatos programokon vehetnek részt a cuppingtól (kávékóstolástól) kezdve a kávés műhelybeszélgetésig.
A legtöbb specialty kávézó hangsúlyozza, hogy kizárólag fair trade, azaz méltányos kereskedelemben vásárolt kávéval dolgoznak. Az Arch&Beans-esek egy kicsit másképp gondolkodnak erről: szerintük ez csak egy címke, a mögötte rejlő igazságról vajmi keveset tudunk. Ők inkább hisznek abban, hogy ismerjék azt a farmot, ahonnan a kávéjuk érkezik, és tisztességes árat fizessenek érte a termelőnek. Így is tesznek. Ha van esetleg magyar kötődés is a farmhoz (mint az itthoni munkaerő, közvetítő), annak még jobban örülnek.
Kávépörkölés számítógéppel
A kávé zöld formában érkezik hozzájuk, a látványpörkölőben nyeri el végleges színét és aromáját. Többféle saját pörkölésű kávét forgalmaznak, és az alapanyag mindig más kicsit, akár a bornál, ahol kétszer biztosan nem lesz ugyanolyan a szőlő. Vannak kávéik, melyeknél belefér, hogy évről évre változik valamennyit az ízvilág, de például a Ms. Brown nevű kávéjuknak egységes ízt igyekeznek garantálni évről évre. Ehhez a pörkölési eljáráson mindig módosítani kell egy picit, így folyamatos a kísérletezgetés.
A cég megszállottan kávérajongó irodalmára, Horváth Attila irányítja a pörkölést. A pörkölőgépet számítógépről vezényli előre megadott formulák alapján. A képernyőn mi csak bonyolult grafikonokat látunk, amik az egyik tengelyen az időt mutatják, a másikon pedig számtalan más dolgot, például a pörkölés hőfokát. A grafikon szintén hosszas kísérletezés eredménye, Attila minden kávétípusukra kifejlesztett egy formulát, amit folyamatosan tovább finomítgat. Igazi tudománynak tűnik ez, nem holmi kotyvasztásnak.
Filter, kotyogós vagy milliós kávégép?
Arról is beszélgettünk, otthon hogyan lehet a legjobb kávét elkészíteni. Attila ilyenkor visszadobja a kérdést: csak egy jó kávét szeretnél inni vagy új hobbira vágysz? Mert nagyon nem mindegy, hogy mennyi energiát, időt, pénzt akarunk, tudunk belefektetni abba, hogy jó kávét igyunk otthon. Ha valaki eléggé ráér, akár művészetté is fejlesztheti a kávéfogyasztást.
Addig is, ha nem várná meg, míg otthon sikerül tökélyre vinni a módszert, az Arch&Beans bármelyik üzletében megkávézhat. Decemberre társasjáték estet és cupping eseményt is terveznek.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
