Nyertes per az otthonápolóknak

Pernyertesek
2022. április 19.

„Nincs arra időnk, hogy 2036-ig kitaláljon valamit az állam”

Több mint négy éve zajlott az a per, melyben múlt héten másodfokon hozott ítéletet a Fővárosi Bíróság: az államnak igenis biztosítania kell a támogatott lakhatást a súlyos-halmozott fogyatékossággal élők számára. Most kártérítést ítéltek meg nekik, de ez még nem ad megoldást. Az egyik pertárssal, Schilling Magdolnával beszélgettünk.

Hat súlyosan fogyatékkal élő gyermekkel rendelkező idősebb anya 2017-ben indított pert az állam ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, hogy az állam illetékes szervezetei biztosítsák a megfelelő lakhatást a gyermekeiknek.

Olyan idősebb anyákról van szó, akik sokszor egyedül nevelik már felnőttkorú súlyos fogyatékkal élő gyermekeiket, és aggódnak, hogy mi lesz velük, ha ők már nem lesznek. Van, aki már 70-80 év között jár – de megnyugtató megoldás a megnyert per után sincsen. Bár fejenként 5 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság nekik az elszenvedett sérelmekért, ezzel nem tudják megoldani a problémát.

A történet évekkel ezelőtt kezdődött. Az anyák mind a XV. kerületi Fejlesztő Gondozó Központba jártak a gyerekükkel, onnan ismerik egymást, és megkérték a központ vezetőjét, segítsen abban, hogy nézzenek utána, milyen intézetek léteznek, ahol gyermeküket elhelyezhetik majd, ha ők már nem lesznek. 2014-ben el is kezdték járni azokat a bentlakásos intézeteket, amelyek a főváros környéken vagy Pest megyében vannak, de még messzebb is elmentek, voltak Ipolytölgyesen és Tordason is.

Amit a 10-12 meglátogatott intézményben tapasztaltak, lesújtó volt, és azt mondták: ez nem megoldás a gyermekeiknek. Ezért kérvényt nyújtottak be az SzGyF-nek (az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságának), hogy szeretnék a gyermekeiket támogatott lakhatással elhelyezni. Tudtak arról, hogy elviekben létezik ez a megoldás, csak igazából nem verték még nagydobra. Sokkal inkább a kitagolás témájáról beszéltek: hogy családias környezetben éljenek tovább ezek a fiatalok vagy felnőttek. De kiderült, nincs erre lehetőség, ezért visszadobták a kérelmeket. Így a szülők az Emmihez, az ombudsmanhoz, az önkormányzatokhoz, a fővároshoz fordultak, akihez tudtak, de mindenhonnan lepasszolták őket.

Perre mentek

Végső kétségbeesésükben akkor úgy döntöttek, ha nem állnak velük szóba, akkor lépniük kell, és megkeresték a TASZ-t, akik szívesen segítettek, elvállalták a jogi képviseletüket. Persze nem ígértek semmit felelőtlenül: azt mondták, legalább 4-6 év, mire ítélet születik.

2017-re összegyűjtötték a perhez szükséges dokumentumokat, köztük olyat is, amiben az SzGyF azt írta, hogy Budapesten nincs súlyos halmozottan fogyatékosok részére támogatott lakhatási lehetőség, és elindították a pert.

Nekem, akinek fogyatékos gyerekem van, mert a szülés közben műhibát követett el az orvos, nekem kell elmennem az állam ellen pereskedni – ennél nagyobb szégyent nem tudok elképzelni az állam részéről.

– mondja Magda.

Az intézményi kitagolási folyamat már 2017-ben elkezdődött. Akkor a pert indító édesanyák úgy gondolták, nincs rendben, hogy csak az állam által fenntartott intézményekből juthatnak súlyos, halmozottan fogyatékkal élők támogatott lakhatáshoz, azok pedig, akiket családban gondoznak, nem. Persze ezt a kitagozódási programot nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra megoldást nyújtanak, de a program elindult és 2036-ig kell az államnak ezt megoldani. Ráadásul van, aki kitagolható, és van, aki nem.

Léteznek egyébként jó megoldások, a Topház csinált ilyen támogatott lakhatási programot. Ennek keretében a Máltai Szeretetszolgálat házakat vásárolt, amelyeket átalakítottak akadálymentessé és arra is alkalmassá, hogy 8-12 fő fogyatékos embernek otthont biztosítsanak. Gödön, Veresegyházán, Őrbottyánban és Erdőkertesen indult ilyen program. 2020 augusztusa óta Gödön, 2021 novembere óta pedig Veresegyházon is 12-12 súlyos halmozottan fogyatékos felnőtt lelt otthonra. Tehát létezik erre példa, csak azoknak nem nyújt megoldást, akik otthonápolás keretében gondoskodtak eddig gyerekeikről. A fogyatékosságügyi törvényben nincs megkülönböztetés, tehát minden fogyatékkal élőre értendő a kitagolás, illetve a támogatott lakhatás igénybevétele.

Schilling Magdolna
Schilling Magdolna

2021 decemberében hirdetett ítéletet első fokon a bíróság, és most másodfokon erősítették meg a korábbi döntést, mely szerint minél hamarabb biztosítania kell az államnak a támogatott lakhatást.

Persze még mindig ott az a lehetőség, hogy az állam a Kúriához fordul és tovább húzza az ügyet – most arra várnak a pernyertesek, mit lép az állam, és egyeztetnek a TASZ ügyvédeivel. Elvileg 60 napon belül kell reagálni az alperes államnak, most türelmesen várnak a pert indító szülők.

„Itt több gyereknek a szülője 70 és 80 éves. Nekünk arra nincs időnk, hogy 2036-ig kigondoljon valamit az állam, és akkor talán megvalósítják. Ez a probléma több ezer családot érint az országban. Én abban tudok nekik segíteni, hogy elmondom, össze kell fogni, felkeresni ezeket a környezetükben levő családokat,

mert egyedül nem tudnak lépni, nem tudnak semmit csinálni amíg ott nem lesz az a végső ítélet a kezünkben. Ez azért szégyen egy államra nézve”

– nyilatkozta lapunknak Schilling Magdolna, aki negyvenhez közeli gyermekét annak 5 éves kora óta egyedül neveli.

Van szülő, aki egyedül neveli a gyermekét, van, aki a párjával. Az állam csak annak a szülőnek ad gyodot (gyermekek otthongondozási díja), aki nem dolgozott, és ha ő meghal, akkor a férjének, feleségének, aki dolgozott, már nem jár ez az összeg, „Övön aluli ütés, hogy az egyiknek odaadom, a másiknak meg nem, azért mert az dolgozott. Nem a gyereket veszik figyelembe, csak azt, hogy dolgoztam vagy nem dolgoztam. Ha otthon halálra dolgozom magam, akkor semmi gond, akkor megkapom a gyodot.”

Mi lehet a következő lépés?

A kártérítéssel sokra nem mennek. Ha össze állnak is hatan, ebből nem tudnak megoldást találni. Abban bíznak, hogy az állam, mivel a kitagolással már van tapasztalata, segít. A szülők talán egy telket szerezhetnek ebből a pénzből a napközihez közel a XIV. vagy XV. kerületben, hogy ne kelljen a gyermekeiket végigutaztatni a városon naponta kétszer, oda-vissza. És ha szereznek egy ilyen telket, akkor az állam talán ráépít valamit. Persze ez csak egy álom.

A XI. kerületben már van egy hasonló kezdeményezés, a Nem Adom fel Alapítvány Újbudán vásárolt telket és szerzett építőanyagot, hogy 12 fős támogatott lakhatást szervezzen meg enyhe és középfokban súlyos értelmi fogyatékossággal élőknek, de az ó helyzetük más, ezek a fiatalok ugyanis dolgoznak.

„Ha az én gyerekem enyhe középfokban súlyos lett volna, akkor biztos, hogy eladom a lakásom, és megoldottam volna akár több szülővel is, ha valamit a gyermekeink tudnának dolgozni.”

Sajnos hasonló kezdeményezés, ami az ő problémájukra adhatna választ, nem létezik, egyedül az állami kitagozódásról lehet tudni, magánkezdeményezésről – amit magánalapítvány vagy egyesület üzemeltetne ennyire súlyosan halmozottan fogyatékosoknak – az egész országban nem lehet tudni.

Nyitókép: TASZ

Kapcsolódó cikkek

2021. december 06.
A Fővárosi Önkormányzat mindmáig egy 30 éve kitalált gyakorlat szerint jár el a fogyatékossággal élő emberekkel: felnőnek, iskolába járnak itt, Budapesten, majd egy 150-200 kilométerre lévő vidéki településen próbálják őket integrálni a társadalomba – tudtuk meg Dely Gézától, a Nem Adom Fel Alapítvány elnökétől az általuk üzemeltetett kávézóban tartott sajtótájékoztatón.
2021. október 17.
A Holnap iskolája a jövőbe tekint: a valódi inkluzív iskolamodell megvalósítását tűzte zászlajára. Egyelőre tanulócsoportként működik, ám az intézmény hamarosan hivatalosan is iskolává lép elő. Itt örömmel tanulnak együtt ép és fogyatékkal élő gyerekek, élményalapú órákon, családias, biztonságot adó légkörben.

További cikkek

2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.
2026. augusztus 26.
Van, aki biztos bezár, más kitartana a nyugdíjig. A lakosság összetételétől a szolgáltatási tevékenység jövőképéig egy sor tényező befolyásolja, melyik üzlet képes stabilan életben maradni Józsefvárosban.
2026. augusztus 24.
Tárgyalásokat kezd a kormány a MOHU-val a hulladékgazdálkodási koncesszió átalakításáról. A cég működését az elmúlt években számos kritika érte, ugyanakkor a jelenlegi koncessziós szerződés értelmében még több mint 30 évig monopolhelyzetben lennének.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.